Torony iránt

A torony, akár a mondatvégi felkiáltójel, lezár, de hangsúlyoz is. Építészetileg funkcionális elem, szakrális értelemben, az ég és föld összeköttetését biztosító forma. Egy torony mindig irányjelző, figyelemfelkeltő legyen egy templom éke, víztározó, vagy rádióhullámokat továbbító adótorony. Ezen a héten a tornyoké a főszerep. Kellemes böngészést!

Torony, mint szimbólum

Magd_02.jpgA kis alapterületű, magas épület a létrához hasonlóan összeköttetést biztosít ég és a föld között. A torony emellett a büszkeség, a hatalom, az átlag fölé emelkedés meglehetősen evidens szimbóluma is. De a templom és a szentély mellett a torony a földitől az isteni felé való emelkedés fokozatait is jelöli. A templomtornyok gyakorlati jelentősége talán csekély, ugyanakkor roppant jellemző, hiszen egy torony szinte uralkodik a tájon. A toronyépítés legrégebbi példái mind szakrális jellegűek a mezopotámiai kultúrkörtől az Itáliai katedrálisokig.

Nincs templom torony nélkül, vagy mégis?

Hogy ez mennyire kardinális kérdés, arra II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete a legjobb példa. A császár, nemcsak szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestáns és a görögkeleti vallású alattvalói számára, hanem arról is rendelkezett, hogy azokon a településeken, ahol 100 családnál többen éltek, építhessenek maguknak saját templomot. Így szabadon gyakorolhatták vallásukat. Ugyanakkor arról is rendelkezett, hogy a felépülő imaház se haranggal, se toronnyal ne rendelkezzen, ezt egyébként öt év múlva engedélyezte. A torony, mint a figyelemfelkeltés eszköze sokat elmond a későbbi templomépítési szokásokról és az egyházak rivalizálásról is. Megfigyelhető, hogy gyakran még a protestáns templomok is katolikus formákból inspirálódtak. Ha hihetünk a szóbeszédnek a kecskeméti katolikus Nagytemplom tornyát szándékosan tervezték magasabbra, mint a közeli református templomét.

Toronyházak vagy magasházak

ttea_19xxxxxx_xx_152.jpgHazánk magasházai között talán a leghíresebb, a néhai pécsi Magasház. Annak ellenére viselte ezt a titulust, hogy a maga 84 méterével a toronyház kategóriába tartozott. Magasháznak a 30 és 60 méter közötti épületeket nevezik,  a 60 és 95 méter közöttieknek már a toronyház cím jár. A ház mindössze 13 évig tölthette be funkcióját, az első lakói 1977-ben költöztek be, utolsó lakói pedig 1990-ben hagyták el. Történetét talán mindenki ismeri; a jugoszláv technikával épült 25 emeletes vas-tartószerkezete rozsdásodni kezdett. Hogy hol hibáztak a technológia adaptálói, nem tudjuk, mindenesetre hosszas huzavona után 2016 októberére teljesen elbontották.
Nyilvánvaló, hogy a hazai magasházak építését nem az elszabadult telekárak, inkább a lakásínség generálta, illetve a rossznyelvek szerint a párttitkárok nagyzolása okozta. Ha nem így lett volna, nem lenne ikonikus magasháza Salgótarjánnak, Gyöngyösnek, Debrecennek, Miskolcnak, vagy Szolnoknak. A toronyház, magasházépítési tervek ugyanolyan presztízs beruházásoknak számítanak, mint a hetvenes években, építészek szerint, szinte valamennyi nagyváros megvívja a maga harcát magasház ügyben. Budapest nem is olyan rég. A MOL-csoport új székháza a Lágymányosi-öbölben fog épülni. A beruházók szerint, a 83 méter magas épület nem fogja zavarni a világörökségi látképet és olyan irodakomplexumot nyer vele a főváros, amilyet még nem látott. Az biztos, ha elkészül, akkor az új városrész jelképe lesz.

Funkcionalitás jegyében

A tornyok funkcionális felhasználását senkinek nem kell bemutatni, adótornyok, víztornyok és TV-tornyok személyében.

tteb_1986kksm_tvtorony_01.jpg

dia_112122.jpg

00011.jpg

Felhasznált irodalom:

Mojzer Miklós, Torony, kupola, kolonnád, In: Művészettörténeti füzetek, Akadémiai Kiadó, Bp., 1971.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lista-foto-ime-10-darab-fantasztikusan-remiszto-magyarorszagi-magashaz-101582

http://epiteszforum.hu/torony-evolucio

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1781_oktober_25_ii_jozsef_kiadja_turelmi_rendeletet/

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!