A költészet napja

Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?
Nem volna szép, ha égre kelne
az éji folyó csillaga.

Az idő lassan elszivárog,
nem lógok a mesék tején,
hörpintek valódi világot,
habzó éggel a tetején.

József Attila kérdése nem csak költői, hiszen a költészet maga az élet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük - természetesen nemcsak őt, hanem a költészetet, a lírát magát is.

De mi a költészet és miért emlékezünk meg róla?

A költészet nemcsak önkifejezés, örök titokzatosság, amely hatással van emberre és így a világ folyására, megfoghatatlan, mégis annyira élő. Pár éve készült felmérés szerint egyre kevesebb verseskötet fogy, talán felgyorsult életünk miatt nehéz a költészetbe feledkeznünk, azért elfelejtenünk nem kell.
A köztudattal ellentétben, költőink nem csupán versfaragással foglalkoztak. Válogatásunkban kevésbé ismert elfoglaltságaik emlékeit gyűjtöttük össze: ilyen Arany János főtitkári tevékenysége, amelyről ez a tiszteletdíjról szóló levél is tanúskodik, de ilyen Juhász Gyula levelezése, vagy Radnóti Miklós tanár szakos zárthelyi dolgozata.

A költészet napját idén is kulturális programokkal, irodalmi rendezvényekkel, kiállításokkal és versenyekkel ünnepeljük országszerte.

Az ünneplés idén Arany János születésének 200. évfordulójával is összekapcsolódik. Ez alkalomból a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeretettel vár minden Arany Jánost szerető gyermeket és felnőttet a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében álló Arany szobornál, 2017. április 11-én 11 órától. A műsorba bárki bekapcsolódhat Arany János „A vigasztaló” című versének és „Rege a csodaszarvasról” című költemény refrénjének a színész hallgatókkal közös elszavalásával.
Aki nemcsak szellemi táplálék után nézne, annak kötelező program, a mai napon, 17 órakor hivatalosan is megnyitó Magvető Café, az eseményen tizenegy idén megjelenő magvetős verseskötetből hangzanak el részletek; a házigazda Szegő János.

TÉ

Ajánló

Címtelen könyv

1932 júniusában vendég érkezik a balatonföldvári Zrínyi Szállóba. Az ekkor már elismert író magányra vágyik, otthon nincs nyugta a vendégektől, akiket neje főztje vonzz. Persze, nemcsak ezért jön, orvosai a szívét akarják meggyógyítani, ő pedig írni akar. Móra Ferencnek szerződése van egy új regényre, az Aranykoporsóra. A készülő művel azonban nem halad, tulajdonképpen egy sor sincs meg belőle, de a legnagyobb baj, hogy nem is jut eszébe semmi. A hotelben egy feltűnően szép nő, hivatalból szórakoztatja, a kialakult viszonyukról régóta tud az irodalomtörténet.

Ex libris

Az ex libris, magyarul könyvjegy, olyan sokszorosított, kisméretű grafikai alkotás, amely a könyv táblájának belső oldalára ragasztva a könyv tulajdonosát jelöli. Jellemzően tartalmazza tulajdonosa nevét, vagy olyan szimbolikus ábrázolásokat melyek személyére, kedvteléseire vagy foglalkozására utalnak. Az eredeti funkciója szerint a könyvnek egy meghatározott könyvtárhoz való tartozását jelezte. Képzőművészek sora vállalkozik ma is könyvjegyek készítésére, ezért vitathatatlan az ex libris művészettörténeti jelentősége. Az első ex librisek például, Wolsey angol bíboros és W. Pirckheimer könyveit díszítették. Az utóbbi könyvjegyét maga Albrecht Dürer metszette, aki mind a fametszet, mind a rézmetszet technikájában jeleskedett.Mint apró műalkotás, az idők folyamán az ex libris gyűjtés tárgyává is vált. Az ex librisek egy része sosem kerül könyvbe, hanem kizárólag cserealapként szolgál a gyűjtőtársak számára.

Kis budapesti szoborkörút

Kiállításainkban írtunk már budapesti épületekről, lebontottakról és helyükre épültekről, ezúttal a múlt emlékezetét őrző szobrokkal folytatjuk a sort. A magyar emlékműszobrászat legfontosabb alkotói mellett, a szobrok kalandos életéről is szó esik, meglepő, hogy bár a XIX. században virágzott a szobrászat ezen ága, kezdete nem egy szobor elkészültéhez fűződik, hanem egy röpirathoz.

Kőre rajzolt portrék – Barabás Miklós litográfiái a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteményében

A fotográfia térhódítása előtt megfizethetőségének és a metszeteknél finomabb, szabadabb, valósághűbb ábrázolásmódjának köszönhetően az 1840-1850-es években a litográfia, a kőrajz vált a portrékészítés legelterjedtebb technikájává, amelynek egyik legjelentősebb hazai képviselője Barabás Miklós (1810-1898) volt, akinek 31 litografált portréját őrzi a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteménye.

Ex libris

Ex libris means bookplate, a small multiplied graphic work pasted into the book, on the inside front cover, identifying the book owner. Typically, it contains the owner’s name or a symbol that refers to them or their gratifications. According to its original function, it identified the library where the book belonged to. Lots of graphic artists undertake creating bookplates even today, so the art-historical significance of ex libris labels is indisputable. The first bookplates decorated the books of Cardinal Thomas Wolsey and those of Willibald Pirckheimer. Pirckheimer’s bookplate was etched by Albrecht Dürer himself, who excelled both in wood-cutting and copperplate engraving techniques. Not surprisingly, ex libris – as a tiny work of art- became the object of collections in the course of time. Some proportion of them never gets into books, but remains stock of barter for collectors.

A rokokó koronázatlan királyai: A Klauber testvérek augsburgi műhelye

Ha a 18. században létezett volna a brandépítés, a marketing- vagy PR-tevékenység fogalma, akkor azt valószínűleg a Klauber fivérekkel illusztrálták volna. A testvérpár egy olyan, független művészeket is foglalkoztató metszetkiadó vállalkozást hozott létre az 1740-es években Augsburgban, amely a katolikus szentképkiadás európai központja lett, illetve különböző reprezentatív metszetsorozatok révén a keresztény ikonográfiát is megreformálta, új utakra vezette a rokokóban.

További tematikus virtuális kiállításaink