Feszl Frigyes 200

Élete során megannyi terve és pályázata készült, hol társulásban, hol egyénileg, volt, amit díjaztak, ám mégsem az ő elképzelései valósultak meg, más épületek felépültek ugyan, de ma már nem láthatók. Életművének legjelentősebb alkotása vegyes fogadtatásra talált mind a kortárs építészek, mind a pesti polgárok körében, mely épület elkészülte után már nem jutott jelentősebb megbízáshoz. Mindezek ellenére személyében tisztelhetjük a magyar, sőt az európai romantikus építészet egyik legeredetibb egyéniségét – a 200 évvel ezelőtt született Feszl Frigyesre emlékezünk.

Feszl Frigyes 1821-ben Pesten született, Ausztriából származó német anyanyelvű polgári családban, apja és nagyapja kőfaragó mesterek voltak, legidősebb bátyja 1848-tól és 1874-ig Pest város tanácsnoka. Frigyes a pesti piaristák gimnáziumába járt, a háromévi szabályos céhes képzést követően valószínűsíthetően Hild Józsefnél tanult, majd miután kézhez kapta vándorkönyvét, 1839-ben európai vándorútra indult. Bejárta Németországot, Svájcot, Észak-Itáliát. Münchenben több ízben is megfordult, ahol a Képzőművészeti Akadémiára is beiratkozott, és ahol nemcsak mesterei, Klenze, Gärtner és Burklein voltak rá hatással, hanem a félköríves stílussal dolgozó, újító szellemű bajor építészet is.

Feszl Frigyes notesza vázlatokkal, év nélkül

Feszl Frigyes notesza vázlatokkal, év nélkül – Budapesti Történeti Múzeum CC BY-NC-ND

Feszl 1844-ben hazatért, Pesten telepedett le, kilenc évig Gerster Károllyal és Kauser Lipóttal dolgozott együtt, társulásban. Ebben az évben nyújtotta be orientalizáló, romantikus stílusjegyeket hordozó tervrajzát az Országház épületére kiírt pályázatra, ahol első díjat, valamint későbbi pályáját jelentősen befolyásoló szakmai elismerést szerzett, Parlamentünk azonban mégsem az ő elképzelései szerint épült meg.

01_729419.jpgA terv hozta hírnévnek és kapcsolatoknak köszönhetően a Kauser-Feszl-Gerster hármas társulás 9 éve alatt több megrendelést is kapott Pesten, Budán és a környező településeken. Egyik fontos megbízatásuk gróf Széchenyi Istvántól érkezett, mégpedig az önálló Ipartanoda kapcsán, amit Széchenyi a Szervita térre álmodott meg. A szerviták számára egy új templom és rendház megtervezésére kérte fel a tervezőirodát, a projekt azonban nem valósult meg, de a társulat feltételezhetően Széchenyin keresztül ismerkedett meg Balassovits Péterrel és az Oszvald-testvérekkel, a nekik tervezett épületek ma is megtekinthetők a belvárosban, a Balassovits-ház a Váci utca 57. szám alatt, az Oszvald-ház pedig a Nádor utca 22-es szám alatt található. Az Oszvald-ház Feszl munkásságának első évtizedéből kiemelkedő legfontosabb épület. A háromemeletes ház 1846 júliusától 1848 szeptemberéig épült, majd 1863-ban az Oszvald testvérek Frohner János vendéglősnek és feleségének egy szálló létrehozására bérbe adták azt. Az átalakításokat követően, 1864. október 1-jén megnyitott Pest legnagyobb szállodája, a 100 szobás Frohner Hotel, ami később, 1891-ben már Holzwart György tulajdonában a Hotel Continental nevet vette fel.

Continental Szálló épülete (1910-es évek), fénykép

Continental Szálló épülete (1910-es évek), fénykép – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND

Feszlék irodájának 1851-ben újabb megvalósulatlan megbízása lett: a Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán a kompromisszumkészebb Ludwig Förster tervei nyertek. Később, az építkezés során a hitközség nézeteltérésbe keveredett Försterrel, így a kupolás szentély Feszl elképzelései szerint valósult meg.

A Kauser–Feszl–Gerster társulás 1854-ben részben egy csődeljárás miatt felbomlott, Feszl előtt a lakóháztervezés lehetősége bezárult, így pályázatokon indult, síremléket tervezett, illetve Pest város megbízásából dolgozott kisebb munkákon. A Magyar Tudományos Akadémia pályázatánál a bírálóbizottság tagja volt, ő maga is elkészítette, megfestette látványtervét, de a pályázaton nem indult.

Pesti Vigadó, Budapest, 1866

Pesti Vigadó, Budapest, 1866 – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND

A Vigadó

05_639529.jpgA Vigadó 1859-65 között épült fel az 1849-ben elpusztult, az osztrákok által szétlőtt, Pollack Mihály tervezte Redoute (régi Vigadó) alapjain. Az építkezést hosszas, mintegy tíz évig tartó egyeztetések előzték meg. A többféle stílust elegyítő romantikus épület homlokzata gazdagon díszített, a szobrok nagy részét Alexy Károly készítette, belsejét pedig Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik. A nagyközönség számára a megnyitót 1865 januárjában tartották, ünnepélyes keretek között. A Vigadó a maga korában nagy feltűnést keltett, tagadhatatlanul fontos kulturális és művészeti intézménnyé vált, azonban az akkori kor közízlése már elfordult a romantikától, így a Vigadó és tervezője, Feszl nem részesültek különösebb elismerésben. Ez, valamint az építkezés alatt a hatóságokkal való összetűzései késztették Feszlt visszavonulásra, jelentősebb feladathoz később már nem jutott. Hangversenytermében többek között Debussy, Brahms és Liszt is megfordult, nagytermében komolyzenei koncertek mellett bálok, fogadások megtartására is volt lehetőség.

Pesti Vigadó nagyterme, Pest, 1865. Liszt Ferenc koncertje a Vigadó nagytermében

Pesti Vigadó nagyterme, Pest, 1865. Liszt Ferenc koncertje a Vigadó nagytermében – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND

Feszl munkásságát stílus szerint két csoportra oszthatjuk: romantikus alkotókorszakára leginkább jellemző a „Rundbogenstil”, ami keleties-móros, félköríves stílusjegyekkel dolgozik, ez jelenik meg a Vigadón, és ezzel az épülettel le is zárta ezt a korszakot. 1865 után háttérbe szorul a romantika, és a historizáló eklektika válik meghatározóvá. Erről tanúskodnak tervhagyatékában fennmaradt rajzai is, köztük a szintén meg nem valósult utolsó műve, a kőbányai plébániatemplom középkori formavilágot idéző terve. Szintén historizáló stílusban, de ismét tervez lakóházakat a kiegyezést követő időszakban. Feszl élete utolsó éveiben Kőbányán élt, cukorbetegsége súlyosbodott, annak szövődményeiben hunyt el 1884. július 25-én.

Feszl Frigyes notesza vázlatokkal, év nélkül

Feszl Frigyes notesza vázlatokkal, év nélkül – Budapesti Történeti Múzeum CC BY-NC-ND

14_648871.jpgA Vigadó a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett, felújítása az 1970-es évekig váratott magára. 1980-ban adták vissza a közönségnek, az átalakítások hatására hangversenyterme 700, kamaraterme 220 férőhelyes lett, galériája pedig az 1990-es években a kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelye volt. 2004-ig működése folyamatos, ekkor azonban újabb felújítási munkák miatt bezárták. 2007 és 2011 között a rekonstrukció megtorpant, az épület üresen állt. 2014 márciusában ismét megnyitották kapuit, az 1970-es években alkalmazott építészeti elemek eltűntek, Feszl mesterműve és egyben a pesti Duna-part egyik legizgalmasabb építészeti ereklyéje ismét régi pompájában tündökölhet.

KF

Forrás:

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!