Tudósítások és emlékképek: sajtószemle a múltból – Pozsony, Késmárk, Lőcse, Tata, Budapest

Révhelyi Elemér fotógyűjteményében – melyet korábban már bemutattunk – az épület és díszítőmotívumokat ábrázoló képek, továbbá az életképek és városképek mellett számos különleges művészi, illetve mérnöki igényességgel készült grafika, térkép, tervrajz és látványterv is található. Heti kiállításunkban főként ez utóbbiak közül válogattunk, amelyek mellé régmúlt idők – a képeken látható helyszínekhez kapcsolódó – sajtócikkeiből idézünk.

Vadászat Pozsony vidékén

„Valóban, erdők, berkek, folyó patak s hegyek, völgyek mint a regényes tájkép fö kellékei Pozsony vidékéről nem hiányoznak, hol pedig mindezek fellelhetők, ott többnyire nem csak a tájkép benyomásainak gyönyörében, hanem a vadászat élveiben is lehet részesülni; mert csak is ritkaság, hogy dús (…) növényzetű ligetekben ne honolna itt-ott a szárnyasoknak vagy szőrméseknek egyegy családja. 

2013_1133_atm.jpg

Pozsonyi látkép, 1803 – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Ha Pozsony vidékének szép erdei, hegyei és völgyei, mint a természet mind megannyi szépségei már magukban a leggyönyörteljesebb benyomásokban részesítenek is, úgy érdekességük százszorosan fog reánk nézve fokozódni, ha azokat vadászati szempontból tekintjük. (…) Ezen erdőkörök azonban Pozsony vidékének vadászati tekintetből távolról sem képezik legérdekesebb részeit, mert mi tagadás (...) a lővadászt is olly vadak érdeklik leginkább, mellyek már a ritkábbak közé számíthatók s ennélfogva vadászatuk — a kézrekeríthetés esetlegessége és hevélyünknek [hevület, szenvedély] az esélyek döntő perczében kimondhatlan fokoztatása következtében, leirhatlan varázzsal bir. 

pozsony_d.jpg

Pozsony – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Olly rengeteg erdőségek tehát, hol vadkanok röfögése és szarvasok rigyetése hallható, bizonyosan minden lővadász előtt érdekesebbek olly kisebbszerű ligeteknél és berkeknél, hol a szárnyasok csirregése és a nyulak dobolása között legfelebb egy itt ott ellátogató őzbak bőgetése üti meg elvétve füleinket. Eszerint tehát a pozsonyi erdőkörök legérdekesbikét is az éjszak-keletnek eső azon hegyláncz képezi, melyben vaddisznó és rőtvad különösen a téli hónapokban annyival inkább nem ritkaság, mert ezen erdőkörök a hírneves stomfai és malaczkai vadastérrel levén határosak, azokból gyakran szép számú falkákkal népesedik.  – Vadász- és Versenylap, 1867 

Lóverseny Pozsonyban

„A pár bukás kivételével szerencsésen lefolyt versenyek közelégültségre végződvén be, a fáradhatlan intézők, kik a versenypálya tervezésétől kezdve egész az ünnepélyek rendezéséig minden terhet vállaikon viseltek, mind a sport tekintetében, mind pedig a város részéről elismérő hálára váltak érdemesekké. 

2013_1088_atm.jpg

Pozsonyi épületek látványtervrajza – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Pozsony városa, csendes napi sodrából kivéve, zsibongó méhköpühöz hasonlitott; élénk utczáin rajzott a sok idegen — s ha tánczvigalmak, lakomák, színházi, előadások, s egyéb nem sportérdekű ünnepélyek leírását akarnók adni, lapjaink tere a kísérletre is szűknek bizonyulna.” – Vadász- és Versenylap, 1865

2013_1008_b.jpg

Pozsonyi sikátor – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Szobrot Thököly Imrének, a kurucz királynak Késmárkon!

„A dicső szabadsághősök, kiknek drága hamvait a királyi kegy messze idegenből hazahozatta, immár hazai földben alusszák örök álmukat. Köztük van Thököly Imre, a kurucz király, ki végakaratához képest Késmárkon, a felvidék e kulcsos városában, annak evangélikus templomában talált nyugvóhelyet. 

2013_0668_c_atm_b.jpg

A késmárki reneszánsz várkastély látványterve – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Most, hogy Thököly Imre halóporát szent ereklyeként falaink között őrizzük, nem csak hő óhajtásunk, de úgy érezzük, tartozásunk is a nagy hős emlékével szemben, hogy itt e városban, hol egykoron bölcsője ringott, hol ősi vára most itt áll és a hol most hamvai is nyugosznak, dicső alakját hozzá méltó művészies alkotással, ércben örökítsük meg. A gyűjtés e célra minden felhívás nélkül az országos ünnepély lelkesítő hatása alatt máris megindult és az önként felajánlott adományok ma már tekintélyes öszszegre rúgnak. – Somogy vármegye Hivatalos Lapja, 1907

2013_0670_atm_e.jpg

A pártázatos, késmárki várkastély látványterve – Kuny Domokos Múzeum, Tata  CC BY

Busson Pál a népszerű osztrák író felfedezte a lőcsei gót templomot

Hazánk látványosságai kezdik most szomszédainkat érdekelni. A Neues Wiener Tagblatt közölt az imént Busson Pál népszerű osztrák irótól „Nyári tervek" cím alatt igen érdekes tárcát hazánk látványosságairól. A bécsi iró arról elmélkedik, hogy az idén és még néhány évig aligha vágyódunk külföldre. Mikor Busson nemrégiben egy németországi úrral a lőcsei gót templomot szemlélte meg, végtelenül csodálkozott az útitársa azon, hogy eddig olyan keveset hallott ilyen ritka szép látványosságokról. 

2013_0561_atm_b.jpg

Páncélos vitéz Lőcsén – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

2013_0516_UJ_atm.jpg

Lőcse – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

„Tehát természetes, hogy az idén, vagy a közelebbi esztendőkben, ha utazni óhajtunk, csakis a mi jó szomszédainkat látogatjuk meg, ahol olyan rejtett kincsekre bukkanunk, amilyenekről eddig sejtelmünk sem volt. Felhívjuk az illusztris bécsi iró figyelmét Szent István első magyar király szülő városa nagybecsű műkincsére is! – Esztergom és Vidéke, 1915 

Az elmaradott Buda anno: a Tabán sok kivénhedt viskójával

„Ha a napi munka után üdülni vágyó felkeresni óhajtja Buda vidékének pompás ligetjeit, hol a közlekedés? És ha az elszánt vándor fáradtan kiér a természet gyönyörei közé, hol a köztér, hol a népliget, melyben pihenésre hajthatná fáradt tagjait? Mindenütt rideg kerítések, falak hirdetik azt, hogy ott a levegőszívás már privilégium, melyért adót fizet és adót óhajt a tulajdonos – Buda és vidéke, 1893 

2014_4932_b_atm_c.jpg

Buda - Ofen,  Buda és Pest anno – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Szomorú tény: Budapest két város, nem egy. Az Ofen Pesth-tel csufolkodó bécsieknek annyiban mindenesetre igazuk van, hogy a két part, ha nem is Ofen és Pest, de külön Buda városa és külön Pest városa maradt az egyesítés óta is. Lehetetlen nem látni, hogy az egységes közigazgatás daczára gazdaságilag, kulturálisan, általában nagyvárosias fejlődés tekintetében mily éles különbségek választják el a két részt, még pedig tagadhatatlanul Buda hátrányára.  

2014_4930_h_atm.jpg

Buda Ofen in Ungarn – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Pesten pompás és olcsó a villamos közlekedés. De amint Budára akar innen valaki átmenni, drága és sok technikai hiányossággal akadályozott utazást kell tennie. Pesten még a kültelkek felé is palotasorok épülnek. Budán pedig a királyi vár fényével bántó ellentétet képez a Krisztinaváros és a Tabán sok kivénhedt viskójának rendezetlen csoportja. – Magyar Székesfőváros, 1900  

2014_4925_b_atm.jpg

Hungaria Mappa Geo - Pest – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

2014_4906_c.jpg

Ősbuda – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

A nagy tatai hadgyakorlatok

09899.jpgAz idei őszi hadgyakorlatokat tudvalevőleg Tatán és vidékén fogják megtartani, melyen Ö Felsége is jelen lesz. Az idei hadgyakorlat bizonyára egyike lesz a stratégiailag legszebb hadgyakorlatoknak, melynek fényét emeli különösen az, hogy a hadgyakorlaton Ő Felségén kivül, Vilmos német császár és Albert szász király is részt fog venni. (…) Az előkészületek nagyban folynak, úgyhogy mire Ő Felsége Tatára érkezik, minden be lesz fejezve. Ő Felsége és a többi uralkodók, Esterházy Ferenc gróf „az uj tatai gróf" vendégei lesznek, ki jelenleg szintén Tatán tartózkodik, hogy a munkálatokra személyesen felügyeljen és utasításokat adjon. A fejedelmek számára a grófi kastélyban rendeznek be lakosztályokat, a közvetlen kiséret pedig az uradalom mellékhelyiségeiben lesz elhelyezve. 

2014_5482_b_atm.jpg

A tatai várkastély terve 1763-ból – Kuny Domokos Múzeum, Tata CC BY

Tata város közönsége is serényen dolgozik, csinosítja a házakat, hogy az uralkodók jól érezzék magukat ott tartózkodásuk alatt. De különösen nagy élénkség uralkodik a várban, hol a Felségek fognak tartózkodni. Gróf Esterházy Ferenc a gyakorlatok tartamára a tágas parkban levő nyaralójában lakik családjával együtt, a várkastélyt és a melléképületeket a Felségek, a vendégek használatára engedték át.” – Pápai Lapok, 1897 

EK

Forrás

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!