A lottó, az olasz lotto szóból ered, jelentése sors, nyeremény. Génuából (Genova) származik, ahol a szenátorokat, összesen 90-et, megjelölt golyók segítségével választották. Bár csupán évente egyszer égett "lottólázban" a város, sorra nyíltak a lottériák. A 15. században Benedetto Gentile szenátor javasolta először, hogy a játék hivatalos jelleggel is bírjon, bevétele pedig az államot gyarapítsa. Ezután, a 90 jelölt neve mellé egy számot írtak, és a nyereményeket úgy szabályozták, hogy minden megvásárolt sorsjegy eleve bizonyos profitot adjon a városnak.

Magyarországi lottóhelyzet

A klasszikus 5/90-es lottójáték, vagyis a mai ötöslottó elve szerint működő játék bevezetésére 1763-ban került sor, miután az osztrák koncessziót Magyarországra is kiterjesztették, az első sorsolás 1770-ben volt. A két világháború között az állam- és osztálysorsjátékok váltak népszerűvé, ezeket jótékony közcél támogatására szervezték. Gyűjtöttek pénzt árvák számára, a hazai lótenyésztésért, leányotthon számára, de állatok védelmére is, érdekesség, hogy a Mátyás templom, vagyis a Budavári Koronázó Főtemplom felújítása is ilyen sorsjegyek segítségével valósult meg. A második világháború után a szerencsejáték szinte minden formája tiltottá vált, a játék illegálisan folyt tovább, de nem kellett sokáig várni ennek feloldására. 

1956-ban nemzetközi mintára, kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről, hangulatjavító intézkedésként, írhatnánk cinikusan. A lottósorsjegyeket már 1957. február 13-tól árusítani kezdték, az első sorsolás március 7-én, éppen 60 éve zajlott. Kezdetben sorsoltak vidéken is, például Kecskeméten, a közvetítést százezrek követték rádión keresztül és nemcsak a pénzért, hanem tárgynyereményekért is izgulhattak a játékosok.

A budapesti nyereménylakások a 60-as évektől már nem véletlenszerűen kiválasztott és a szervező által megvásárolt lakások voltak, hanem kimondottan erre a célra épített házak lakásai, az ún. Lottóházak voltak. A házak mai napig állnak, bár a nyereménylakások jórészébe már kezdettől fogva nem a nyertesek költöztek, az épületeket ma is láthatjuk; többek között a Frankel Leó utcában, a Margit körúton, és az Üllői út és Ferenc körút kereszteződésében. A lottózás és a lottó, mint márkanév széles körben hódított, volt Lottó Áruházunk (korábban Terv majd Minőségi Áruház), Lottó szeletünk, és hetente több százezer lázasan ikszelő és a sorsolást feszült figyelemmel követő honfitársunk, akinél a lottósorsolás kihagyhatatlan csütörtök esti program volt. Korábban csütörtökön, majd pénteken volt a sorsolás, összességében gyakran változott a sorsolás időpontja. Számunkra nemcsak ez lehet furcsa, a nyertesek kilétét sem fedte homály, az első telitalálatos szelvény özv. Ring Sándorné nevéhez fűződik, aki családi számokkal játszott, a gyermekei életkorának megjátszásával nyert. Nyereményéről feltehetően nemcsak szűkebb családja értesült, hiszen az újságok nemcsak azt közölték, hogy hol lakik, hanem a gyermekei nevét és életkorát is.

Bár az embereket manapság is foglalkoztatja, hogy hogyan alakul a lottónyertesek sorsa, igyekeznek titokban tartani a főnyereményt megnyerő(k) kilétét. Időről időre olvashatunk arról, hogy milyen körülmények között úszott el a nyeremény, vagy hogyan valósította meg élete álmát egy-egy lottómilliomos. Vajon mire elég 1.88 milliárd Ft és Ön mihez kezdene ennyi pénzzel?

TÉ