Dánosi Híres Csárda
Az 1907-es dánosi rablógyilkosság máig az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó és vitatott bűnesetként vált hírhedtté: ismeretlenek kirabolták a csárdát, négy embert megöltek. Végül vándorcigányokat helyeztek vád alá, és ítéltek el. Ennek nyomozása volt az egyik első eljárás Magyarországon, ahol a vizsgálat során ujjnyom azonosítást végeztek. Az 1907. július 19-én elkövetett – magyar kriminalisztika-történeti jelentőséggel bíró – dánosi rablógyilkosság az első világháborút megelőző „boldog békeidőknek” nem csak az egyik leghíresebb bűnügye, de talán legnagyobb sajtószenzációja is volt. A magyar sajtótörténet aranykorának is tekinthető időszakban napi és hetilapok tucatjai jelentek meg, és szinte egy sem volt közülük (beleértve a korabeli vicclapokat is!), amelyik ne foglalkozott volna hónapokon keresztül a négy halálos áldozatot követelő bűncselekménnyel. A véres történet szerint vándorcigányok Dánoson bestiális módon meggyilkolták Szarvas István csárdatulajdonost, feleségét Szarvas Istvánnét, nevelt lányukat a 17 éves Maczejkó Teréziát, akit meggyilkolása előtt meg is erőszakoltak. Megöltek egy odatévedő kocsist Tabányi Pált, majd felgyújtották a csárdát. "Ez a híres dánosi csárda."
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | MKVM |
tárgy | vendéglátás-történet |
tárgy | vendéglátóipar |
tárgy | csárda |
tárgy | kocsiszín |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Dános |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Budapest |
időbeli vonatkozás | 1926 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 9 x 14 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum |
leltári szám/regisztrációs szám | VF_30432 |
leltári szám/regisztrációs szám | VIP_30_b_E |