Ép testben ép lélek

Testnevelés, milyen nemes és felemelő tevékenységet feltételez ez a kifejezés, mégis – talán nem tévedünk nagyot – sokak számára a kötélmászás keservét, vagy a fullasztó körbe-körbe futás emlékét idézi fel. Hiába, az iskolai keretek között történő testmozgás élményét valaki inkább örökre elfelejtené, pedig a rendszeres mozgás fontosságát senki nem megkérdőjelezi meg. A héten a testnevelés óra megszületésének okait vesszük sorba.

Sportpolitikából tornaóra

Az iskolai testnevelésóra meghonosítását Klebelsberg Kunónak köszönhetjük, aki ezzel párhuzamosan a testnevelők képzését is felkarolta: 1925-ben megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát.
A magyar sportélet kibontakozása természetesen nem a minisztersége alatt kezdődött, hiszen ez a folyamat már a 20. század elejétől jelen volt, mondhatnánk, hogy a sport egész Európában tényezővé vált, és lassanként a mindennapok részévé lett. Az 1910-es évek a tornaünnepélyek kora, amelyeken a résztvevők szinte művészi módon mutathatták be tudásukat a közönségnek. A „magyar testnevelési rendszer” alkalmazására a húszas években került sor, melyben a korábban uralkodó német torna helyét a svédtorna vette át. A svédtorna újítása, hogy már tornaszereket is használ: férfiaknál gyűrűt, korlátot, nőknél pedig gerendát és felemáskorlátot. A német torna a katonaság rendgyakorlatainak formájában maradt meg.

Visszatérve a tornatanárokhoz, a főiskola előtti képzésük a Nemzeti Torna Egylet 8-10 hónapos tanfolyamainak elvégzését jelentette, ami már a korszakban sem épp korszerűségéről volt híres. Emellett Klebelsberg reformjai előtt a tornatanárok sajnálatos módon nem egyenrangú tanerőként voltak számon tartva, ezt később orvosolták.

De mégis miért vált ilyen fontossá a testmozgás? Bár a trianoni békediktátumról mindenkinek a terület- és lakosságvesztés jut eszébe először, más korlátozó tényezők is életbe léptek a szerződés aláírásával. Ilyen volt a hadsereg létszámának korlátozása, mely ráadásul önkéntes alapon, kiképzés nélkül kellett, hogy működjön.
A hadsereg leszerelése miatt szükségesnek tűnt, hogy az ott folyó testi nevelést legalább az iskolás korosztály számára megszervezzék, másrészt Klebelsberg Kunó úgy gondolta, hogy az országot a fiatalok gondos képzésével és jellemnevelésével talpra lehet állítani, erre szolgált az intézményesített tornaóra. Az elméleti elgondolások mellett kézzel fogható változások is történtek: az iskolákhoz külön tornatermek építése kezdődött.

A miniszter sportpolitikai tevékenysége elsősorban három területen hozott lényeges változást: a fentebb kifejtett iskolai testnevelésben, a szintén említett testnevelőképzésben, és az iskolán kívüli testnevelésben. Ilyen iskolán kívüli tevékenység: a levente szervezetek és a cserkészek megmozdulásai. Emellett a dolgozó nép sem maradhatott mozgás nélkül, elindult a vállalati sport, melyről az 1921-es testnevelési törvény rendelkezett, eszerint minden ezer főnél több embert foglalkoztató üzemnek sporttelepet kellett létrehoznia a dolgozói számára. A testnevelés kérdése így lett közügy, hatását pedig most is érzékeljük.

TÉ

Forrás:

https://epa.oszk.hu/00000/00035/00087/2004-12-mk-Dorka-Klebelsberg.html

Ajánló

Kis magyar sakktörténet

Mai ismereteink szerint a sakkjáték Indiában keletkezett; onnan, valamint Perzsiából indult el világhódító útjára a VII. században. Európába feltehetően arab közvetítéssel került, hogy mi, magyarok hol, mikor, és kiktől tanulhattuk meg a játékot, nem tudni. Azonban az elme sportja hazánkban is gazdag múltra tekint vissza.

Nők munkában

A nemek közti munkamegosztás egyidős az emberiséggel. Női munka vagy férfimunka; ma már tartózkodunk az ilyen sarkos megjegyzésektől. Az biztos, hogy a nők mindig dolgoztak, vagy a földeken, vagy a családi szatócsboltban, és később fizetésért különféle szakmákban. A héten nőtörténettel kedveskedünk Önöknek. Lesznek nők a pult mögött, gyárakban, ápolónői szerepben és élharcos munkásként.

Már 105 éve résen vagyunk!

Az ifjúsági mozgalmak nem a cserkészettel kezdődtek, hiszen felekezeti csoportok, önképző körök, önszerveződő csoportok mindig is léteztek. Mégis, nem ismerünk olyan népszerű mozgalmat, ami ilyen nagy hatással lett volna az ifjúságra, és amely ma is létező fogalom. Töretlen népszerűségét alapelveinek köszönheti, olyanoknak, mint a nyitottság; hiszen származástól, társadalmi helyzettől és felekezettől függetlenül bárki csatlakozhatott a cserkészmozgalomhoz, de feltehetően a politikamentesség is a mozgalom javára szolgált. Hiába, nem könnyű elvonatkoztatni a politikától, amikor egyes ifjúsági mozgalmak a Párt gyermekszervezeteként éltek a köztudatban.

Ápolástörténet Kossuth Zsuzsannától Andrássy Ilonáig

A betegellátás története a 19. században óriási változáson ment keresztül, amelynek egyik fő mozgatórugója a hadi betegápolás állapotának javítása volt. Florence Nightingale volt e reformok egyik legfontosabb kivitelezője. Hazánkban Kossuth Zsuzsannát tekintjük az ápolónői szakma megalapozójának. A két nő sorsa hasonló: kortársak voltak és a történelem viharai bontották ki ápolói elköteleződésüket. Missziójuk máig fontos alappillére a szakmának.

A vecsési káposztától a nagykőrösi uborkáig – savanyított zöldségeink

A savanyított zöldségek fogyasztása hozzátartozik étkezési szokásainkhoz; van, aki maga készíti el, van, aki piaci savanyúságosnál szerzi be. A savanyú káposzta napjainkban is az egyik legfontosabb téli vitaminforrás, a nyár pedig nem az igazi az ablakban kovászolt uborka nélkül. Az egészséges táplálkozásban betöltött szerepük elvitathatatlan, erős aromájukat, fanyar ízvilágukat sokan imádják, mások kevésbé.

Érettségi, mi vagy te?

Vajon, hogyan tesz egy vizsga egycsapásra felnőtté? Egyáltalán mi az, hogy valaki érett? Mint annyi mást az érettségit is hajlamosak vagyunk leértékelni, ugyan mi az, mondja, aki már túl van rajta egy évtizede. A héten megint nosztalgiázunk. Kinek milyen érettségi emlékei vannak?

További tematikus virtuális kiállításaink