Hétfői lapszemle 1914-ből – Keszthelyi Hírlap 1914. november 22.

2021.11.22. 08:00

Mi minden volt hír sok-sok évtizeddel ezelőtt? Vajon változott-e ez idő alatt, hogy mit tekintenek a szerkesztők, valamint az olvasók hírértékűnek? Ezen a hétfőn is elmerülünk a Keszthelyi Hírlap híreiben.

A betörők beálltak az angol hadseregbe. Berlinből jelentik: A Times írja: „Nemes véletlen, hogy a háború kitörése az angol bűnügyi statisztikák számát kevesbítette. Sok betörő, akit a német barbárság megbotránkoztatott, belépett a hadseregbe és így alkalmat talált arra, hogy a jog oldalára állva, annak szolgálatába szegődjék. Így sok rendőr is szabad kezet nyert arra, hogy betörők helyett a németek ellen vonuljon és a haza érdekeinek szolgáljon.” A többi londoni lap most élesen bírálja és gúnyolja a „Times”-t ezért a rendkívül jellemző és sokatmondó önvallomásért.

A titokzatos sír. A német katonák híresek arról, hogy nem lehet őket könnyen félrevezetni. Erre vall az a történet is, amelyet egy bajor katona írt haza levelében: „Néhány nappal ezelőtt R. városban voltunk – írja a katona –, ahol egy paraszt ember háza mellett egy francia katona sírjára akadtunk. A sír felett kereszt állt, amelyre ez volt írva: Itt nyugszik egy francia harcos. Nagyon különösnek és gyanúsnak találtuk a dolgot, és felbontottuk a sírt, amelyben a francia harcos helyett kétszázhúsz üveg finom bort találtunk. Elképesztő, hogy a paraszt milyen szemeket meresztett, mikor hozzáláttunk a bor elfogyasztásához.

kh_141122_ad

A tengeri háború következményei. Tudni való, hogy az angolok irtó háborújukat főként Németország és Ausztria-Magyarország kereskedelme és hajózása ellen irányítják. Az ausztriai és magyarországi mértékadó körök szemei csak most nyílnak ki, látván milyen végzetes hibát követtek el évtizedeken keresztül, mindenek felett pártolván az angol hajózást. Ez az irányzat most végképp összetört. Ausztriában épp úgy, mint Magyarországon óvakodni fognak jövőre angol hajót foglalkoztatni, már csak azért is, hogy az angoloknak ne legyen módjukban oly alaposan megismerni a mi tengerparti viszonyainkat, mint azt eddigelé tehették. Tudjuk most már, hogy az angolok egész lelki világa folytonos előkészületet jelent a háborúban való kalózkodásra. A tengeri rablásoknak tudniillik Anglia az egyetlen szószólója az összes európai civilizált államokkal ellentétben, a melyek a háború esetén való kalózkodást régen meg akarták már szüntetni. Ha a szárazföldi tulajdon háború közben védve van, miért ne legyen védve a magántulajdon a tengeren? Nemcsak most hadviselő államok, hanem semlegesek is a háború befejeztével kell, hogy kényszerítsék Angliát középkorba illőerőszakoskodásának beszüntetésére, melyet a tengeren ilyeténképp saját előnyére érvényesít. Kétségtelen azonkívül, hogy az angol hajózást mindenünnét ki fogják tiltani, és akkor el lesz érve, hogy bármily módon dőljön is el a háború, a vesztes fél a hidegen számító Anglia lesz.

Keszthelyi Hírlap - Harminchetedik évfolyam, 47. szám – 1914. november 22.

Fejér György Városi Könyvtár PDM