Ki nevet a végén? – Nevetésfilozófiai fejtegetések

Nevetünk, ha valami humoros dolgot észlelünk, ha felidézünk egy mulatságos eseményt, ha egy boldog pillanat kellős közepében vagyunk, ha élvezünk valamit, ha zavarban vagyunk, ha kínosan érezzük magunkat, vagy ha gúnyosak akarunk lenni. Számos, pozitív és negatív töltetű dolog eredményezhet nevetést, mosolygást, kuncogást. Mivel összetett folyamat, az orvostudománytól kezdve a filozófiáig sokrétűen vizsgálták – ezekből gyűjtöttünk ki néhány érdekességet.

gyerekek_celtabla_elott_616541.jpgA nevetés valójában egy testi reakció. Általában mimika és hang kíséri, és része az adott kultúra kommunikációs megnyilvánulásainak. Sőt, előfordulhat az adott szituációval szöges ellentétben feltörő nevetés is. Illetve, ha már groteszk helyzetet említettünk, itt kell szólnunk az évezredes folklorisztikus és vallásos mélységekbe visszanyúló rituális nevetésről vagy a bahtyini karneválelmélet önironikus és csúfolódó kacagásáról. De a nevetés függhet például az életkortól; emlékezzünk csak vissza, hogy tizenévesen mennyire vicces volt minden, és milyen hosszan és jóízűen tudtunk kacagni. 

Mai szemmel különösnek, sőt, megbotránkoztatónak tűnő története van a szardonikus nevetésnek, amelyet ma a gúnyos, erőltetett kacaj szinonimájaként használunk. Az ókori Szardínia lakói a már dolgozni nem tudó időseket nevetéssel kísérve ölték meg – ez egyfajta rituáléként értelmezhető. Egy másik variáció szerint egy, a szigeten őshonos növény mérgezte „áldozatait” oly módon, hogy arcukat az izomgörcs „mosollyá” torzította.

mosolygos_lany_180181.jpgHa a nevetésfilozófiát említjük, nem mehetünk el szó nélkül Vlagyimir Propp mellett. A neves folklórkutató többek között az orosz varázsmesék révén lett ismert, és a nevetés kapcsán felállított elmélete is kapcsolódik a mesék világához, a mítoszokhoz, a valláshoz. A nevetés az élők mágikus képessége, a halottak nem nevetnek. Ennek megfelelően az „életbe lépés”, azaz a születés, az újjászületés vagy a beavatás misztériumát egyfajta szertartásként nevetés kíséri. A rituális nevetésnek teremtőereje van.

vidamsag_a_regi_idokbol_350519.jpg

A keresztény vallásban a húsvéti nevetés szintén rituális töltettel bír: ezen alkalomkor a húsvéti prédikáción a pap fölvidítja a híveket. Mindezzel a gesztussal a feltámadás örömét elevenítik fel, ugyanis Krisztus a feltámadással legyőzte a halált, a gonoszt. Vannak olyan nézetek is, hogy az emberek tavaszi eufóriája és a nagyböjt utáni felszabadult állapot áll a húsvéti nevetés hátterében.

kulonlegessegi_cukraszda_289344.jpgA nevetés fontos szereppel bír a keleti vallásokban; a buddhizmusban, a sintóban vagy a taoizmusban. Nevető Buddha vagy Pu-taj fontos alakja ezen vallásoknak, ő a szerencse istene. A fáma úgy szól, hogy a 10. században élt szerzetes, Csi-ce koldusként járta a világot, azonban mindig nagylelkű és jó kedélyű volt, ócska zsákjából ajándékot osztogatott a gyerekeknek. Csi-cét később Buddha reinkarnációjaként tartották számon, halála után alakja az ázsiai folklór része lett, végül istenként tisztelték. Ábrázolásain jellegzetes kövérkés, kopasz alakjáról sokan a vallásalapító Buddhára asszociálnak – tévesen. Mint ahogy az is babona, és nincs köze a buddhista gyakorlathoz, hogy hasának megsimogatása szerencsét hoz.

egy_kedves_mosoly_645365.jpgA történelem folyamán előfordultak megmagyarázhatatlan jelenségek a nevetést illetően, ilyen például a nevetőjárvány. Az 1962-es tanganyikai eset szerint egy lányiskola diákjain uralkodott el fokozatosan a véget nem érő kacagás. Ez esetben tömegpszichózist emlegetnek a szakértők. Természetesen nevetőgörcs, röhögőgörcs bármikor, a legváratlanabb pillanatokban is ránk törhet – a kontrollálhatatlan kacaj azonban nem tart tovább pár percnél.

bajos_mosoly_650550.jpg

A nevetés jótékony hatásai közismertek, nevetés közben fájdalomcsillapító hatású endorfin szabadul fel, a stresszhormonok szintje csökken, és az oxigénellátás fokozódása révén a keringési rendszerre is jó hatással van. A nevetésterápiát számos esetben alkalmazzák, például a kórházakban gyermekeket és időseket látogató bohócdoktorok. De létezik nevetőjóga is, amely valójában egy nevetést mesterségesen indukáló edzés. A folyamat általában a valódi nevetésbe torkollik.

Mindezek után mindenkit bátorítunk napi legalább egy jóízű nevetésre – főként a borús téli időszakban. A napi adag teljesítésében segítségünkre sietnek régmúlt idők jókedvű emberei, akiknek fotóit adatbázisunk képállományából szemezgettük.

TEJ

Forrás:

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!