Fayer László (Kecskemét, 1842. június 2. – Budapest, 1906. november 9.) büntetőjogász, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, gyorsíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1894-től). Pályája kezdetén újságíró, 1865–85-ben országgyűlési gyorsíró volt, közben jogi tanulmányokat folytatott. 1866-1870 között Feuer László néven jelentek meg gyorsírással kapcsolatos művei, melyek a téma egyik első alkotásai voltak. 1866-ban a budapesti magyar gyorsíró-egylet egyik alapító tagja volt; majd a gyorsírás-tanárokat vizsgáló bizottság tagja lett; az országgyűlési gyorsiroda szervezésekor elsőrendű gyorsírónak nevezték ki. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte és 1870-ben jogi doktor, 1874-ben ügyvéd és a budapesti egyetem büntetőjog magántanára lett. 1866-ban rendkívüli, majd 1901-1906- ig nyilvános rendes rendes tanárrá nevezték ki. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője, a klasszikus büntetőjogi iskola híve, alapvető feladatnak tartotta a bűnmegelőzést. 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyagát összegyűjtötte, bevezetővel és hasznos magyarázatokkal látta el. Egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek később alelnöke is lett (1903). 1870-1880 közt szerkesztette a Magyar Themisz című jogi szaklapot, majd, a két lap összeolvadása után, a Jogtudományi Közlöny-t, ahol a bírósági ítéleteket és a Btk.-t nem egyszer szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette.

Az első kiadáshoz: "Szerző a büntetőjogi formalismust iparkodik háttérbe szorítani. Nem csak a fogalmakat, hanem magát a dolgot is szemügyre veszi. A fogalmi kultus helyébe a reális viszonyok kultusát helyezi... Bármily könnyű lett volna alapul venni valamely német tan- vagy kézikönyv beosztását, e sorok írója nem tudta magát elhatározni a BTK. sorrendjének elhagyására... Határozottan helyesebb: a mit a törvények tesznek, hogy megmondják előbb, mily eszközök felett rendelkezik a büntetőjog és csak azután tárgyalják a bűncselekményeket, így a bűncselekmények tana egy kimunkált és kellően elhatárolt területen helyezkedik el... A törvény szövegét pedig azért helyeztük az elméleti kifejtés után, mivel a két tényezőt oly módon kívántuk egymással viszonyba hozni, hogy egyik se veszítsen hatályosságából..."

A második kiadáshoz: "Az első kötet előszavában mondottak fonalán vissza kell térnünk e munka tárgyalási rendszerére. Midőn a birósági határozatokat s a bel- és külföldi törvényeket és javaslatokat, melyek más könyvekben a vonal alá kerülnek, beléillesztettük a szövegbe, ezzel az volt czélunk, hogy a tanuló és egyáltalán a könyv olvasója a kifejtett tantételen kívül annak forrásait is szeme elé állítsa s a problémáról önálló véleményt alkosson magának..."