Csillagok, hóstyák és bikavér – Városnézés Egerben
Eger rendkívül szövevényes történelmi múlttal büszkélkedő város. Heves megye székhelye a Bükk lábánál terül el, népszerű borvidék öleli körbe. Számos nevezetesség juthat eszünkbe róla, köztük Magyarország kedvenc könyve, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, az egri vár és a hős várvédők emléke, a Líceum, a Bazilika, a termálvizek vagy a bikavér és a szépasszony-völgyi borospincék.
A település története az őskorig nyúlik vissza, amelyről például a várdombon vaskori élet nyomai tanúskodnak. A honfoglalás kori népességről a szépasszony-völgyi leletek adnak bizonyságot. A jelenlegi belvároson átfolyó Eger-patak ezer évvel ezelőtti vidéke emberi lakhatásra alkalmatlan mocsaras erdő és ártér volt, így a korból nem rejteget régészeti emlékeket, viszont egyes feltételezések szerint a terület égerfáiról kaphatta nevét a város.
Az Árpád-korban falu terült el a későbbi vár területén udvarházzal és kápolnával, ebben az időben Szent István alapított itt püspökséget, illetve a 11. században kezdődött meg a már nem létező székesegyház és palota építése. Az első püspökökkel érkeztek Nyugat-Európából azok a vallon építőmesterek, akik aztán a város épületeinek jelentős részét alkották, sőt a szőlőművelés is az ő közvetítésükkel terjedt el. A fejlődő város azonban nem kerülhette el a tatárok dúlását 1241-ben. Az újjáépítési munkálatokhoz nem sokkal később hozzákezdtek, közéjük tartozott az elpusztult püspökvár felépítése és kibővítése.
Eger vár „summája” és a török örökség
A törökök elleni harcok idején betöltött szerepe tette a mai napig híressé Eger várát. 1541-ben Buda elesett, majd ezt követően Perényi Péter, Ferdinánd király híve, majd árulója elfoglalta az egri várat, a küzdelem során a tűz martaléka lett a székesegyház tetőzete és a vár számos épülete, lakóháza. Perényi halála után, 7 évvel később visszaszolgáltatták a várat az uralkodónak és a püspöknek, Ferdinánd király pedig Dobó Istvánt nevezte ki várkapitánynak, aki azonnal hozzáfogott a vár megerősítéséhez. Ennek is köszönhető, hogy 1552-ben sikeresen verték vissza a túlerőben lévő törökök ostromát. A diadal híre Tinódi Lantos Sebestyén énekmondó verseinek is köszönhetően terjedt el Európa-szerte.
1596-ban végül a törököké lett a vár, nem sokkal később megalakították az Egri vilajetet. A hódoltság idejéből maradt fenn elsőként írásos forrás az Eger környékén termő vörös szőlőfajtákról, sőt a törökök elől menekülő rácokkal érkezett meg a vidékre a vörösbor „receptje”. Ebben az időszakban épült a ma is álló minaret, amely eredetileg a Kethuda dzsámihoz tartozott, de a hódoltság után katolikus templommá alakított dzsámit az 1840-es években lebontották. A törökök hozták létre az első fürdőket a patak mentén feltörő meleg vízű forrásokat kiaknázva; az egyik ilyen medence az őse a ma is működő Török Fürdőnek. 1687-ben került sor a törökök kiűzésére, ekkorra a vár elhanyagolt állapota miatt a külső várat bontásra ítélték, a belső vár pedig szerepet kapott az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc során, és a fejedelem hadiszállásaként működött.
Hóstyák és fertálymesterek
Érdekesség, hogy az egykor fallal körbekerített város hóstyákra, azaz negyedekre (fertályokra) volt osztva. A szó etimológiáját tekintve a német „hofstat”, „udvarhely” szóból ered, amely szlovák közvetítéssel jutott el hozzánk. Egyes vélemények szerint köze van a Hochstadt, „felsőváros” kifejezéshez. A városrészek élén a köztiszteletben álló fertálymesterek álltak, akiknek díjazás nélküli feladatuk volt területükön többek között a rend fenntartása, illetve az esetleges tűzesetek észlelése. A hóstyák (Cifra, Hatvani, Maklári, Rác) a mai napig helyi jellegzetességek.
Egyetemből Líceum
A 18. században prosperáló időszak vette kezdetét, amely Barkóczy Ferenc és utódja, Eszterházy Károly püspökök nevéhez köthető; ekkor épült ki a barokk belváros. Nőtt a népesség, fellendült az ipar, a kereskedelem, a művészet és az oktatás. A század első felében már papnevelde és jogi iskola is működött Egerben. Barkóczy egy egyetem megvalósítását tűzte ki célul, később Eszterházy folytatta a megkezdett munkát; az Universitas (a későbbi Líceum) az 1760-as évektől 20 éven át épült barokk, illetve copf stílusban, Gerl Mátyás, majd Fellner Jakab vezetésével. Fellner a hazai késő barokk copf egyik legkiemelkedőbb építésze volt. Az épület ornamentikáját a freskóktól kezdve a cserépkályháig kiváló művészek alkották meg, a csillagvizsgáló Hell Miksa asztronómus-matematikus tervei alapján készült el – az ő nevéhez fűződik az itt működő és a várost leképező camera obscura.
Hatalmas, gondosan gyűjtött, eredetileg 16 ezer kötetes könyvtár is gazdagította az intézményt (ez volt az őse a jelenlegi Főegyházmegyei Könyvtárnak). Eredetileg négy fakultást terveztek: teológia, jog- és orvostudomány, bölcselet – a Líceum dísztermének mennyezeti freskóján jelenik ez meg szimbolikusan. Mindezek ellenére Mária Teréziától nem kapott működési engedélyt az egyetem, az 1777-es Ratio Educationis értelmében az országban csak egy egyetem működhet, a budai. Később II. József sem járult hozzá, azonban a líceum rangot megkapta az intézmény. 1949-ig kellett várni, hogy a falak között főiskolai képzés indulhasson, az intézmény 1989-től viseli Eszterházy Károly nevét.
A Bazilika és a mecénás érsek
A 19. század első felében rengeteg csapás sújtotta a várost: tűzvész pusztította a belvárost, a vár leomló déli fala lakóházakat rongált meg, kolerajárvány tizedelte a lakosságot. 1827-ben Pyrker János Lászlót, korábbi velencei pátriárkát és dalmát prímást nevezték ki az Egri Főegyházmegye érsekének, aki világlátott és művészetpártoló ember lévén sokat tett a városért. Költészettel is foglalkozott, emellett tanítóképzőt és rajziskolát működtetett itt, itáliai képgyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, miután egri elhelyezése meghiúsult; a nevéhez fűződik az egri Bazilika építése.
A székesegyház 1831 és 1836 között épült – a méreteihez képest rendkívüli gyorsasággal, lévén hazánk egyik legnagyobb temploma; azonban a teljes belső díszítés elkészültéhez még több mint száz évre volt szükség. Az építész Hild József volt, a magyar klasszicizmus kimagasló alakja, akinek az egrin kívül számos egyházi épület, többek között az esztergomi bazilika és részben a budapesti Szent István Bazilika is tervezői keze nyomát viseli. Pyrker Bécsben hunyt el, szíve azonban az általa megálmodott Bazilika altemplomában nyugszik.
Dionüszosz Egerben
Az egri borok számos költőnket megihlették Vörösmartytól Petőfin át Tompa Mihályig; Eger és méltán híres nedűi számos bordal főszereplői. A város alatt is húzódik egy tekintélyes méretű pincerendszer, azonban a legismertebbek a város peremén elhelyezkedő szépasszony-völgyi pincék. A könnyen vájható riolittufában 1774-ben kezdték meg a pincesorok kialakítását – püspöki engedéllyel, mivel a terület az egyházi vezető tulajdona volt. A 19. század közepéig Koháry-völgynek nevezték a területet gróf Koháry István után, akinek katonái itt, a város szélén állomásoztak a törökök kiűzésekor. A Szépasszony-völgy név eredetéről több variáció kering a pogány hitvilágtól kezdve a környék szép asszonyainak históriájáig.
Eger jellegzetes bora, a bikavér nevét mélyvörös színének köszönheti, bár egy mese szerint az egri vár védőinek adott bátorságot a nedű, amire a törökök azt hitték, hogy a bika vére, azonban ekkor még a vörösbor nem volt elterjedt a vidéken. A leghíresebb magyar cuvée, azaz házasított bor alapját nagy arányban a kadarka adta régebben, azonban az 1886-os filoxéra után a kékfrankos vette át a legfőbb összetevő szerepét. Ma már szigorú szabályok rögzítik, mely fajtákból készülhet az egri bikavér.
TEJ
Forrás:
Löffler Erzsébet: Eger történelmi múltja. Egri Városszépítő Egyesület honlapja
