A kamera mögött: Bauer Sándor

Ki a fényképész? Művész, aki új valóságot teremt vagy aki dokumentálja azt? Esetleg az, aki saját vagy mások ízlése szerint változtatja? Kicsit talán mind. A héten Bauer Sándor fotói közül válogattunk, akinek életműve nemcsak azért izgalmas, mert profi fotósként tevékenykedett, hanem azért is mert ezt a kádári puha diktatúra idején tette. Hogy készített-e propaganda fényképeket? Természetesen! De emellett megannyi érdekességet is lencsevégre kapott. Finom pörkölésű krémkávét felszolgáló presszós hölgyeket a Halászbástyán pózoló Fabulon-lányt vagy Rákosi Mátyást.

Forradalom és ars poetica

Mindössze tizenhat éves, amikor 1946-ban a Sajtófotó Osztály munkatársaként az elsők között csatlakozott az MTI kebelében működő Magyar Film Iroda Rt.-hez. A filmirodánál nem maradt sokáig, mert 1950-ben kitelepítették. Budapestre csak 1953-ban tért vissza, majd egészen 1956-ig szabadúszóként dolgozott. Több mint kétszáz képet csinált a forradalomról, ott volt a Rádiónál és a Sztálin-szobor ledöntésénél. Visszaemlékezései szerint a képek egy része a Fehér könyvben van, a többit anyósa dugta el.
Bauer nem tekinthető szoros értelemben vett eseményfotósnak, bár a hagyatékában jócskán találunk május elsejei felvonulásokat, focimeccseket és kiállításmegnyitókat. Elsősorban dizájnfotósként tartják számon, Otthon kiállítások, BNV-k dokumentálójaként, újonnan nyíló üzletek és divatfotók készítőjeként.

Így készült a Vendéglátás archívuma

A pályafutása 1957-ben vett új irányt, amikor a Belkereskedelmi Minisztérium által indított Vendéglátás c. magazin fotóriportere lett. A nagyjából húszezer, fele-felerészben színes és fekete-fehér képből álló, főként negatívon fennmaradt hagyaték ennek a lapnak az archívuma. Emellett adatbázisunk Bauer-anyaga is főként ezekből a fényképekből áll. Nemcsak presszók, önkiszolgáló éttermek, hanem cukrász és pincérversenyekről készített fotók is fellelhetők.

A magazin propagandalapként azt a célt szolgálta, hogy bemutassa az országban végbemenő látványos fejlődést; különösen azt, ami a kereskedelemben és vendéglátásban végbement. A lapban állandó rovatot biztosítottak az ország vendéglátóipari egységeit járó szakembereknek, akik minősítették a látottakat, ízlelteket. Érdekes, hogy milyen gyakran került elő a kávé készítésének módja, de különösen a zaccból főzött kávé nehezményezése. Szegény kőbányai Marika presszó vezetője sem tudhatta, hogy nem a kávéja, hanem koszos köténye miatt fognak megemlékezni róla. Bár a mindig mosolygó felszolgálók valódi arca számunkra rejtve marad, reméljük, hogy mosolyuk nemcsak a kamerának szólt.

"Mert ha futball volt, akkor elfeledkeztem fényképezni, mikor gól volt"

Említettük már, hogy elsősorban nem eseményfotósként tartják számon de sporteseményekről, focimeccsekről, és lovassportokról, sőt futóversenyekről is tudósított. Sőt, traktorosversenyekről, bár ezek a sportesemény fogalmában igen nagy jóindulattal férnek csak bele. Több tucat képet készített a prágai május elsejei felvonulásról. Az alábbi "Világ proletárjai egyesüljetek" c. képen- a molinó fölött, Marx, Engels, Lenin portréjával- kissé zordnak tűnő esemény pillanatai elevenednek meg, kontrasztként vidáman masírozó tömegjeleneteket láthatunk.

De a Kádár-kori vendéglátás, ha úgy tetszik, a gulyáskommunizmus akkori csúcsminőségű vendéglátóhelyeiről és termékeiről is illik szót ejteni. A vakító piros műbőr ülések sajnos nem jönnek át a fekete-fehér fotókon, de a falon ma is megtalálható kerámia díszítések, sőt az üzlet elrendezése, ma is ugyanilyen, mint ezen a 60-as években készült képen. Igen, ez a Bambi presszó, a nyitása óta talán csak a csipketerítő változott.

Híres-hírhedt, szeretett-gyűlölt- kommentár nélkül

Akinek hiányérzete támadt, azoknak ajánljuk, lapozza végig adatbázisunk Bauer-anyagát, és ha eddig nem azonosított helyszínt ismerne fel ne habozzon szólni.

TÉ

Források:

Susan Sontag, A fényképezésről. Európa, Bp., 1981.

http://1956.mti.hu/pages/Bauer.aspx

http://www.breuerpress.com/2017/03/26/fotoritkasagok-a-fortepan-hu-gyujtemenyeben/

https://168ora.hu/kultura/a-kadar-korszak-vendegloi-bauer-sandor-fotoi-a-fortepanon-10212

Vendéglátás magazin, 1957 - 1961 évfolyam

Ajánló

Szent vagy profán? Aktok a képzőművészetben

A fedetlen emberi test ábrázolása a művészet ősi igénye; ez az igény lehet önmegismerés, tudományos kíváncsiság, a szép iránti vonzódás, netán vágykeltés. Az akt lehet tanulmány vagy ujjgyakorlat, objektivitásra törekvően élethű képmás vagy a művész kézjegyeit magán viselő alak, netán allegória. Mindez függ a kor szemléletmódjától, a művészeti stílustól, az alkotó személyétől, szándékától. Kiállításunk és képgalériánk révén áttekintjük, hogy főként a festészetben és fényképészetben mindez hogyan alakult.

Kistelegdi Gyűjtemény

Dr. Kistelegdi István Ybl-díjas építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar emeritus professora 2012-ben a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének adományozta a munkássága folyamán keletkezett fotógyűjteményét. Az adományozó a több, mint 5000 fotót 1972 és 1988 között előbb a BARANYATERV, majd a PÉCSITERV tervezőjeként készítette. A gyűjtemény részben lefedi Pécs és Baranya megye, valamint Somogy és Tolna megye állami építkezéseit az 1970-es évektől a rendszerváltásig.

Mint a Duna hossza… - hajzattörténeti érdekességek

Az emberi hajkorona megkerülhetetlen része a kultúrtörténetnek. A férfiak a történelem folyamán általában valamilyen divathullám hatására formálták hajukat és arcszőrzetüket, követték az aktuális uralkodót – de előfordult, hogy lázadásból vagy kényszerből hordtak bizonyos fazont. A nőknél a divat vagy a lázadás mellett – főként a népi kultúrákban – a hajviselet mindig valamit jelzett: kort, családi állapotot. Viselése és ábrázolása örök érvényű szimbólum: az életerő, az egészség jelképe, ill. hatalomjelző és önkifejezési eszköz.

Vizitkártyák díszes hátlapjai

A verso vagy verzó elnevezés latin eredetű (folio verso) és a vizitkártya hátlapjának megnevezésére szolgál. A fotográfiában a vizitkártya fénykora 1852 és 1919 közé tehető, ezek a kártyák általában portréfényképek voltak, melyek versójának reklámhordozó lehetőségét már igen korán felfedezték a fényképészek. A kártyák hátoldalán művészi grafika kíséretében nemcsak műtermük címét, de díjaikat is feltüntették a fotográfusok. Aktuális válogatásunkban ezek a díszes hátlapok, és velük együtt a fényképészek életútja is megelevenedik.

Tündérek Zugligetben – Révész Margit gyermekszanatóriuma

Révész Margit az orvosi szakma úttörője volt, olyan időszakban választotta hivatásául ezt a pályát, amikor a nők számára még nem volt kikövezve az út. A gyermekpszichológus doktornő 1911-ben megalapította gyógypedagógiai szanatóriumát, egy bentlakásos intézményt a zugligeti erdőben. Írásunk Révész doktornő életét és a gyermekszanatórium – ahogy akkor nevezték –, a Szani történetét veszi górcső alá.

Folytatásos viselettörténet I. – A 19. század derekától a századfordulóig

A 19. század második fele az Osztrák-Magyar Monarchia kezdeti időszaka és a késő viktoriánus kor. Ekkor zajlott az amerikai polgárháború, a gyarmatok versenye és a második ipari forradalom. A pompás ruhaköltemények ideje, a hölgyek látványos megjelenésükkel azóta is a kor iránti jellegzetes nosztalgiát elevenítik fel. Ezzel szemben a férfiak öltözéke nem sokban különbözött egy mai férfi ünneplőtől. Adatbázisunk portréfotóival bemutatjuk, miként öltöztek hölgyek és urak eme évtizedekben.

További tematikus virtuális kiállításaink