Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten

Az ezen héten kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idén Budapesten kerül megrendezésre, ez azonban nem az első alkalom, amikor a patinás rendezvény a fővárosunkban kerül lebonyolításra. E heti válogatásunkban felidézzük az első hazai, 1938-as kongresszust, és egy kicsit a rendezvény történetét is felelevenítjük. Hol tartották az első zarándoklatot? Melyik város visszalépése segítette Budapestet a rendezés elnyerésében? Legfrissebb írásunkban többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak.

A kongresszus előzményei

20200921P2.jpgAz eucharisztia (avagy úrvacsora) maga a keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon. De mi az Eucharisztia? „Az Eucharisztia, az Oltáriszentség, Jézus áldozati teste és vére a kenyér és a bor színe alatt, ahogy ő ebben a jelképben az utolsó vacsorán keresztáldozatát elővételezte és mint örök emlékezetét az Egyházra hagyta”.

Az Eucharisztia saját ünnepe az Úrnapja (Corpus Domini), melyen számos országban körmenettel tisztelegnek Krisztus teste előtt, az átváltoztatott ostyát ilyenkor a pap az erre a célra kialakított díszes szentségmutatóba helyezi, és baldachin alatt hordozza körbe a hívekkel együtt.

Az Európában zajló szekularizációs folyamatok miatt az Eucharisztia-tisztelete az idők során kissé elhalványult, és csak a 19. század végén kapott erőre. Számtalan szervezet alakult az Oltáriszentség tiszteletére, de a kongresszust, mint mozgalmat egy buzgó dél-franciaországi asszony, Maria Emilia Tamisier kezdeményezte. Így került sor 1874-ben az első eucharisztikus zarándoklatra Avignonban. A korszakot jól jellemzi, hogy nem a francia klérus, hanem egy francia bankár és egy arisztokrata karolta fel az ügyet. Az első már a határokon is átívelő kongresszust Lille-ben, 1881-ben rendezték. Az ünnepség maga három napig tartott hasonló forgatókönyv alapján, mint a későbbiekben.

A világkongresszus célja végsősoron az volt, hogy érthetőbbé tegye a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát. 

Érdekes, hogy a megrendezésre kerülő további ünnepségeket is Franciaországban tartották, és a mozgalom még egészen sokáig francia nyelvterületen maradt: Belgiumban, Svájcban, francia Kanadában kerültek lebonyolításra a rendezvények. Közép- és Kelet-Európában csak Bécs és Budapest kapott lehetőséget az ünnepségek megtartására.

Felkészül Budapest

Az a gondolat, hogy hazánkban szervezzék az eucharisztikus kongresszust, hivatalosan 1929-ben vetődött fel. Serédi Jusztinián hercegprímás régóta fáradozott a rendezési jog megszerzésével, azonban egészen 1936-ig nem lehetett biztos benne, hogy Magyarország meg is kapja azt. A legesélyesebb pályázók között volt: Zágráb, Prága és Varsó is. Végül a lengyel–magyar barátság jegyében a lengyel főváros visszalépett Budapest javára, így 1936. november 17-én Párizsban a magyar fővárost nevezték meg, mint a következő kongresszus helyszínét.

A nemzetközi eucharisztikus gyűlés megrendezésére általában azok az országok kaptak megbízatást, ahol az esemény kapcsolódott valamilyen helyi tényezőhöz: vagy az Eucharisztia helyi tiszteletéhez, vagy valamilyen katolikus évfordulóhoz.

VF_21_390_01.jpgAz ünnepségsorozat fő szervezője Bangha Béla jezsuita szerzetes volt, aki a kongresszus himnuszát is írta. A szervezés legfőbb irányítója az Előkészítő Főbizottság volt, amely alá 14 bizottság tartozott, amelyek többek között műszaki, pénzügyi, közlekedési és hitbuzgalmi feladatokat látták el. Az esemény fővédnöke Horthy Miklós kormányzó katolikus felesége, Purgly Magdolna lett.

F943941_ellap.jpgBár a rendezvény elsődlegesen spirituális célokat szolgált, a magyar államiság és a kereszténység szoros kapcsolatának hangsúlyozása elkerülhetetlen volt, annál is inkább, hisz Szent István halálának 900 éves évfordulója is ekkorra esett. Továbbá szerették volna szemléltetni az állam és az egyház remek kapcsolatát.
A budapesti kongresszus Szent Ágostontól kölcsönzött jelmondata – „az Eucharisztia a szeretet köteléke” – különös mód illett az 1938-as európai körképhez. Az újabb háborúval fenyegető légkörrel szemben az Eucharisztikus Kongresszus a szeretet és az egység üzenetét kívánta tolmácsolni, amely áthidalja a nemzetek közötti különbségeket és békére törekszik. Az Anschluss árnyékában, mely alig pár hónappal előzte meg a rendezvényt ez a mottó különösen fontos üzenetet közvetített.

Az esemény legfőbb helyszíne a Hősök tere volt, ezért először lekövezték azt, majd Gábriel arkangyal oszlopa mögött felépítettek egy ideiglenes oltárt, ami a római Szent Péter-bazilika főoltárának pontos mása volt, illetve az emlékmű mögött felhúztak két ideiglenes harangtornyot is. Mivel több százezer embert vártak a misékre, körmenetekre, így nem lett volna elég a Hősök terére kirakni a padokat, a városligeti tó területére is szükség volt, ezért a tavat ideiglenesen lecsapolták.

 „Az Eucharisztia a szeretet köteléke”

1938. május 25-én délután öt órakor Budapest valamennyi római katolikus templomában egyszerre szólaltak meg a harangok, jelezvén, megkezdődött a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Még korábban ezen a napon érkezett meg a 14 fős pápai küldöttség Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár vezetésével. A vonat a Keleti pályaudvarra érkezett, ahol uralkodóknak kijáró tiszteletadás fogadta a vendégeket. A pápai bulla felolvasása után az állam nevében Hóman Bálint köszöntötte a kongresszust. Pacelli bíboros – későbbi XII. Pius pápa – latin szónoklatát áhítattal figyelte a tömeg. A kormányzó és felesége által adott vacsora a Budavári Palotában este 8 órakor kezdődött, szigorú protokoll szerint.

hajo_eotvoster.JPGMásnap, áldozócsütörtökön a Hősök terén 150000 elsőáldozó gyűlt össze hozzátartozóikkal együtt, hogy életükben először vegyék magukhoz az Oltáriszentséget. Szintén csütörtök este nem mindennapi körmenetben lehetett része a híveknek, a menet a Szent István Bazilikából indult. díszes baldachin alatt Pacelli bíboros vitte a bazilika aranyozott szentségtartóját. A baldachin egyik oldalán haladt a Pázmány Péter Tudományegyetem tanácsa a rektorral, másik oldalán meg a fővárost képviselő polgármester. Őket követték a bíborosok, akiknek sorát Serédi Jusztinián zárta. A menet a Zrínyi utcán keresztül ért el az Eötvös térre, ahol kilenc hajó várt rájuk, a főhajó a Szent István gőzös volt. 

magyarsag.jpgA csúcspont a záróünnepség volt. A pápai legátus által bemutatott ünnepi szentmise állt a középpontban. Ezután félmillió ember együtt énekelte a kongresszus himnuszát. A rendezvény záróakkordja a vasárnap délutáni körmenet volt, mely a Szent István Bazilikából a Hősök terére vezetett. Több mint négy órán keresztül hömpölygött a tömeg. A hercegprímás záróbeszédét már csak a rádió közvetítette, mert a menetet elmosta az eső. Milyen nemzetközi visszhangot váltott ki a budapesti kongresszus? Felülmúlta a várakozásokat. A legtöbb külföldi hívő Lengyelországból, illetve Olaszországból érkezett. De természetesen a határon túli magyarok is nagy számban képviseltették magukat. A német katolikusok Hitler tiltása miatt nem képviseltették magukat, illetve Ausztria megszállásával ez a tilalom az osztrákokra is vonatkozott.

Összességében, a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus a két világháború közötti Magyarország egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az idei 52. kongresszus, 2021. szeptember 5-én kezdődik, talán még a korábbinál is nagyszabásúbbnak ígérkezik. Az esemény ünnepi záró miséjét Ferenc pápa celebrálja majd szeptember 12-én.

Forrás:

Gergely Jenő: Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten, 1938. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1988.

https://pestbuda.hu

https://ujkor.hu

https://www.iec2020.hu

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!