Karcag

kép

Ill., színes fekvő képeslap. A sárga hátterű képeslapon 5 kép látható 3 fenti és 2 lenti elrendezésben. A képeket vékony fekete keret övezi. Bal felső kép: Viktória-kút: A Kossuth téren, a Városházával szemben, a tér túloldalán álló Viktória-kút Györfi Sándor rekonstrukciós alkotása. Az Angyalos kút első felállítási éve 1893, az első karcagi artézi-kutat díszítették ilyen módon, de a vezetékes vízhálózat kiépítésekor elbontották. A nyolcszög alakú medencerészt kovácsoltvas kerítés veszi körül, melynek 360 cm az átmérője. A kút mellett álló öntöttvas villanyoszlop is a kompozíció része, mert az meg az 1908-as villamosításnak állít emléket.; Bal alsó kép: Dr. Németh Gyula szobra: A karcagi gimnázium egykori növendékének, dr. Németh Gyula turkológusnak, a török nyelv tudósának szobrát születésének 100. évfordulóján 1990-ben leplezték le. Kossuth-díjas egyetemi tanár, számos külföldi akadémia tiszteletbeli tagja volt. A szobor egy háromlépcsős talapzaton áll, és 180 cm magas. Mögötte egy kapu látható, szintén bronzból. Az alkotást Győrfi Sándor készítette. A Kossuth téren, a sétálóutcai rész elején található.; Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Fenti középső kép: Kun emlékhely: A kis-Hegyesbori halmon álló szoborcsoport az 1995-ben felavatott Kun emlékhely, mely egy helyi szobrászművész, Győrfi Sándor alkotása. A halom tetején, legmagasabb pontján egy női és férfialak áll, melyek 4 méter magasak. Körülötte hét mellékalak, akik egy-egy címert tartanak a kezükben. A kun katonák 280 cm-esek. Ők a kun városokat szimbolizálják. Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunszentmárton, Kunhegyes, Kunmadaras, és Berekfürdő jelképei. Mindegyik arca arra néz, amerre a város található. A szobrok műkőből készültek. A címereket és a feliratokat Talamasz Lajos készítette. Az alkotás a 4-es számú főút mellett látható, a város külterületén az elkerülő szakaszon.; Jobb felső kép: Országzászló: Az országzászló mozgalom keretében 1935. május 26-án állították fel Karcagon az országzászlót. Mint ahogy sok más helyen is, itt is egy Turulmadár díszítette. A 2. világháború után eltávolították a szobrot és talapzatát. Az eredeti mű alkotója ismeretlen. 1996-ban a millecentenáriumra újította fel Györfi Sándor, és helyezték vissza eredeti helyére, a református templom sarkához. A bronzmadár 220 cm szárnyfesztávú. A mészkőoszlop 350 cm magas.; Jobb alsó kép: Bogdi Pap-kúria: A Kálvin utca 4. sz. alatt található a Győrffy István Nagykun Múzeum a volt Bogdi Pap-kúria szabadon álló, nagyméretű, 1830 körül épült klasszicista épülete. Az épületet Kálmán Sándor emeltette. A nemes Kálmán család Karcag városának régi redemptus családja volt. Kálmán Sámuel földbirtokos a város jegyzőjeként és a Jászkun kerületek pénztárnokaként működött. Fia, Kálmán Sándor jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten a királyi ítélőtáblánál viselt hivatalt. 1825-tőltől Karcag főjegyzője, 1828-tól a Jászkun Kerületek tiszti alügyésze, 1832-től tiszti főügyésze lett és megkapta a nádori táblabírói címet is. A Jászkun Kerületek országgyűlési követeként is tevékenykedett a reformkorban, majd 1845-ben jászkun alkapitánnyá is kinevezték. 1855-ös halála után unokaöccse bogdi Pap Móric örökölte vagyonát, a kúriát és a földbirtokot. Pap Móric Debrecenben jogot végzett, majd 1848-ban a Jászkun Kerületek alügyésze lett és az országgyűlésbe is bekerült a karcagi választókerület képviselőjeként. A szabadságharc bukása után a saját karcagi birtokán gazdálkodott, amelyhez megörökölte Kálmán Sándor birtokait is. 1855-ben Karcag főbírájává választották, emelett ő lett a város közbirtokosságának az elnöke is. 1861-ben a nagykun kerület táblabírója lett, valamint a karcagi országgyűlési képviselővé is kinevezték. 1867-ben már a jászladányi választókerületben is ő lett az országgyűlési képviselő. 1868-tól jászkun alkapitányi, 1869-től a Jászkun Kerületek királyi tanfelügyelői, 1873-tól pedig a karcagi törvényszék elnöki posztját töltötte be. A bogdi Pap család nemesi címét Pap Mihály kapta 1609-ben somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. Pap Móric 1895-ben bekövetkezett halála után fiai, Sándor, karcagi m. kir. közjegyző, és Móric, kúriai tanácselnök örökölték vagyonát. A kúriát a Karcagi Városi Tanács már az 1940-es években szerette volna múzeumi célokra hasznosítani, ezért életjáradékért cserébe bogdi Pap Sándor két lányától megszerezték a tulajdonjogot. A háború, illetve a Karcagon átvonuló katonai front közbeszólt, az épületet katonai kórháznak alakították át. A két, akkor már nagyon idős hölgyet az épületben egy szobában elkülönítették, ott lakhattak halálukig. A háború végén, illetve a front elvonulását követően kórházként működött az épület, itt volt a Városi Kórház sebészeti osztálya. Ez az állapot egészen az új kórház felépültéig, 1968-ig eltartott. Ezt követően kapta meg az épületet a múzeum, ahová 1970-1972 között költöztek, s itt nyílt meg 1972-ben az első állandó kiállítás. A kúria mostani parkja már újratelepített, az egykori gazdasági épületek sincsenek már meg. A parkban Györffy István szobra látható, az épület falán dr. Mándoky Kongur István relifjét és Szűcs Sándor emléktábláját helyezték el. A szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület keretelt ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak, az eredeti pálcarács több ablakon ma is látható. A széleket toszkán pilaszterek díszítik, a rizalitokon az ablakokat is kisméretű toszkán pilaszterek tagolják. A főhomlokzaton 8 pilléren nyugvó, falsíkba simuló tornác húzódik, középrésze elé 4 toszkán jellegű oszlopon nyugvó portikusz lép ki. A timpanonját címer díszíti. A pillérek között vasrács húzódik, a portikuszokhoz lépcső vezet fel. Az oldalrizalitok ablakai egyenes záródásúak, a hátsó homlokzat többi ablaka félköríves kiképzést és félköríves keretelést kapott. A hátsó homlokzat lábazatában kisméretű, téglalap alakú pinceablakok nyílnak. A kúria alatt csehsüveg-boltozatos pince húzódik.; Postai futás nélkül.;

Postcards, Fountain, Statue, Monuments, National flag, Castle, Museum, Public institutions, Sqare

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Kutak, Szobrok, Emlékművek, Műemlékek, Országzászló, Kúriák, Múzeumok, Közintézmények, Terek
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Erdélyi Fivérek
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Ópályi
térbeli vonatkozás Karcag
létrehozás dátuma 2002-12-31
időbeli vonatkozás 2002
Jellemzők
hordozó papír
méret 14,3 x 10,5 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Erdélyi Fivérek
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100419290a
azonosító 50100419290b
leltári szám/regisztrációs szám 50100419290