Révhelyi Elemér képei
Jurisics vár Kőszeg
Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.
A kőszegi vár az 1532-ben, a Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról Jurisics Miklósról kapta nevét.
Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfelelően az Óvárat leromboltatta.
1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.
Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisich azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ban a vár és az uradalom Esterházy Pál (nádor) birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.
Az előző évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét.
Az erődítményt leghosszabban, 236 éven át birtokló család után Esterházy-várként is emlegetett.
Későgótikus, illetve korareneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | Fénykép |
tárgy | Kőszeg |
tárgy | vár |
tárgy | óváros |
tárgy | várkapu |
tárgy | Jurisics |
tárgy | Jurisics vár |
tárgy | Esterházy |
tárgy | későgótikus |
tárgy | korareneszánsz |
tárgy | várépítészet |
tárgy | oszmán had |
tárgy | erődítmény |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Révhelyi Elemér |
kiadó | Kuny Domokos Múzeum |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Tata |
térbeli vonatkozás | Kőszeg |
térbeli vonatkozás | Vas megye |
térbeli vonatkozás | Nyugat-Dunántúl |
térbeli vonatkozás | Alpokalja |
térbeli vonatkozás | Magyarország |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Tata |
időbeli vonatkozás | 1930-1940. |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 3 db. |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Kuny Domokos Múzeum |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
leltári szám/regisztrációs szám | 2013_0470 |