Több, mint 77 magyar népmese

Ki ne emlékezne az autentikus virágmotívumokat daloló kismadárra, a Kaláka dallamokra és furulyaszóra a főcímben, Szabó Gyula mesemondó hangjára és az „én mesémre”, amely mindig tovább tartott volna, ha nem lett volna vége a 6-8 perces játékidőnek?

A papucsszaggató kisasszonyok, Magyar népmesék VI. sorozat, forgatókönyv és figuratervek (2002) - Kecskemétfilm Kft., CC BY-NC-ND

A Magyar népmesék első sorozata 1977-ben indult útjára és 2011-ben készült el az utolsó, 8-ik sorozat, összesen 100 résszel. Generációk számára mutatott be klasszikus magyar népi elbeszéléseket, olykor az Esti mese és a TV Maci felvezetésében, míg máskor gyerekcsatornák műsorában. A történetek különlegességét és évtizedeken át tartó sikerét főként a furfangos mesék ötletgazdag, szellemes megoldásokkal tarkított képi világba helyezése eredményezte. Ezen kívül a mesék jellemzője, hogy különböző tájegységek népművészetéből meríti képi megoldásait, jellegzetes figuraábrázolásait.

Jankovics Marcell mellett, aki a rajzfilmek egy részének forgatókönyveit is jegyzi, illetve tervezőként és szakértőként is közreműködött a rajzfilmek készítésénél, Horváth Mária és Nagy Lajos rendezték a mesék nagy részét. Az eredeti ötlet Mikulás Ferencé, aki a legtöbb epizódnak producere is volt. Az első három sorozat dramaturgja Bálint Ágnes volt, akinek Mazsolát és Frakkot is köszönhetjük.

A 10. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a 7. Európai Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál kétnyelvű programfüzete (2011) - Kecskemétfilm Kft., CC BY-NC-ND

Forrásként eredeti népmesegyűjtéseket használtak föl az alkotók a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának segítségével. Az első epizódokban népi mesemondók: Kóka Rozália, Hrotkó Károly hangján hallhatjuk a történeteket. Később színművészek is megszólalnak narrátorként, többek között Tolnay Klári, Molnár Piroska, Avar István és Szabó Gyula, aki a 3. sorozattól, összesen 88 részben kizárólagos és emblematikus hangja a népmeséknek. Szabó Gyulát 2005-ben a kecskeméti Animációs filmfesztiválon életmű-díjjal tüntették ki mesélői munkásságáért. Az alkotások az egykori Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermében keltek életre, majd 1995-től, az 5. sorozattól a Kecskemétfilm Kft. munkatársai keze alatt folytatódott a rajzfilmek készítése. A Kecskemétfilm Kft. nevéhez fűződnek a Vízipók-csodapók és a Leo és Fred animációs sorozatok is.

Aki felelevenítené gyermekkori emlékeit, vagy a klasszikus történeteket az utókor épülésére szánná, a Magyar népmesék weboldalán egytől-egyig megtalálja azokat, és ezenkívül egyéb érdekességeket olvashat a kezdetekről, a készítőkről vagy a forrásul szolgáló népmesei gyűjtésről. Emellett mp3 formátumban letölthető a Kaláka-féle főcímdal, illetve kifestőként kinyomtatható egy-egy karakter.

Hetet egy csapásra, Magyar népmesék VI. sorozat, forgatókönyv (2002) - Kecskemétfilm Kft., CC BY-NC-ND

A rajzfilmek elismertségét fémjelzi, hogy a magyar filmes események mellett nemzetközi animációs filmfesztiválokon egyaránt bemutatásra kerültek. A sorozat az IMDb-n 10-ből 9-es pontszámot kapott a felhasználóktól. A Magyar népmeséket Európa-szerte, sőt Japánban, Kínában, Ausztráliában és az USA-ban a televíziók is műsorra tűzték. Immár pedig bármikor, bárhonnan elérhető: az Europeana, az Európai Digitális Könyvtár oldalán is felfedezhetők és megismerhetők a magyar népmesekincs gazdagságából merítő bájos-furmányos történetek. Aki nem hiszi, járjon utána…

TEJ

Ajánló

Tavaszi zsongás

Vége a téli zimankónak, és ahogy egyre kevésbé fázunk reggelente, előkerül a szekrény mélyéről az átmeneti kabát és cipő. Elsőként előbújnak a földből a hóvirágok és a sáfrányok; a fákon, bokrokon megjelennek a rügyek – és reménykedünk, hogy egy váratlan fagy nem teszi tönkre az éves alma- és szilvatermést. Ébredezik a természet, a vándormadarak visszatérnek hátrahagyott fészkükbe.

Kék óra

A városfotózásra az egyik legjobb alkalom, amikor a nap eltűnik a horizonton, vagy éppen még nem bukkant fel, az ég a sötétkék legszebb árnyalataiban pompázik, a város narancssárgás fényeit pedig éppen csak felkapcsolták, vagy még nem oltották le. Rengeteg ilyen képet találhatunk az interneten, a Budapest keresőszóra kiadott képtalálatok közül nagyjából minden második a kék órában készült. Az ég kékjét a légköri fényszóródás adja, légkör nélkül az égbolt fekete lenne.

Filmévkönyv 1979-2010

1979-től 2010-ig minden évben megjelentette a Filmintézet a filmes szakma egy teljes évét áttekintő és elemző kiadványát. A könyv részletesen bemutatja az adott évben megjelent filmeket, játékfilmektől kezdve az animációs filmekig, a filmek készítőit, a szakmai eseményeket és külföldi fesztiválokon való szerepléseket, díjakat és még sok más érdekességet. A Filmévkönyv elsősorban szakmai kiadvány, ennek ellenére laikus filmkedvelők számára is hasznos és élvezetes lehet a böngészése, éppen ezért kedvcsinálóként következzen néhány érdekesebb információ a sorozatból.

Mire vigad a magyar? - Zenetörténeti zanza

A héten mulatunk, azaz adatbázisunk képei segítségével felidézzük, hogyan vigadtunk az elmúlt évszázadokban – olykor örömben, olykor bánatban. A magyar nóta és a „cigányzene” szinte szinonimák, sőt a legismertebb nótaszerzők és zenészek, virtuózok roma származásúak. Kis magyar zenetörténetünkben vizsgáljuk, hogy hogyan alakult ez a kölcsönhatás? Hogyan vált szórakoztató műfajjá a nóta – a magyar népzenében gyökerezve és a reformkor romantikus nemzeti hevületétől fűtve?

Virtuális valóság és 3D a barokk korban

A Piarista Múzeum kamarakiállítása valóságos időutazásra invitálja az online látogatókat, ugyanis a manapság oly közkedvelt VR (virtuális valóság), illetve a 3D-s képek korai képviselőit mutatja be. Grafikai gyűjteményünk ugyanis közel 60 darab olyan erőteljesen perspektivikus, színezett metszetet, panorámaképet rejt, amelyek története egyedülálló művelődés-, média-, és művészettörténeti jelentőségű. A 18. században ugyanis ezek a képek töltötték be az internet vagy a televízió szerepét, távoli, elérhetetlen tájakra és városokba repítették el szemlélőiket, a valóság illúzióját keltve.

A rokokó koronázatlan királyai: A Klauber testvérek augsburgi műhelye

Ha a 18. században létezett volna a brandépítés, a marketing- vagy PR-tevékenység fogalma, akkor azt valószínűleg a Klauber fivérekkel illusztrálták volna. A testvérpár egy olyan, független művészeket is foglalkoztató metszetkiadó vállalkozást hozott létre az 1740-es években Augsburgban, amely a katolikus szentképkiadás európai központja lett, illetve különböző reprezentatív metszetsorozatok révén a keresztény ikonográfiát is megreformálta, új utakra vezette a rokokóban.

További tematikus virtuális kiállításaink