Ép testben ép lélek

Testnevelés, milyen nemes és felemelő tevékenységet feltételez ez a kifejezés, mégis – talán nem tévedünk nagyot – sokak számára a kötélmászás keservét, vagy a fullasztó körbe-körbe futás emlékét idézi fel. Hiába, az iskolai keretek között történő testmozgás élményét valaki inkább örökre elfelejtené, pedig a rendszeres mozgás fontosságát senki nem megkérdőjelezi meg. A héten a testnevelés óra megszületésének okait vesszük sorba.

Sportpolitikából tornaóra

150612.jpgAz iskolai testnevelésóra meghonosítását Klebelsberg Kunónak köszönhetjük, aki ezzel párhuzamosan a testnevelők képzését is felkarolta: 1925-ben megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát.
A magyar sportélet kibontakozása természetesen nem a minisztersége alatt kezdődött, hiszen ez a folyamat már a 20. század elejétől jelen volt, mondhatnánk, hogy a sport egész Európában tényezővé vált, és lassanként a mindennapok részévé lett. Az 1910-es évek a tornaünnepélyek kora, amelyeken a résztvevők szinte művészi módon mutathatták be tudásukat a közönségnek. A „magyar testnevelési rendszer” alkalmazására a húszas években került sor, melyben a korábban uralkodó német torna helyét a svédtorna vette át. A svédtorna újítása, hogy már tornaszereket is használ: férfiaknál gyűrűt, korlátot, nőknél pedig gerendát és felemáskorlátot. A német torna a katonaság rendgyakorlatainak formájában maradt meg.

3112.jpgVisszatérve a tornatanárokhoz, a főiskola előtti képzésük a Nemzeti Torna Egylet 8-10 hónapos tanfolyamainak elvégzését jelentette, ami már a korszakban sem épp korszerűségéről volt híres. Emellett Klebelsberg reformjai előtt a tornatanárok sajnálatos módon nem egyenrangú tanerőként voltak számon tartva, ezt később orvosolták.

De mégis miért vált ilyen fontossá a testmozgás? Bár a trianoni békediktátumról mindenkinek a terület- és lakosságvesztés jut eszébe először, más korlátozó tényezők is életbe léptek a szerződés aláírásával. Ilyen volt a hadsereg létszámának korlátozása, mely ráadásul önkéntes alapon, kiképzés nélkül kellett, hogy működjön.
A hadsereg leszerelése miatt szükségesnek tűnt, hogy az ott folyó testi nevelést legalább az iskolás korosztály számára megszervezzék, másrészt Klebelsberg Kunó úgy gondolta, hogy az országot a fiatalok gondos képzésével és jellemnevelésével talpra lehet állítani, erre szolgált az intézményesített tornaóra. Az elméleti elgondolások mellett kézzel fogható változások is történtek: az iskolákhoz külön tornatermek építése kezdődött.

128129.jpgA miniszter sportpolitikai tevékenysége elsősorban három területen hozott lényeges változást: a fentebb kifejtett iskolai testnevelésben, a szintén említett testnevelőképzésben, és az iskolán kívüli testnevelésben. Ilyen iskolán kívüli tevékenység: a levente szervezetek és a cserkészek megmozdulásai. Emellett a dolgozó nép sem maradhatott mozgás nélkül, elindult a vállalati sport, melyről az 1921-es testnevelési törvény rendelkezett, eszerint minden ezer főnél több embert foglalkoztató üzemnek sporttelepet kellett létrehoznia a dolgozói számára. A testnevelés kérdése így lett közügy, hatását pedig most is érzékeljük.

 

Forrás:

https://epa.oszk.hu/00000/00035/00087/2004-12-mk-Dorka-Klebelsberg.html

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!