Megnyílt az Ünnepi Könyvhét
A könyvhetet mintha arra találták volna ki, hogy a könyvszerető ember feltöltse "könyvraktárát", mindenféle értelemben. A könyvhét töretlen népszerűségét talán nem kell magyarázni, megálmodójáról ugyanakkor kevés szó esik, ezért legújabb válogatásunkban, Supka Gézáról és a könyvhét születéséről olvashatnak.
A könyvhét ötlete Supka Gézától származik, aki 1883-ban született Budapesten, anyai ágon rokonságban állt Eötvös Józseffel. Régészeti és művészettörténeti tanulmányait Grazban végezte, majd Kolozsváron doktorált irodalomtörténetből. 1904-től a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában dolgozott. Politikai szerepvállalása is ismert, 1918 decembere 1919 márciusa között a Károlyi-, majd a Berinkey-kormány prágai követe. Az 1919-es események hatására Bécsbe emigrált. Miután hazatért, nem mehetett vissza a múzeumba, ezért újságíróként kezdett el dolgozni. Élénk publicisztikai tevékenysége egész életművét jellemzi.
1921 és 1949 között a Világ, a Magyar Hírlap és a Pester Lloyd című lapokba publikál. 1926-ban irodalmi és kritikai folyóiratot indít Literatura címmel, a lap nem titkolt célja a magyarság megőrzése. Az első világháború okairól írt A nagy dráma című műve komoly ellenérzést váltott ki a kortársakból, nemzetgyalázási pert is indítottak ellene, a kötetet csak 1934-ben rehabilitálták.
Magyar könyvet, magyar kézbe!
Magyarországon a könyvhétre vonatkozó első kezdeményezés 1927-ben született, a Miskolctapolcán tartott, és ekkor már 49 éve működő Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének évi közgyűlésén Supka felszólalásával. „Az évnek egyik napján [...] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás kimenjen az utcára..." – mondta Supka.
1928-ban először próbaképpen, 1929-ben pedig ünnepélyes külsőségek közepette rendezték meg a magyar könyvhetét. Az ünnepségen a magyar irodalom és a kultúra neves alakjai is részt vettek. Gróf Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatásügyi miniszter ünnepi beszéddel nyitotta meg a Magyar Tudományos Akadémián. Díszelőadást tartottak a Nemzeti Színházban, előadássorozatot hallgathattak a Magyar Rádióban. Az esemény fényét emelte Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály jelenléte is.
A könyvnapok az évek során jelentős változásokon mentek át, a legjelentősebb módosítások 1935-ben születtek. Ekkor adták ki a Könyvnapi szabályzatot, amely egészen 1949-ig érvényben volt. 1935-től volt hivatalos könyvnapi jegyzék, ebben azonban még kizárólag magyar írók művei szerepeltek. Nagy újítás volt a könyvnappal kapcsolatos kiadványok megjelenése is. Az Ünnepi Könyvhét csak egy évben, 1957-ben nem került megrendezésre, mivel az 1956-os események után feloszlatták az Írószövetséget, a párt így büntette az írótársadalmat, azért mert kiálltak a forradalom mellett.
Érdekes adalék, hogy a közvélekedéssel ellentétben, az első könyvnapot nem Magyarországon, hanem Finnországban – akkor még Orosz Birodalom – rendezték meg, 1908-ban. A második időrendben Spanyolország, ahol 1926. október 7-én tartották meg a spanyol könyv nemzeti ünnepét. Supka tervezett könyvünnepére a legnagyobb hatást azonban az Olaszországban, 1927. május 17-én rendezett festa del libro (azaz szintén könyvünnep) gyakorolta.
Hazánkban 1979-ben ünnepelték a könyvhét 50. évfordulóját, érdekesség, hogy az ünnepséget az egykori hagyományos helyszínen rendezték meg, a budapesti Blaha Lujza téren. Az évforduló különlegessége, hogy itt már gyermekkönyv-kiállítás is szerepelt.
Ahogy 1927-ben, a könyv ma is luxuscikknek számít, az Ünnepi Könyvhét népszerűsége azonban töretlen, idén 95. alkalommal bámészkodhatunk a könyves standok között.
TÉ
Forrás:
