Irány a Felvidék!

Hűség és árulás, szigorúan kurucnosztalgikus hangulatban, hogy háborúban vagy szerelemben, az szinte mindegy. Ezen a héten a Felvidéken barangolunk, bemutatkozik Krasznahorka, Lőcse, Bajmóc és Pozsony.

Krasznahorka büszke vára

TGYM_97_1_225_e.jpgA dombra épült vár dicsőségét sirató műdalt, ami a magyar irredentizmus jelképévé vált sokan ismerik, szerzőjét, Zichy Eleonóra grófnőt annál kevesebben.
Zichy grófnő – ifj. Andrássy Gyuláné – II. Rákóczi Ferenc újratemetésének okán 1906-ban szerezte a dalt, akkor, amikor az egész ország Rákóczi lázban égett. Persze Krasznahorka, egyébként is a "kurucnosztalgia" része volt.

Bár a várat a 13. században a Csetneki és a Máriássy család építette, a felvidéki erőd mai formáját az Andrássy családnak köszönheti, akik a 16. század óta birtokolták. Az Andrássyak először reneszánsz erőddé, majd reprezentatív palotává alakították azt. A Rákóczi-szabadságharc idején egészen 1710-ig állt ellen a császári seregeknek. 2012-ben leégett, sajnos, nem először vált a tűz martalékává, 1817-ben villámcsapás okozta tűz pusztított falai között. Miután az Andrássy család nem akarta teljesen parlagon hagyni az épületet, afféle házi múzeumot rendezett be itt. 2012-ben ez a gyűjtemény semmisült meg; Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Az erőd mostanság kezdi, visszanyeri eredeti formáját. A fő cél, hogy visszaállítsák a vár 20. századi nagy felújítása előtti állapotát.

Fehér asszony, a fekete városban

08757.jpgLőcséhez megannyi történet társul, a legismertebb a lőcsei fehér asszonyé. A Rákóczi-szabadságharc idején Lőcse sokáig ellenállt a császári csapatok ostromának, de a győzelemre aligha volt lehetőségük. Ezt a kapitánynak Andrássy Istvánnak, is látnia kellett, akit egyre jobban nyomasztott a gondolat. De ki volt ez a fehér asszony? Korponayné Géczy Julianna, az utókor számára a nő, aki kilopta szeretője párnája alól a vár kulcsát, ugye nem kell sokat gondolkodniuk kihez fűzték gyengéd szálak az asszonyt? Hogy valóban átjátszotta-e a várat, kérdéses, az biztos, hogy Korponayné levelezett a császáriakkal. 1714-ben végezték ki felségárulás vádjával. Soha nem fogjuk megtudni mit történt pontosan, alakja továbbél. Az ő képmásának tartják a lőcsei várfal kapuján lévő, fehér ruhás nőalakot ábrázoló festményt, a női alak egyik kezét a kulcslyukon tartja, a másikkal hívogatóan int. Lőcsét szászok alapították. Falai a 13. században épültek, majd a 16. században alakították ki ma is látható védműveit. Érdekes, hogy a város szégyenketrece ma is áll a gótikus Városháza mellett. A vasrudakból készült középkori pellengért, paradox módon liliomok és szívek díszítenek. Állítólag, a nyilvános megszégyenítés e formáját az éjszaka férfikíséret nélkül járókelő nőkkel szemben alkalmazták leggyakrabban.

Bajmóc, a szellemjárta

2015_46342_AdfBM_e.jpgHogy a vár szellemjárta hely, arról legendája tanúskodik. Eszerint a vár urának feleségét hűtlenségen érték, erre a férj rettenetes igazságpróba elé állította  a nőt és azt követelte tőle, hogy vesse le magát a vár tornyából, és ha ártatlan, akkor élve marad, ha pedig bűnös megérdemli a halált. Fő az igazságosság, nem igaz?

Az asszony magával vitte aprócska gyermeküket és vele együtt ugrott a mélybe. A többit már ismerjük, az éj sötétjében azóta is többen hallani és látni vélték a szegény anya szellemét, karjában a síró gyermekével.
A források szerint Bajmóc várát a HontPázmány nemzetségbe tartozó Kázmér fiai létesítették a Nyitra folyó völgyében. A védmű eredetileg, kerek bástyatoronyból és azt körbefogó meredek falból állhatott, ami akkoriban már elég volt a belső várépületek védelméhez. A várnak olyan ellenség támadásától kellett tartania, mint Csák Máté, akit csak nagyhatalmú oligarchaként ismerhetünk. 1297-ben foglalta el Bajmócot. Később a császárhű Pálffy családhoz került az erőd, így menekült meg a rombolástól.
A vár eredeti középkori formáját egészen 1889-ig megőrizte, amíg francia várbelsők mintájára, impozáns kastéllyá nem alakították.

Pozsony

128001.jpgPozsonynak már a honfoglalás előtt is volt vára, ami csak rövid időre, I. István király halála után került cseh kézre. A várhoz kapcsolódik Búvár Kund hőstette is, aki III. Henrik seregeinek ostroma alatt megfúrta a Dunán horgonyzó hajókat, amik így el is süllyedtek. Szívesen tartózkodott itt Mária Terézia is. A vár vízvezetékrendszere pedig Kempelen Farkas munkája. A vár 1811-ben leégett, ezután laktanyaként működött, korábbi jelentőségét már nem nyerte vissza. Egészen a 20. századig kellett várni, arra, hogy a vár újjáépüljön, napjainkban a Szlovák Nemzeti Múzeumnak ad otthont.


Forrás:

http://www.rubicon.hu

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!