Karcag - Fő tér

kép

Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon a Kossuth téren lévő Kossuth szobor, református templom, Gimnázium, Gyógyszertár, a Bárány fogadó és a Járásbíróság épülete látható. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János.; Református templom: A város egyik jelentős épülete. A református egyház adatai szerint ezen a helyen 1633-ban már egy korábban épült, itt álló templomhoz építettek tornyot. A templom hamarosan szűknek bizonyult, így 1743-ban emellé a torony mellé egy új, nagyobb templom alapjait rakták le. Már az utolsó simításoknál tartottak, amikor a helytartótanács felfüggesztette az építkezést. Ekkor Varró István jegyző és Sütő András főbíró Bécsbe ment 112 mocsári teknősbékával, mely akkoriban ínyencségnek számított, valamint pénzzel vesztegetve az ügyintézőket elérték, hogy elkészülhessen végre a templom 1756-ban, melyet azután 1793-97 között teljesen újjáépítettek a régi tornyával együtt, mert szerkezetében gyengének bizonyult. Az újjáépítéssel a gyöngyösi építőmestert, Rábel Károlyt bízták meg. Ekkor az eredetileg keletelt templom tengelyét is 90 fokkal elforgatták. Az új Nagytemplomot 1797. november 7-én szentelték fel. A torony körbefutó, klasszicista mellvédrácsokkal ellátott konzolos galériáját csak 1820-ban építették hozzá. A galéria tűzfigyelés és jelzés céljára készült, az ugyanezen a szinten lévő toronyszoba pedig a tűzőr lakása volt. E fölött a tornyot pártázat zárja le. A galéria alatt órát is elhelyeztek. A tornyot három osztópárkány tagolja, ablakai kerekek, szegmensíves és félköríves záródásúak. Rendkívül szép a háromhajós templom későbarokk-copf belső tere. A faltükrökkel tagolt, különleges fejezetű pillérek közötti kosárívek tartják az oldalhajók galériájának mellvédjét, melyet fűzésdíszítés gazdagít. A galéria feletti kosárívek a templom csehsüveg boltozatát tartják. A hossztengely végében lévő orgonakarzatot két kosáríves boltmező támasztja alá. A templombelső hat boltmezős, a hevederíveket is faltükrök díszítik. A templom 1560 síppal készült orgonája 1866-ból való, melyet 1906-ban korszerűsítettek.; Állami Gimnázium (ma Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium): A gimnázium eklektikus épületét Walsh Viktor budapesti műépítész tervezte. 1894-ben adták át a gimnázium főbejáratától a sarki épületszárnyig tartó részt. 1906-ban megkezdett iskolabővítéskor épült a jelenlegi bejárat és az attól balra lévő épületrész, ekkor kapta meg az épület a végleges mai formáját. 1676-ban kért rektort a karcagi református gyülekezet a debreceni kollégiumtól. Kezdetben az oktatás a latin ismeretanyagra épült. A 19. század közepén Karcagon is a nemzeti nevelés vált hangsúlyossá. A század vége felé megkezdődött az oktatás az algimnáziumi osztályokban. A Nagykunság meghatározó oktatási intézményévé a 20. század elején vált, amikor is nyolcosztályos gimnázium lett, és az érettségiztetés jogát is elnyerte. 1948-ban államosították, majd 1950-ben vette fel Gábor Áron nevét. 1968-ban indult meg az egészségügyi oktatás. A képzési szerkezet 1998-ban változott, amikor világbanki modell alapján működő humán szakközépiskolai oktatás indult meg. A 2009. esztendő elhozta a Református Egyház számára a gimnázium újraindításának lehetőségét.; Gyógyszertár: A gimnázium rövidebb oldalával szemben lévő, egyemeletes saroképület eredetileg valószínűleg lakóháznak épült 1910 körül. Nyeregtetővel fedett, héjazata pala. Az épület a sarkokon ill. a széleken rizalitos, oromzatos kialakítású. A hosszabbik szár közepén háromtengelyes, oromzatos rizalit van, felette és a mögötte lévő tetőn huszártoronyszerű felépítménnyel. A homlokzatot igen változatos, nagyon gazdag, nyers tégladekoráció díszíti. A földszintjén ma gyógyszertár és különböző üzletek találhatók.; Bárány vendéglő és szálloda: A Kossuth tér 4. szám alatt álló épület volt az egykori Bárány vendéglő és szálloda. A karcagiak által Nagyvendéglőnek vagy nagykocsmának hívott épület 1825-ben épült eklektikus stílusban. Szabadon álló, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület. Főhomlokzat 3-3-3 ablaktengelyű, középrizalittal. A teljes egészében kváderezett felületű közbülső rizalit füzérdíszes, képszékes párkánya pedig jóval magasabb, felette volutákkal díszített lépcsős attika. A földszint és a rizalit ablakai félkörívesek, a többi egyenes záródású. A középrizalit ablakai armírozott keretezésűek. Az emelet ablakainak tagozatos záróköves kerete van. Az emeleti ablakok könyöklőpárkánya gyámos, a földszinti könyöklők gyám nélküliek. A két szint között egy övpárkány fut körbe az épületen. A vendéglő és a szálló bejárata az utcáról nyílt a középrizalit két oldalán, ahol most ablak található és az eredeti homlokzati elemek módosultak. Karcag módos embereinek egykori szórakozó helye napjainkban a Karcagi Általános Iskolai Központ székhelye, mely 2011. szeptember 01-én kezdte meg működését három általános iskola összevonásával (Györffy István Általános Iskola, Kiskulcsosi Általános Iskola, Kováts Mihály Általános Iskola).; Járásbíróság: Madarász Imre református lelkész, országgyűlési képviselő kezdeményezésére épült fel a város főterén a Járásbíróság épülete 1891-ben a piactéren, a városi mészárszék helyén. Az egyemeletes, közép- és két sarokrizalitos épület architektúrája hasonlít a mellette álló, 1825-ben épült Bárány fogadó épületéhez. Napjainkban a városi bíróság és ügyészség működik az épület falai között. Földszintjén cukrászda és különböző üzletek találhatóak.; 7 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 13-632

Postcards, Square, Statue, Church, Monuments, District court, Court, Restaurant, Inn, Hotel, School, Primary school, Grammar school, Educational institutions, Public institutions, Pharmacy

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Képeslapok, Terek, Szobrok, Templomok, Emlékművek, Műemlékek, Járásbíróság, Bíróság, Vendéglő, Fogadó, Szálloda, Iskolák, Általános iskola, Gimnázium, Oktatási intézmény, Közintézmények, Gyógyszertárak
célközönség általános
Személyek, testületek
kiadó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Karcag
időbeli vonatkozás é.n.
Jellemzők
hordozó papír
méret 13,8 x 8,5 cm
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
azonosító 50100419261a
azonosító 50100419261b
leltári szám/regisztrációs szám 50100419261
leltári szám/regisztrációs szám 50100419361
leltári szám/regisztrációs szám 50100419362
leltári szám/regisztrációs szám 50100419363
leltári szám/regisztrációs szám 50100419364
leltári szám/regisztrációs szám 50100419365
leltári szám/regisztrációs szám 50100419252