Tündérek Zugligetben – Révész Margit gyermekszanatóriuma

Révész Margit az orvosi szakma úttörője volt, olyan időszakban választotta hivatásául ezt a pályát, amikor a nők számára még nem volt kikövezve az út. A gyermekpszichológus doktornő 1911-ben megalapította gyógypedagógiai szanatóriumát, egy bentlakásos intézményt a zugligeti erdőben. Írásunk Révész doktornő életét és a gyermekszanatórium – ahogy akkor nevezték –, a Szani történetét veszi górcső alá.

Révész Margit 1885. augusztus 25-én született egy vajdasági faluban, Bácsfeketehegyen, Reisz Margit néven látta meg a napvilágot. Már édesapja, Reisz Fülöp is körzeti orvosként, majd fogorvosként praktizált, és ő magyarosította a családnevet a 19. század végén. Margit a középiskolát Békéscsabán végezte, itt is érettségizett, majd 1909-ben idegorvosként diplomázott a Budapesti Tudományegyetemen. Ekkor még a felsőoktatásban a nők sokkal kisebb számban voltak jelen, mint a férfiak, olyannyira, hogy csupán pár évvel korábban, 1900-ban kapta kézhez diplomáját magyar egyetemen az első magyar orvosnő, Steinberger Sarolta.

Révész Margit röviddel az egyetem elvégzése után, 1911-ben, a Tündér-szikla szomszédságában álló zugligeti villaépületben intézetet alapított sajátos nevelési igényű gyerekeknek, amely a Révész Margit Gyógypedagógiai Gyermekszanatórium és Erdei Iskola (alias Szani) nevet viselte. Az intézményt első férjével, Dósay Mihállyal, a lipótmezei elmegyógyintézet másodorvosával kezdték működtetni, közös lányuk, Margit a Szani falai között cseperedett fel.

A szanatóriumban hároméves kortól tinédzserkorig fogadták az otthoni körülmények között nehezen nevelhető, illetve „ideges” gyermekeket. A bővítéseknek köszönhetően hamarosan a kezdeti tizenöt főnél jóval többen gyógyulhattak itt. A villát hatholdas park övezte, ahol a „szanisták” nem unatkozhattak, hiszen játszótér, medence, teniszpálya is tartozott hozzá, az erdei rejtekhelyekről és a sziklákban lévő barlangokról nem is beszélve. Az erdei iskolában a természetben került sor a tanórákra.

A Tanácsköztársaság idején a Szani egy ideig az állam tulajdona lett, majd ezt követően visszakerült a doktornőhöz. Az államosításkor az intézmény élére kinevezett állami felügyelő, Hrabovszky József lett a korábban megözvegyült Révész Margit második férje. Nem sokkal később, röviddel egymás után született három gyermekük, a „Hrabi-gyerekek”. A két világháború között virágkorát élte a Szani, a kapcsolódó Fortepan-fotók is ebből a békebeli időszakból származnak.

A II. világháború alatt búvóhelyként is szolgált a szanatórium az ekkor még jobban szeparált területen lévő Zugligetben, illetve zsidó származású gyermekek menedéke is volt. A háború után a Joint nemzetközi zsidó segélyszervezet bérelte az épületet, árva gyermekeket költöztettek ide. A doktornő a Gyógypedagógiai Tanítóképző Főiskolán (napjainkban ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) kezdett tanítani.

Révész Margit a gyermeklélektan mellett nőlélektannal is foglalkozott, feminista körökben is tartott előadásokat. Emellett az „erkölcsileg züllött” gyermek kezelése szintén a szakterülete volt, amelybe beletartozott a bűncselekmény miatt nevelőintézetbe került vagy abúzus áldozatává vált gyermekek társadalomba történő integrálása. A deviáns fiatalokat érintően számos tanulmánya jelent meg (Az orvos szerepe a nehezen nevelhető gyermekek és fiatalkoruak fejlesztésében, A kriminálpedagógia lélektani alapjai).

Az 1948-as államosítást követően szükséglakásokat létesítettek a régi szanatóriumban, majd az épület lassan pusztulni kezdett, a Libegő építése során egy részét lebontották. Végül az egész villa az enyészeté lett, a helyén jelenleg társasház áll. Révész Margit 1956-ban, 70 évesen hunyt el, haláláig dolgozott. A Szani utóéletét tekintve egykori közösségében olyan szoros kapcsolatok alakultak ki, hogy akadt, amelyik az intézményt is túlélte, a volt munkatársak a Szani Barátok Körében találkoztak időnként.

TEJ

Forrás:

Kiss Eszter: Kilépett a babaszobából, és nyitott egy szanatóriumot ideges gyerekeknek. Index
https://index.hu/fortepan/2019/11/17/kilepett_a_babaszobabol_es_nyitott_egy_szanatoriumot_ideges_gyerekeknek/

125 éve engedélyezték Magyarországon először a nők egyetemi tanulmányait. OGYK blog
https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/125-eve-engedelyeztek-magyarorszagon-eloszor-a-nok-egyetemi-tanulmanyait#_ftn1

Ajánló

Dr. Szántó Endre munkaszolgálatos naplója

Az 1939. évi II. törvény 230. törvénycikkelye rendelkezett a közérdekű munkaszolgálatról, mely előírta a kötelezettséget minden katonai szolgálatra alkalmatlan, huszonnegyedik életévét betöltött magyar állampolgárságú férfi lakosnak. A katonai keretek között végrehajtott kiképzést munkatáborokban kellett letölteni a törvény által meghatározott személyeknek, a szolgálat időtartamát évi három hónapban határozták meg. Az első munkaszolgálatos századok 1939 júliusában kezdték meg munkájukat, így 1940 nyarának végére már az is kiderült, hogy az alkalmatlanságot nem fizikai-egészségi vonatkozásban értelmezte a törvényalkotó, hanem a származás és politikai megbízhatóság alapján. A rendeletet így nehéz másként értelmezni, mint a zsidótörvények kiegészítéseként.

Kistelegdi Gyűjtemény

Dr. Kistelegdi István Ybl-díjas építészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar emeritus professora 2012-ben a Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének adományozta a munkássága folyamán keletkezett fotógyűjteményét. Az adományozó a több, mint 5000 fotót 1972 és 1988 között előbb a BARANYATERV, majd a PÉCSITERV tervezőjeként készítette. A gyűjtemény részben lefedi Pécs és Baranya megye, valamint Somogy és Tolna megye állami építkezéseit az 1970-es évektől a rendszerváltásig.

Ami ellen küzdött, az lett a végzete

Ma Semmelweis nevét viseli a legtekintélyesebb hazai orvosi egyetem, születése napja az egészségügyi dolgozók ünnepe, neve az anyák megmentőjeként épült be a köztudatba. Hogy milyen ember volt? Nehéz. Kitartó konokságával sok ellenséget szerzett magának az orvostársadalomban, de nem is történhetett másképp. Abban a korszakban, amikor a jó orvos ismérve, a távolról érződő hullaszag, ő tisztasági regulákkal piszkálta a nagytiszteletű doktor urakat.

Ady elfeledett múzsája

A szerelem, különösen a plátói, nehezen múlik. Az apró emlékek, levelek mögött mennyi ki nem mondott szó és elszalasztott lehetőség bújik meg. A várakozás, a tipródás, az öröm, a fájdalom és még mennyi érzelem rejtőzhetett egy fiatal lány szívében, amikor eldöntötte, lemond vágyairól. Vajon kisvárosi prüdéria vagy lelkiismereti kérdés állt emögött? Egyáltalán, el lehet titkolni évtizedekig, hogy szerelmünk tárgya Ady Endre? Válogatásunkban a főszerep eme titokzatos kapcsolaté – Ady Endrével, Kíváncsi Illivel, a Varga családdal és rokonaikkal!

Üvegbe zárt történelem: az aranyló lemezfotóktól a fakószürke üvegnegatívokig

Habár manapság természetes számunkra, hogy másodpercek alatt tudunk fényképet készíteni, de abba ritkán gondolunk bele, hogy milyen rögös út vezetett odáig, amíg a gyors fényképezés illetve a jó képminőségű fénykép készítése lehetővé vált. Ugyan a feltalálók által elért kezdetleges eredmények eleinte szenzációnak számítottak, a később felmerülő hiányosságok és újabb igények, valamint a szerencsés körülmények a módszer fejlődését eredményezték. A fényképészet hajnalán fontos mérföldkőnek számított az ezüstözött rézlemezes eljárás felfedezése éppúgy, mint az üvegnegatívoké.

Félre bajusz, jön a szakáll

A szakáll a férfiak arcán növő szőrzet; az arc alsó részét és az állat fedi, lenyúlhat a nyakig, a száj és az orr közötti részét nevezzük bajusznak. Már az őskori ember számára lényeges funkcióval bírt; egyrészt meleget adott, védte a szájnyílást a piszoktól, másrészt az ellenség elrettentésére szolgált. A történelem során a férfiasság, az erő, a bölcsesség, a hatalom jelképe volt, és egyfajta összetartozást fejezett, és fejez ki jelenleg is viselői között. Az állatvilágban is megfigyelhető bizonyos emlősökön a pofaszőrzet, például a kutyán vagy a kecskén.

További tematikus virtuális kiállításaink