Hétfői lapszemle 1914-ből – Keszthelyi Hírlap 1914. november 29.
Mi minden volt hír sok-sok évtizeddel ezelőtt? Vajon változott-e ez idő alatt, hogy mit tekintenek a szerkesztők, valamint az olvasók hírértékűnek? Ezen a hétfőn is elmerülünk a Keszthelyi Hírlap híreiben.
Nagy betörés Zalaegerszegen. Kínos meglepetés érte múlt héten a zalaegerszegi Korona-szálló hadbavonult bérlőjének, Scheier Károlynak nejét. Amint a szálló épületében lévő lakásába lépett, azt feldúlva, s a család minden értékes holmiját tartalmazó szekrényt feltörve találta. A szekrényből hiányzott egy pléhdoboz és két nagy bőrtárca, melyek nagyösszegű készpénzt és ékszert tartalmaztak. Alig ocsúdott fel kínos meglepetésből Scheier Károlyné, azonnal értesítette a rendőrséget, mely nyomban megjelent a helyszínen és megkezdte a tettes nyomozását. Pontos megállapítás szerint 2800 korona értékű briliáns fülbevalót, egy 300 korona értékű briliáns-köves gyűrűt, egy arany jegygyűrűt, egy vastag arany férfi óraláncot és egy arany karkötőt vitt el a betörő, aki a házbeli viszonyokkal nagyon ismerős lehetett, amit a betörés összes körülményei igazolnak. A rendőrkapitányság a tettes kézrekerítése végett az összes szükséges és célszerű intézkedéseket megtette.
Két kaposvári baka szökése orosz fogságból. Megesik az is néha, hogy magyar baka, vagy huszár ellenség kezébe kerül. Ez persze nem valami gyakori eset, s ahhoz képest, hogy nálunk ezerszám hozzák a vonatok az orosz és szerb foglyokat a harcterekről, igazán elenyésző szám az a néhány katona, aki rendszerint sebesülten fogságba kerül. A galíciai harctéren történt mostanában, hogy két 44-es baka valahogy elszakadt a csapatától és az oroszok elfogták. Éjszakának idejére valamiféle csűrbe zárták őket, amelynek négy sarka mellé szuronyos őröket állítottak. A két bakának azonban sehogy sem volt kedve muszka fogságban maradni. Éjnek idején egyszerre csak kiugrottak a csűrből, a két közelben álló muszkát hatalmasan arcul teremtették, úgy, hogy a földre estek, amire aztán a másik kettő magához tért meglepetéséből és megtudta, mi történt, a két 44-es baka már eltűnt a sötétben és szerencsésen visszatalált ezredéhez. Az ehhez hasonló esetek igen gyakoriak; a magyar katona, ha véletlenül fogságba is kerül, mindent elkövet, hogy megugorhasson. Mivel pedig a magyar baka eszén még kevesen jártak túl, ez rendszerint sikerülni is szokott nekik.
Belgrád bombázása. Zimonyból jelentik: Belgrád bombázása innen egyre tart. Igaz, hogy ritkán szólalnak meg ágyúink, csak akkor, amikor jó a helyzet és jó célpont kínálkozik. A minap három ágyú dördült el és három gránát röpült Belgrád felé. Kaszárnyát gyújtott fel a magyar tüzérek gránátja. Majd újra megszólaltak az ágyúk és a belgrádi vár megfigyelőhelye és szikratávíró állomása került veszedelembe. A szerbek reggel, délben és vacsora idején lövöldöznek vissza nem sok eredménnyel. Volt nekik egy jól belőtt ágyújuk, a „szőke Marcsa”. Ezt a bujkáló szörnyeteget a magyar tüzérek jó ideig nem tudták megtalálni. Csütörtökön este végre egy tartalékos főhadnagy ráakadt a „szőke Marcsa” célpontjára és egy jól irányzott gránátlövéssel porrá törte a szerbek híres ágyúját. Nemsokára párja akadt a „szőke Marcsá”-nak. A négyszáznyolcvan francia tüzérből, akik Szkutarin át juthattak Szerbiába, Belgrádba is jutott egy ütegre való. Parancsnokuk merész lépésre határozta magát. A Cigány-szigetre akart ágyúkat elhelyezni, hogy onnan tüzeljenek ágyúinkra. A mieink észrevették ezt és beengedték a francia tüzéreket a Cigány-szigetre. Mikor aztán dolgozni kezdtek a franciák, megjelentek a mi monitorjaink, szétlőtték az ágyúkat, a francia tiszteket pedig elfogták és áthozták Zimonyba.
Keszthelyi Hírlap - Harminchetedik évfolyam, 48. szám – 1914. november 29.
Fejér György Városi Könyvtár PDM