Irány a Felvidék!

Hűség és árulás, szigorúan kurucnosztalgikus hangulatban, hogy háborúban vagy szerelemben, az szinte mindegy. Ezen a héten a Felvidéken barangolunk, bemutatkozik Krasznahorka, Lőcse, Bajmóc és Pozsony.

Krasznahorka büszke vára

A dombra épült vár dicsőségét sirató műdalt, ami a magyar irredentizmus jelképévé vált sokan ismerik, szerzőjét, Zichy Eleonóra grófnőt annál kevesebben.
Zichy grófnő – ifj. Andrássy Gyuláné – II. Rákóczi Ferenc újratemetésének okán 1906-ban szerezte a dalt, akkor, amikor az egész ország Rákóczi lázban égett. Persze Krasznahorka, egyébként is a "kurucnosztalgia" része volt.

Bár a várat a 13. században a Csetneki és a Máriássy család építette, a felvidéki erőd mai formáját az Andrássy családnak köszönheti, akik a 16. század óta birtokolták. Az Andrássyak először reneszánsz erőddé, majd reprezentatív palotává alakították azt. A Rákóczi-szabadságharc idején egészen 1710-ig állt ellen a császári seregeknek. 2012-ben leégett, sajnos, nem először vált a tűz martalékává, 1817-ben villámcsapás okozta tűz pusztított falai között. Miután az Andrássy család nem akarta teljesen parlagon hagyni az épületet, afféle házi múzeumot rendezett be itt. 2012-ben ez a gyűjtemény semmisült meg; Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Az erőd mostanság kezdi, visszanyeri eredeti formáját. A fő cél, hogy visszaállítsák a vár 20. századi nagy felújítása előtti állapotát.

Fehér asszony, a fekete városban

Lőcséhez megannyi történet társul, a legismertebb a lőcsei fehér asszonyé. A Rákóczi-szabadságharc idején Lőcse sokáig ellenállt a császári csapatok ostromának, de a győzelemre aligha volt lehetőségük. Ezt a kapitánynak Andrássy Istvánnak, is látnia kellett, akit egyre jobban nyomasztott a gondolat. De ki volt ez a fehér asszony? Korponayné Géczy Julianna, az utókor számára a nő, aki kilopta szeretője párnája alól a vár kulcsát, ugye nem kell sokat gondolkodniuk kihez fűzték gyengéd szálak az asszonyt? Hogy valóban átjátszotta-e a várat, kérdéses, az biztos, hogy Korponayné levelezett a császáriakkal. 1714-ben végezték ki felségárulás vádjával. Soha nem fogjuk megtudni mit történt pontosan, alakja továbbél. Az ő képmásának tartják a lőcsei várfal kapuján lévő, fehér ruhás nőalakot ábrázoló festményt, a női alak egyik kezét a kulcslyukon tartja, a másikkal hívogatóan int. Lőcsét szászok alapították. Falai a 13. században épültek, majd a 16. században alakították ki ma is látható védműveit. Érdekes, hogy a város szégyenketrece ma is áll a gótikus Városháza mellett. A vasrudakból készült középkori pellengért, paradox módon liliomok és szívek díszítenek. Állítólag, a nyilvános megszégyenítés e formáját az éjszaka férfikíséret nélkül járókelő nőkkel szemben alkalmazták leggyakrabban.

Bajmóc, a szellemjárta

Hogy a vár szellemjárta hely, arról legendája tanúskodik. Eszerint a vár urának feleségét hűtlenségen érték, erre a férj rettenetes igazságpróba elé állította a nőt és azt követelte tőle, hogy vesse le magát a vár tornyából, és ha ártatlan, akkor élve marad, ha pedig bűnös megérdemli a halált. Fő az igazságosság, nem igaz?

Az asszony magával vitte aprócska gyermeküket és vele együtt ugrott a mélybe. A többit már ismerjük, az éj sötétjében azóta is többen hallani és látni vélték a szegény anya szellemét, karjában a síró gyermekével.
A források szerint Bajmóc várát a HontPázmány nemzetségbe tartozó Kázmér fiai létesítették a Nyitra folyó völgyében. A védmű eredetileg, kerek bástyatoronyból és azt körbefogó meredek falból állhatott, ami akkoriban már elég volt a belső várépületek védelméhez. A várnak olyan ellenség támadásától kellett tartania, mint Csák Máté, akit csak nagyhatalmú oligarchaként ismerhetünk. 1297-ben foglalta el Bajmócot. Később a császárhű Pálffy családhoz került az erőd, így menekült meg a rombolástól.
A vár eredeti középkori formáját egészen 1889-ig megőrizte, amíg francia várbelsők mintájára, impozáns kastéllyá nem alakították.

Pozsony

Pozsonynak már a honfoglalás előtt is volt vára, ami csak rövid időre, I. István király halála után került cseh kézre. A várhoz kapcsolódik Búvár Kund hőstette is, aki III. Henrik seregeinek ostroma alatt megfúrta a Dunán horgonyzó hajókat, amik így el is süllyedtek. Szívesen tartózkodott itt Mária Terézia is. A vár vízvezetékrendszere pedig Kempelen Farkas munkája. A vár 1811-ben leégett, ezután laktanyaként működött, korábbi jelentőségét már nem nyerte vissza. Egészen a 20. századig kellett várni, arra, hogy a vár újjáépüljön, napjainkban a Szlovák Nemzeti Múzeumnak ad otthont.

Forrás:

http://www.rubicon.hu

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság

TÉ

Ajánló

Volt egyszer egy Angster-orgonagyár

Az orgona a legnagyobb és legbonyolultabb hangszer, építésének évszázados hagyományai vannak, a leghíresebb magyar orgonaépítő céget, egy falusi gazdálkodó fia alapította: Angster József. Aki 1834. július 7-én született 190 éve, legújabb válogatásunkkal előtte tisztelgünk.

Darnay Kálmán dolgozószobájában

Egy régi, kicsit megfakult, fekete-fehér fotó, mely mesél az emberről és tárgyairól. A fényképen Darnay Kálmán látható. A fotó a dolgozószobájában készült az íróasztalánál. Íróasztalának tárgyai, mind-mind szívének kedves dokumentumai és rekvizitumai, melyek a Kisfaludy Sándor Emlékház állandó kiállításában megtekinthetők.

Üdvözlet a kálvinista Rómából!

„Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs…” A 18. századi neves angol utazó és természettudós Robert Townson (1762–1827) benyomásait európai körútja során vetette papírra Debrecenről. Mondatai különösen annak fényében érdekesek, hogy a település már ekkor igen gazdag város hírében állt. Ezen a héten Debrecen dicső múltját idézzük fel, egy virtuális sétával.

Időutazás a Nagykörúton

Egy építőmérnök grandiózus víziója és néhány vállalkozó túlságosan merész álma egy tervben testet öltve sokakat meggyőz és magával ragad, arra inspirálva őket, hogy tegyenek valamit a megvalósulásáért. A terv, amely szerint egy szedett-vedett földszintes házakkal, istállókkal és műhelyekkel tarkított város kerületeit palotasorokkal szegélyezett közlekedési útvonal kösse össze, amely fellendíti a város fejlődését, részben megvalósul. Ez a pesti Nagykörút inspiráló története.

Torony iránt

A torony, akár a mondatvégi felkiáltójel, lezár, de hangsúlyoz is. Építészetileg funkcionális elem, szakrális értelemben, az ég és föld összeköttetését biztosító forma. Egy torony mindig irányjelző, figyelemfelkeltő legyen egy templom éke, víztározó, vagy rádióhullámokat továbbító adótorony. Ezen a héten a tornyoké a főszerep. Kellemes böngészést!

Így ünnepelt az ezeréves Magyarország

1896 vitathatatlanul a Millennium éve volt. Az egész ország lázban égett. Különleges és izgalmas események követték egymást, átadták a Vígszínházat, az Iparművészeti Múzeumot, de elkészült a Kisföldalatti, a Feszty körkép, sőt a Nagykörút a New York kávéházzal is. Szórakozásból sem volt hiány, Ős Budavárában, a korszak híres mulatójában, nemcsak az alkohol okozott mámoros pillanatokat, kalandvágyók pedig Louis Godard hőlégballonjából csodálhatták meg az urbanizálódó Budapestet. A galériánkban szerepel teljes pompájában, a Közlekedési Múzeum, József főherceg pavilonja és az Iparcsarnok is, mely bár már nem látható, alapjait és padlózatát felhasználták, így egészen 2015-ig Budapest híres ifjúsági szabadidőközpontja működött a helyén. De nemcsak a főváros ünnepelt. Az ezredéves ünnepségek keretében hét, államalapítás szempontjából jelentős helyen emeltek emlékművet, ilyen volt például Zimony, Brassó és Pannonhalma is.

További tematikus virtuális kiállításaink