Rómából szeretettel
Valaki szerelmesen érkezik, valaki pedig ott esik szerelembe, leginkább Rómába. Hogy mi az örök város titka? Egyszerre lüktető mégis olyan állandó. A levegője olyan lágy és súlyos, az emberre megmagyarázhatatlan éhség tör, hogy megismerje, vagy megkaparintson belőle valamennyit. Sokat mutat magából, mégis milyen keveset ad. Sőt, inkább elvesz, a szívedből egy kis darabot biztosan.
Colosseum – Forum Romanum – Pantheon
Mi mással kezdené egy lelkes turista a város felfedezését, mint a Colosseummal, vagyis az Amfiteátrum Flaviummal. A ma is használatos nevét Nero több mint 35 méter magas bronzszobráról kapta, amelyet mérete miatt Kolosszusként emlegettek. Bár Nero uralkodásának emlékeit utódai igyekeztek eltörölni, szobrát mégis újrahasznosították. A napistenként ábrázolt császár fejét egyszerűen az épp aktuális uralkodó arcmására cserélték. Az amfiteátrumtól karnyújtásnyira található Forum Romanum amatőr és lelkes régészek paradicsoma. Elsőnek ott van Titus diadalíve, a Curia épülete, vagy a Vesta szüzek háza, és majd félszáz rom, melyeket, nemcsak felsorolni, végigjárni is fáradságos tevékenység.
A Vesta szüzek életéről egészen sokat tudunk. A szüzek feladata a szent tűz fenntartása és a Palladium – Minerva szobra lehetett – őrzése volt. Csak feddhetetlen erkölcsű család gyermekeit választották ki erre a feladatra, 6 évnél idősebb, de 10 évnél fiatalabb lányokat. 30 évig szolgáltak, majd ezután akár férjhez is mehettek. Alakjukat páratlan tekintély és tisztelet övezte mindaddig, amíg nem esett csorba tisztaságukon, ez esetben a bűnöst élve eltemették.A romkert látogatását éhgyomorra semmiképpen nem ajánljuk, szomjúság azonban biztosan nem fogja kínozni a látogatókat, mert a város számos pontján található köztéri ivókutakból jó minőségű víz folyik.
Hogy miről tanúskodnak még ezek a romok? Hogy a középkor embere nem igen törődött ezekkel az épületekkel, építőanyagként használta fel köveiket. Ma, csupán az éktelenkedő lyukak mesélnek az egykori márvány- és bronzdíszekkel ékesített templomokról és középületekről.
Ha a Forumtól indulunk, először a Pantheon hátsó traktusa tűnik elő, így amikor végre teljes valójában elénk tárul, úgy érezhetjük, hogy hatalmas terjedelmével valósággal uralja az előtte elterülő aprócska teret. Korábban a Mars mező széle volt ez a terület. Az építtető, Agrippa, mint Augustus császár barátja és rokona, nemcsak hadvezérnek volt kiváló, konzulsága idején nagy léptékű fejlesztéseket is végrehajtott. Az épületet feltehetően minden istenek együttes tiszteletére építették, mások szerint napóra volt, a belsejében található hét fülke pedig a hét bolygót szimbolizálja. Valójában meglehetősen keveset tudunk funkciójáról. Ma is látható alakját Hadrianus idején nyerte el. A hengeres formájú dóm előtti oszlopcsarnok is lenyűgőző a korinthoszi oszlopfőivel, azonban belépve az oculus teszi igazán lebilincselővé, kazettás mennyezete ma is a világ legnagyobb vasalatlan beton kupolája.
Az Igazság szájától Pál apostol bazilikájáig
Rómában kevés olyan személy, épület vagy helyszín található, amelyhez ne kötődne egy véres, meghökkentő vagy szórakoztató monda, ez a szakrális helyszínekre is igaz. A Santa Maria in Cosmedin-templom a korábbi piac területén áll, a 12. századra készült el. A belső tere és görög mozaikja lenyűgöző, de ami miatt igazán érdekes, az az előterében felállított Bocca della Verita. Az igazság szája, valójában a Cloaca Maxima egyik fedele lehetett. A monda szerint félelmetes állkapcsa leharapja a hazug ember kezét.
A történet szerint egy gazdag férfi arra gyanakodott, hogy felesége megcsalja, ezért elhatározta, hogy a végére jár a dolognak és elviszi az Igazság szájához. A nő megkérte szeretőjét, hogy bolondot színlelve ölelje át és csókolja meg az utcán odafelé menet. Amikor ez megtörtént, a feleség úgy tett, mintha nem ismerné a férfit. Ezért amikor bedugta kezét a kőmaszk szájába, lelkiismeretfurdalás nélkül mondhatta, hogy férjén és az előbbi bolondon kívül senki nem ölelte még. Bár az Igazság szája nem harapta le a kezét, de megharagudott, és azóta nem hajlandó harapdálni.
Santa Maria Maggiore-bazilika Szűz Máriáról elnevezett legnagyobb római katolikus templom. A bazilika az 5. században épült, az építéséhez kötődő legenda pedig a 13. században keletkezett. Állítólag Libériusz pápát álmában felszólította Mária, hogy építtessen templomot azon a helyen, ahol a következő (augusztusi) nap reggelén friss hótakarót talál. Másnap valóban hó fedte az Esquilinus-dombnak ezt a helyét és a pápa abba rajzolta botjával a templom tervét. Valójában építése krisztológiai vitákra vezethető vissza. Az 5. században Szűz Mária személye még vitatott volt. Egyesek szerint Mária csak Jézus emberi részének anyja lehetett. Később kapta csak meg a görög Theotokos jelzőt, ami istenszülőt jelent, ezzel elismerték Mária anyaságát, mind emberi, mind isteni értelemben.
A San Paolo fuori le mura bazilika, Róma második legnagyobb bazilikája. A hagyomány szerint azon a helyen áll, ahol Pál apostolt eltemették. Ez a hely Pál halálakor a városfalakon kívül esett, innen származik a bazilika elnevezése. A kolostor 1220 és 1241 között épült. 1823-ban pár óra leforgása alatt leégett. 1832-ben XII. Leó kezdte el az újjáépíttetést. Mivel ez volt az egyedüli római templom, amely megőrizte másfél évezredes jellegét, az újraépítésnél példátlan összefogással valósult meg. Az egyiptomi alkirály alabástrom oszlopokat küldött, az orosz cár a szentélyhez való malachitot. Az oszlopok feletti kerek medalionokban a pápákat ábrázoló mozaikok vannak, időrendi sorrendben Pétertől Ferencig. A legenda azt tartja, hogy a világvége akkor következik be, amikor már nincs több pápának hely. Aggodalomra azonban semmi ok, még hét hely van. Így ha nem jutott mindenre idő, akkor is újra visszatérhetünk, még akkori is, ha nem dobtuk be a Trevi-kútba azt a megmaradt aprót.
TÉ
