S. Judit visszaemlékezése
A Sz.-család egyik nőtagjáról és az ő édesanyjáról emlékezik meg a szöveg. Az elbeszélő a Budapesten élő színdarabíróval és annak családjával, a Sz.-családdal ismerkedett meg. Budapesten S. Judit megnyitotta az Angol-magyar Iskolát. Sz. Anikó, a legjobb barátnő is itt tanult és oktatott. Vissza kellett volna térnie Angliába az antiszemita propaganda miatt, mely zsidó származása miatt közvetlenül érintette. Anikó kijelentette, hogy Palesztinába akar menni, ahol „emelt fővel vállalhatja hivatását és származását”, zsidómentő szervezet tagjaként is tevékenykedett. Anikó testvére Lyonba került, az édesanya illegálisan Spanyolországba. Anikó testvérét valószínűleg elfogták és táborba zárták. A cél az volt, hogy kijuttassák és Palesztinába küldjék nővére után. Ezt sikerült végrehajtani. Anikót azonban tevékenysége miatt elfogták, és 1944 novemberében kivégezték. Szenes Katalint internálótáborba zárták, gyalogmenettel indították őket a tábor felé. 1944-ben Budapestre került vissza hamis papírokkal. Ennek történetét Sz. Katalin interjúban elmesélte (Yad Vashem Studies, Vol. VIII.), valamint azt, hogy hogyan élte túl Budapest ostromát. Katalin 1945. február 13-án, Budapest felszabadítása után Haifába, Palesztinába utazott. S. Juditot tizennyolc év után látogatta meg, amikor Magyarországra jött. Azóta levélben tartják a kapcsolatot.
The story tells about a female member of Sz. family and her mother. The storyteller met a play-writer and his family, the Sz. family, who lived in Budapest. In Budapest Ms. Judith S. opened her English-Hungarian bilingual school. Ms. Anikó Sz. was her best friend, who also was here as a student and later as a teacher. She should have returned to England because of the anti-Semitic propaganda which threatened her. But Anikó declared she wanted to go to Palestine, where she could undertake her origin and profession, and she also operated as a member of a Jewish-saving organization. Anikó's brother got to Lyon, her mother got to Spain, illegally. Anikó’s brother must have gotten to an internment camp. The aim was to get Anikó’s brother to Palestine, following his sister. This succeeded. Nevertheless, Anikó was arrested, and later was executed in November of 1944. Katalin Sz. also was in an internment camp, she was sent on foot by SS. She returned to Budapest in 1944 with false documents. Katalin said the story in an interview for Yad Vashem (Studies, Vol. VIII.), she also explained how she had survived the siege of Budapest in 1944. On 13th of February in 1945, after liberation of Budapest, Katalin travelled to Haifa, in Palestine. She visited Judith S. eighteen years later, when she came to Hungary. Since that time, they have been keeping the contact in letters since.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | angol |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | zsidómentés |
tárgy | külföldre menekülés |
tárgy | deportálás |
tárgy | nyilas uralom |
tárgy | kivégzés |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | S. Judit |
kiadó | Holokauszt Emlékközpont |
közreműködő | Sz. György, Sz. Anikó, Sz. Katalin |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Budapest |
térbeli vonatkozás | London |
térbeli vonatkozás | Jeruzsálem |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
hivatalos kibocsátás | 2011-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1944-1945 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 3 p |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Schanda Judit |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Holokauszt Emlékközpont |
leltári szám/regisztrációs szám | 2011.303.1 |