Új kenyeret és tűzijátékot a népnek
Augusztus 20-án ünnepelték már Szent Istvánt, az új kenyeret, de az új alkotmányt is. Nem is csoda, hiszen az ünnepeknek is megvan a saját életük. Talán létrehozásukkor még világos, hogy kit, vagy milyen eseményt hivatottak ünnepelni, de az idők folyamán más jelentéstartalommal is bővülnek, vagy feledésbe merülnek. Képzeljük el, Szent László királyunk mennyire meglepődött volna, ha az ’50-es években az új alkotmányt ünneplők közé csöppent volna.
Hiszen Szent Lászlónak köszönhetjük a legrégibb magyar ünnepnapunkat, István szentté avatásának, a keresztény magyar államalapításnak emléknapját. Hogy mikor vált ilyen népszerűvé Szent István királyunk arra nehéz választ adni, ismert és kiemelkedő embernek számított már az Árpád-korban, kultusza azonban sokkal később, a Habsburgok idején lett. Az ünnephez kapcsolodó fontos elemnek, a több veszteséget is megélt Szent Jobbnak, mint minden ereklyének kalandos története van, mely István halála utáni pogánylázadásokkal kezdődött.
A megszentségtelenítéstől tartva, a fehérvári káptalan kiemeltette a király holttestét a szarkofágból, és a székesfehérvári bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette, ekkor történhetett, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki. Az ereklye végül a Raguzai Köztársaságban kötött ki, egyesek szerint IV. Béla királyunk juttatta el ide, mások szerint kereskedők révén került a mai Dubrovnikba, hogy később Mária Terézia hosszas diplomáciai tárgyalások során visszaszerezze azt.
A relikvia 1771-ben érkezett ismét hazánkba, a királynő az Angolkisasszonyok gondjaira bízta, és ugyanekkor elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-nak megünneplését. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol egészen 1944-ig volt látható. A húszas évektől több filmhíradó is tudósított az évenkénti körmenetekről. Érdekesség, hogy az 1930-as évektől kezdve néptáncon, népzenén és színpadi bemutatókon keresztül Gyöngyösbokréta néven, egy sajátos kulturális mozgalom is kibontakozott, kapcsolódva az augusztus 20-i eseményekhez, melyekről gazdag archív fotóanyagot tekinthetnek meg az adatbázisban kutatók.
A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és elrejtették. Később Salzburgban az amerikai hadsereg talált rá. Az alábbi híradóban az ünnepélyes visszahozatalát láthatjuk.
Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvános ünnepként tartották számon. 1989 előtt az utolsó Szent Jobb körmenetet Mindszenty hercegprímás vezetésével tartották, amelyen több, mint félmillió ember vett részt.
1950 és 1989 között a népköztársaság ünnepe volt, tulajdonképpen az ünnep vallási tartalmától megfosztva élt tovább; kezdetben az új kenyér ünnepeként, később az új Alkotmány napjaként, melynek megalkotását 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezekről az ünnepségekről tudósító fotókon láthatunk kirakatokat, ünnepi vásárról szóló hirdetményeket, kézművesvásárral színesített ünnepet. 1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepet.
Napjainkban az ínyenceket a Magyar Ízek Utcája várja, többek között Magyarország Tortájával, és hogy hogyan lehetett még eltölteni az ünnepet, a nosztalgiával visszatekintőknek pedig ott a Veri az ördög a feleségét c. film.
TÉ
