A Klotild-paloták

A Ferenciek tere a pesti belváros szabályozásának, de még inkább az Erzsébet híd építésének köszönheti mai formáját. Sajnálatos, hogy a szűk, kacskaringós kis utcák, a régi pesti Városháza és a Kígyó tér megannyi üzlete is áldozatul esett egy ilyen nagy formátumú tervnek. A hídhoz azonban kellett egy út, amely átvezeti arra a forgalmat. Így változott meg a főváros szerkezeti középpontjának számító tér arculata a századfordulón, és így születtek olyan új épületek, mint a teret ma is uraló Klotild-paloták.

2015_45191_AdfBM_e.jpgAmikor a városvezetők elhatározták, hogy az Eskü téren építik meg az Erzsébet hidat, még nem tudták, hogy komoly akadályba fognak ütközni, ugyanis az évszázadok során kialakult szűk, girbegurba utcák bizony nélkülöztek minden mérnöki precizitást, azok kiszélesítésére aligha lehetett módot találni. Végül úgy döntöttek, hogy a Kerepesi (ma Rákóczi) utat kivezetik az Eskü térre, az útban lévő épületeket pedig – beleértve a már említett Városházát – lebontják. A bontásra kijelölt épületek közül egyedül a Belvárosi plébániatemplom menekült meg, az sem műemlékvédelmi okokból, hanem pénzhiány miatt. Érdekes, hogy később is felmerült a templom eltolása, de a pesti legendákkal ellentétben erre sem került sor, mivel a híd tengelye egyszerűen kikerülte a plébániatemplomot.

VF_31_866.jpgVisszatérve a Klotild-paloták építéséhez, az elbontott házak helyén felszabadult telkek egycsapásra Pest legelőkelőbb és legértékesebb területeivé váltak. Nem lehetett véletlen, hogy a három legfontosabb ingatlant az uralkodó család szerezte meg. A két központi helyen fekvőt Klotild Mária főhercegné, József Károly főherceg felesége, a harmadikat maga Ferenc József.

A paloták építésére irányuló megbízást mindenféle pályázat nélkül Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek kapták meg „két pendant jellegű négy emeletes bérház” elkészítésére. Az építész páros kezdetben Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd több mint 10 évig közösen. Az építészek egyébként a tér másik kulcsfontosságú telkén álló épületet is jegyzik, ez a Királyi Bérpalota.

VF_31_862.jpgEz a két szemközti keskeny, hosszú telek igazi kihívás lehetett az építészeknek, azért is, mert a főváros valami nagyon különlegeset szeretett volna, valami olyat, amelynek köze van a hídhoz. Ha kicsit távolabbról a paloták irányába tekintünk, láthatjuk is, hogy az ikerpaloták egymással szemben álló tornyaikkal, tulajdonképpen az Erzsébet híd kapujaként funkcionálnak. A 48 méter magas faragott kőből készült saroktornyok tetején található egy-egy hatalmas hercegi korona pedig nem hagy semmiféle kétséget a fenséges épületek hovatartozásáról. A két tökéletesen egyforma palota 1899. május 15-én kapta meg az építési engedélyt. Az angol neobarokk és eklektikus stílusú épületek közül elsőként a déli, majd kicsit később az északi készült el. A két palota magasföldszintjei és az arra következő félemeleti részek teljesen vasból készültek, azokat kőburkolat takarja, a felső emeletek téglafalai ezeken az alapokon nyugszanak. Az első emeleten irodák voltak, amelyeket egyesületek, társaságok béreltek, ide széles, nagyszerű lépcsőn lehetett feljutni. A felső három szintre hat-hétszobás lakásokat terveztek. A fölszinten kezdetben is üzletek kiadására szánt helyiségeket képzeltek el. Érdekesség, hogy Korb és Giergl is az északi palotában lakott.

A Klotild-palotáknak azonban nemcsak a külsejük volt impozáns: az üvegablakaik Róth Miksa műhelyéből származtak, a kályhák a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek, a kapuk Jungfer Gyula műhelyében készültek, a lifteket, amik ekkor még kuriózumnak számítottak, az OTIS cég szállította. 1900 júniusában és októberében már a használatbavételi engedélyeket is megkapták, így az alig egy év alatt elkészült épületekben a szerszámok hangjait a kávéscsészék csörömpölése váltotta fel.

VF_66_129.jpgAz 1901-es alapítású Belvárosi Kávéház a Klotild paloták közül a délebbiben működött, és eleganciában a New York-palotabeli kávéházzal vetekedett. Remek konyhájával sok vendéget vonzott, a legendák szerint volt, aki a postáját is ide kérette. Egy időben híres revü- és varietéműsorral is kedveskedtek a közönségnek. Természetesen sok művész megfordult itt, állítólag Krúdy Gyula is a kávéházban írta a Szindbád-novellák nagy részét.

Az ikerpaloták életében 1917 hozott változást, a főhercegasszony a világháború után súlyosbodó anyagi nehézségei miatt megválni kényszerült az épületektől. A család egyébként is Alcsúton lakott, nem volt szükségük a pesti palotákra.

VF_6075.jpgA kávéház életében persze néhány kellemetlen eset is történt, egyiket a 8 órai Újság örökítette meg. Egy panaszos olvasó szerint az 1919-es tulajdonosváltás után a tej vizesebb, a kávé ihatatlan, az árak pedig magasabbak lettek. Csoda, hogy az akkori törzsvendégek sorra elpártoltak a vendéglátóhelytől? A panaszos olyan méltatlannak találta a történteket, hogy az Árvizsgáló Bizottság figyelmébe ajánlotta az ügyet. Említésre méltó, hogy a második világháború alatt a sorra bezárt kávéházak közül a Belvárosi Kávéház nyitott először újra, jelezvén, hogy a háború sem a kávéházat, sem a várost nem ölte meg teljesen. Az újranyitásról tanúskodik az épület oldalán látható emléktábla is.

VF_25057.jpgA hatvanas években önkiszolgáló étterem üzemelt a kávéház helyén, aztán később itt volt az Imperiál Kaszinó. Persze az északi épületet sem kímélte a második világháború, súlyosan sérült a Váci utcai front és a felső szintek is. A Ferenciek terére nyíló előcsarnok és főlépcső teljesen elpusztult, illetve háborús károkat szenvedett a kapuáthajtó is. A felújításra egészen 1950-ig kellett várni, ekkor Szőke László és Lux Károly tervei alapján az épület belsejét teljesen átépítették, és ideköltöztették a Posta Igazgatóságának irodáit, a ház később a Postabanké lett, majd ismét a Postáé, később újabb tulajdonosváltás történt. 2006-ban kezdődött az épület felújítása, hogy aztán a Buddha-Bar Hotel vigyen ismét életet a palotába. Azóta a déli épület sem búslakodik, a gyönyörűen felújított ház idén lett készen. A benne helyet kapó luxushotel 2021 nyarán nyit. 

Forrás:

http://lechnerkozpont.hu/cikk/pompas-palotak-es-szonyegek

https://epiteszforum.hu/buddha-bar-hotel-a-klotild-palotaban

https://epiteszforum.hu/a-belvaros-uj-foutcaja-a-ferenciek-tere-es-a-marcius-15-ter

https://kep-ter.blog.hu/2012/01/10/a_klotild-palotak

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!