Fayer László (Kecskemét, 1842. június 2. – Budapest, 1906. november 9.) büntetőjogász, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, gyorsíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1894-től). Pályája kezdetén újságíró, 1865–85-ben országgyűlési gyorsíró volt, közben jogi tanulmányokat folytatott. 1866-1870 között Feuer László néven jelentek meg gyorsírással kapcsolatos művei, melyek a téma egyik első alkotásai voltak. 1866-ban a budapesti magyar gyorsíró-egylet egyik alapító tagja volt; majd a gyorsírás-tanárokat vizsgáló bizottság tagja lett; az országgyűlési gyorsiroda szervezésekor elsőrendű gyorsírónak nevezték ki. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte és 1870-ben jogi doktor, 1874-ben ügyvéd és a budapesti egyetem büntetőjog magántanára lett. 1866-ban rendkívüli, majd 1901-1906- ig nyilvános rendes rendes tanárrá nevezték ki. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője, a klasszikus büntetőjogi iskola híve, alapvető feladatnak tartotta a bűnmegelőzést. 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyagát összegyűjtötte, bevezetővel és hasznos magyarázatokkal látta el. Egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek később alelnöke is lett (1903). 1870-1880 közt szerkesztette a Magyar Themisz című jogi szaklapot, majd, a két lap összeolvadása után, a Jogtudományi Közlöny-t, ahol a bírósági ítéleteket és a Btk.-t nem egyszer szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette.

Az első kötethez: "A jelen dolgozat a Magyar Jogászegylet börtönügyi bizottságában f. év ápril 27-ikén tartott előadásom kibővítése. A fölvetett kérdések annyira életbevágók, s újabban úgy bel- mint külföldön annyira nyomós adatok merültek fel: hogy tanácsosnak látszott a tüzetesebb tárgyalás és összefoglalás." (1889)

A második kötethez: "Midőn 1889-ben hason czim alatt egy füzetet bocsátottam közre, a büntetőjog reform-mozgalmának kezdetén voltunk. Azóta úgy a külföldön, mint nálunk nagy tért hódítottak az uj eszmék. Némely államban törvényes szentesítést is nyertek. Összefoglalni az időközben letelt két év eredményeit és tüzetesebben kifejteni egyik-másik pontot: ez a jelen dolgozat feladata..." (1891)

A harmadik kötethez: "A jelen füzetben foglalt fejtegetések éppen nem állanak elvi ellentétben a kormányjavaslattal. Az iránt, hogy a Btk. mely részei és mily irányban módositandók, már meglehetősen közmegegyezés jött létre. Csak némi eltérés van a terjedelem tekintetében. A kormányjavaslat ugyanis itt-ott oly apróságokat karol fel, melyek egy rendszeres revisióban ugyan helyt foglalhatnak, de úgynevezett novellában nem... S erre névé vezérfonal az volna, hogy kihagyassék minden oly változtatás, melynek csak csekély kihatása van és mely nem szükségszerű folyománya egy valóban fontos módosításnak. Ez az egyik pont, a miben eltérek a kormányjavaslattól... A másikat abban foglalhatom össze, hogy az elvi újítás jellegével biró módosítások úgy szövegileg mint tárgyilag jobban kidomboritandók. A kormányjavaslat szövege töredékes, itt-ott hevenyészett körvonalakat állit fel. E tekintetben bizonyos hiányok pótlása, majd a fölösleg lemetszése által iparkodtam hozzájárulni, hogy egyenletesebbé tétessék az egész munkálat..." (1892)