Pécs anno

Habár Pécs múltjáról sokat tudunk, az igazságot néha eltorzítják az elfogult vagy pontatlan történelmi források. Például a - Pécs ősi területére is betörő - vandálok, a honfoglaló magyar lovasnomádokhoz hasonlóan, sokkal fejlettebb kultúrával rendelkeztek, mint azt egyes szakértői forrásokban állítják. Ahogy a törökök nem települtek igazán nagy létszámban Magyarországra a török megszállás során, úgy a török hódoltság kora sem a hanyatlás és pusztulás időszaka volt. Erre az egyik legjobb példa Pécs, amely abban az időben számos emblematikus épülettel és értékes tárgyi emlékanyaggal gazdagodott.

A település környékén talált neolitikus és bronzkori leletek arra utalnak, hogy a mai Pécs területe az ősi időkben már emberlakta terület volt. Római kori neve Sopianae volt. A rómaiak a – főként a kelta és több más népcsoport összeolvadásából létrejött – pannon nép által felépített városokat fejlesztették tovább. Pannónia területének megszerzése Octaviánus hadjárataival kezdődött (időszámításunk előtt 44-től), melyek során megszállta a Száva környékét. Majd a rákövetkező évtizedekben Tibérius idejében agresszív, majd Nero idejében a békés katonai előrenyomulás taktikájával elérték egészen a Duna vonalát. Pécs, Krisztus előtt 10-ben került a Római Birodalom fennhatósága alá.

Sopianae – Pécs a rómaiak idejében

csgyk_fototar_pecs_tettyeikilatas_191x_b.jpg

A fokozottabb katonai jelenlétre, a katonai táborok és kővárak építésére a Krisztus utáni 81-96 közötti időszakban a különféle barbár népek elleni védekezés végett volt szükség. A római birodalomba való beolvasztását követően a mai Pécs területe a Pannonia provinciájához tartozott. Hadrianus császár uralkodása idején városi rangot kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt az úgynevezett Valeria tartomány fővárosa lett. A római vízvezeték bizonyos szakaszai a mai napig megtalálhatók Pécsen. A rómaiakra jellemző volt, hogy igen szervezett módon avatkoztak bele a fennhatóságuk alá tartozó birodalom népeinek vallási és kulturális életébe:

„Az alattvalóknak az állam fensége iránti tiszteletét a császárkultusz szervezete és ünnepei voltak hivatva biztosítani… a császár isteni lényként való imádását igen ügyesen itt is az egyes néptörzsek ősi szakrális ünnepeivel és szent helyeivel kapcsolatban szervezték meg.” - Alföldi

A vandálok, ókeresztények és a magyar törzsek

0500_Pecs_Cella_Septichore_Latogatokzpont_5_2011.jpgA Krisztus után 271-től kezdődött a német nomád népek, a vandálok betörése és letelepedése. A vandálok elég rossz hírnévvel rendelkeztek, ami miatt gyakran az erőszakkal, pusztítással és az állatias, civilizálatlan viselkedéssel azonosítják őket, de ez nem felel meg a valóságnak. Prokopiosz feljegyzéseiből kiderül, hogy jóval kifinomultabb kultúrával rendelkeztek, mint ahogy az a mai köztudatban él. A negatív megítélésük fő oka, a keresztényüldözésen és területhódításokkal járó fosztogatásokon túl az, hogy a róluk szóló feljegyzések túlnyomó részt az ellenségeik tollából írt forrásokban maradtak fenn. 

A keresztényeket nem csak a vandálok, de a rómaiak is időnként - illetve bizonyos időszakonként - üldözték, az éppen hatalmon lévő császár valláspolitikájától függően. Az üldözésteli és üldözésmentes időszakok váltakozása a 300-as évek elejéig tartott, amikor Nagy Konstantin (Flavius Valérius Constatntinus) felvette a keresztény hitet. Igaz, a pécsi ókeresztény sírkamrák a 2010_166_1_e.jpgnagy keresztényüldözések utáni időszakban keletkeztek, falaikat számos különleges, ókeresztény szimbólumokkal ékesített falfestmény díszíti, amik a késő római ókeresztény művészet kiemelkedő alkotásai. Később, a honfoglaló magyarok – Anonymus Gesta feljegyzése szerint – az Ete és Bojta vezette törzsekkel érkeztek Pécs területére.

Élet a török félhold alatt

ttee_1915paxx_pecsostroma1664_00.jpgA törökök jelenlétének kezdete Pécs 1541. szeptemberi ostromához köthető, habár elfoglalni csak 1543-ban sikerült. A várost Athinai Simon igyekezett a vár katonáival védeni az ellenségtől. Mivel a pécsiek számítottak a törökök elleni vereségre és a fosztogatásokra, a püspök és a német lakosság elmenekülése után a helyiek közül néhányan a hátrahagyott értékek fosztogatásába kezdtek. Meglepő módon a törökök végül – a szultán tiltása miatt – mégsem fosztogattak és mivel szükségük volt a magyar uralkodó osztály képviselőivel való együttműködésre, ez egyfajta barátságos birodalmi politikát eredményezett; például megkérdezték a pécsi magyarokat arról, hogy kit szeretnének uralkodónak. A helyi lakosok Kászim béget választották. 

2011112_d.jpgEz is jól mutatja, hogy a törökök bevonulása és jelenléte Pécsen nem úgy valósult meg, ahogy az a köztudatban él: a hódítást követően a törökök nem özönlöttek igazán nagy számban Magyarországra (csak olyan 50-80 ezer fő), ugyanis túl nagy volt a birodalmuk ahhoz, hogy az egészet „belakják”, így kulturális hatásuk is korlátozott mértékű volt, csak a városokra korlátozódott. Igaz, hogy a törökök sok templomot átalakítottak saját használatra Pécsett, de érdekes módon megengedték a keresztény vallásgyakorlást is. A keresztény vallásokkal kapcsolatos viszonyuk mai szemmel különösnek tűnhet. 1565-ben például egy török elöljáró halálra ítélt egy református lakost, mert kitépte az oltáriszentséget egy katolikus pap kezéből és a földre dobva megtaposta azt.

ttef_1914xxxx_szechenyiter_04.jpgJakováli Haszan pasa a dzsámi mögött szegénykonyhát és kerengő derviskolostort is üzemeltetett, amely nagy társasági élettel rendelkezett, szertartásain sok vendég megfordult. Habár a templomátalakítások következtében Pécs építészeti szempontból sokat vesztett, de többek közt az új épületekkel, mecsetekkel és közfürdőkkel, mai napig a múzeumokban őrzött, török hódoltság kori tárgyakkal nagymértékben gazdagodott is: a hódoltság idejéből számos, sokak által kedvelt és látogatott építmény maradt fenn, amelyek különleges színfoltként járulnak hozzá Pécs arculatához.

„A tanulatlanok okuljanak, (…) az értelem növekedjen”

csgyk_fototar_pecs_egyetem_191x_b.jpgBoldog V. Orbán pápa 1367-ben hagyta jóvá Nagy Lajos király a pécsi egyetem alapításával kapcsolatos szándékait. A Magyar Királyság a nyugat-európai trendekhez igazodva támogatta a felsőoktatás megalapítását. Úgy gondolták, az „értelem növekedése” jót tesz az ország fejlődésének, céljuk volt, hogy:

„a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön, és ily módon az értelem is növekedjen”.

Az 1800-as években felépült a város első kőszínháza, és a gazdasági fellendülés olyan, országszerte ismert manufaktúrák élre törését eredményezte, mint a Hamerli kesztyűmanufaktúra, a Höfler bőrgyártó család, az Erreth bőrfeldolgozó manufaktúra, az orgona és harmóniumgyáros Angster és a Zsolnay család vállalkozása.

EK

Forrás

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!