Császárváros
Bécs múltja elválaszthatatlanul összeforrt a magyar történetelemmel. Jelképe volt elnyomásnak, de a szabadságnak is. A héten a császárvárosba kalauzoljuk önöket, lesz itt gasztrokörkép Sacher-tortával, és az elmaradhatatlan adventi vásárral, de a bécsi nevezetességek sem maradhatnak ki válogatásunkból.
Bécs már a kelták által is lakott terület volt, a rómaiak idején Vindobona néven volt ismert. A középkorban is megőrizte jelentőségét, mint kereskedelmi csomópont. De ami még érdekesebb, hogy egész története összefügg a családdal, amely lakóhelyül választotta, bizony nehéz lenne olyan sarkot találni a városban, ami nem a Habsburgokhoz köthető.
A Stephansdomtól a Rathausig
A Szent István-székesegyház a 12. században épült, lenyűgöző méretei különösen akkor érvényesülnek, ha sétálgatunk az azóta beépült Stephansplatzon. Talán kevesen tudják, hogy a templomnak vannak magyar vonatkozásai is. A kutatások szerint építőanyaga részben magyar, hiszen kövei nyugat-magyarországi kőbányákból származnak. Erről sajnos nem győződhetünk meg, azonban tény, hogy a templomban található az egyik leghíresebb magyar Mária-oltárkép, mely Máriapócs templomában állt. A legenda szerint a kép 1696-ban egy mise során könnyezni kezdett – ez a csoda tizennyolc napon át tartott – természetesen az eset híre eljutott az udvarba is, Lipót császár pedig Bécsbe vitette. Az ikon soha többé nem könnyezett, a másolatai viszont újra és újra. Először 1715. augusztus 1-én. 2-án majd 5-én, legutóbb 1905. december 3-án, majd december 19-én és december 30-án és 31-én. Köztudott, hogy miután Mátyás 1485-ben elfoglalt Bécset lefedette a Stephansdom tetejét, egyesek szerint a mázas cserepeket egy budai műhelyből hozatta. A cserepeket azóta többször is lecserélték így nehéz lenne bizonyítani ezt feltevést, de az biztos, hogy ma a tetején a császári és királyi hatalmat jelképező kétfejű sast csodálhatják az arra járók.
A bécsi Hofburg sok évszázadon át volt a Habsburgok hatalmi központja, az egykori császári palotához szinte valamennyi uralkodó épített valamit. A Burg igazi város a városban. A magját alkotó középkori várat a 13. században építették. A régi vár idővel svájci szárnnyá változott, ezt a nevét a benne lakó svájci gárdistákról kapta, akik a palotaőrséget alkották. Ma itt találhatók a koronázási jelvények. Az ún. Lipót-szárnyban Mária Terézia császárné lakosztálya volt, ma az osztrák államfő székhelye. Az épületben található a Schatzkammer, a Sisi Múzeum és a Nemzeti Könyvtár is.
Rathaus
A bécsi Városháza az osztrák főváros egyik legszebb neogótikus épülete. 1872 és 1883 között építette Friedrich von Schmidt, aki annak előtte a kölni dóm építőmestere volt. Megépítéséhez kereken 30 millió téglát és 40.000 köbméter terméskövet használtak fel, de Európa egyik legnagyobb belső udvara is itt található. A díszterem 71 méter hosszú, 20 méter széles, és 18,5 méter magas. Az előtte található tér megannyi rendezvény színhelye. Novembertől az adventi vásár gondoskodik a karácsonyi hangulatról, hiszen itt áll az ország legmagasabb fája, de mindenki talál nézegetni valót, hiszen a vásár az idők folyamán kisebb faluvá nőtte ki magát. A több mint 150 stand kínálata, ahol a hagyományos karácsonyi ajándékok mellett, tradicionális enni-, innivalókban is bővelkedik. Ki hagyná ki a Glühweint, vagyis a forralt bort az elmaradhatatlan bögréből? Bár ajándéknak kissé giccses, de emléknek remek darab. Ezenkívül, a téli hónapokban a Rathausplatz és a Rathauspark a világ legszebb korcsolyapályájává alakul át.
Sacher – császármorzsa – bécsi szelet
A Sacher-torta az osztrák gasztronómia egyik legismertebb süteménye. Egyfajta csokoládétorta, amely két réteg sűrű, nem túl édes csokoládés piskótatésztából és a közöttük lévő vékony réteg sárgabaracklekvárból áll. Nevét Franz Sacher bécsi cukrászról kapta, aki a városi legenda szerint 1832-ben alkotta meg Metternich herceg kérésére. Bár Sacher ekkor mindössze tizenhat éves volt, a torta azóta is az egyik bécsi specialitásnak számít. A receptet fia, Eduard Sacher fejlesztette tovább, amikor Demel udvari szakácsnál volt tanonc, majd maga is vállalkozásba fogott. A nagy tortaháború Demel és a Sacher között 1938-ban robbant ki, végül peren kívül megegyeztek. Hogy hol érdemes Sachert enni? Szinte mindegy, mindenhol finom, de utána feltétlen igyunk egy bécsi kávét.
Császármorzsa
A császármorzsa eredetére két köznépi legendát ismerünk, az egyik szerint Erzsébet magyar királyné, azaz Sisi udvari szakácsa készítette először a császári pár számára, mivel Sisi valamilyen könnyedebb édességre vágyott, azonban egyáltalán nem ízlett neki. A másik szerint maga Ferenc József találmánya, aki imádta a palacsintát, azonban rutintalan szakács lévén odaégette azt, csak darabokban tudta kiszedni a serpenyőből. Tény, hogy nevét (Kaiserschmarrn) valóban a császár után kapta, akinek feltehetően kedvelt csemegéje volt ez az étel.
Bécsi szelet balladája
A tradicionális bécsi szelet a bécsi konyha közismert, 3-4 milliméter vastagságúra kivert, borjúhúsból készített, panírozott, húsétele. Amennyiben Bécsben a zsemlemorzsával panírozott ételt sertéshúsból készítik, akkor a hivatalos neve Schnitzel nach Wiener Art, azaz szelet bécsi módra. A hús „aranyozása” régi tradíció, hosszú ideig divatban volt a bizánci udvarban, ahol valódi aranyporral vonták be a hússzeleteket. Állítólag a mórok terjesztették el a szokást Andalúziában, amit onnan vettek át az itáliai fényűző udvarok, és egyesek szerint Itáliából került az osztrákokhoz, konkrétan Radetzky marsallhoz.
Az evés után csupán a szellemi táplálék hiányozhat. Színházba, operába menni, ha nem is kötelező, de erősen ajánlott. Hiszen Bécs kétségkívül a zene városa is. A nagy klasszikusok mellett, Haydn, Mozart, Beethoven, modern zenei paletta is igen széles. De a Múzeumi Negyed is külön fejezetet érdemelne. Főbb látványosságai közé tartozik a fehér kockaépületben található Leopold Múzeum, ha Klimtre vagyunk kíváncsiak ide látogassunk el, és a fekete kockaépületben található Modern Művészetek Múzeuma (MUMOK), ide pedig ha Oskar Kokoschka-ra.
TÉ
Forrás:
http://valasz.hu/kultura/szegenyek-aranya-24429
