Távlatok térben és időben - panorámaképek a múltból

Ugyan panoráma jellegű ábrázolások régebben is készültek, azonban a panoráma szó csak a 18. század óta ismert, amikor is – főként eleinte – csak körfestmények megnevezésére használták. A széles látókörnek és a távlatoknak nem csak a panorámalátvány, illetve a panorámaképek készítése esetén van kulcsjelentősége. A távolba tekintés, a távlatokban történő gondolkodás a stratégiai tervezés, a sikeres vállalkozók, illetve stratégák gondolkodásmódjának is jellemzője, így az a harcászati tevékenységhez is kapcsolódik, nem véletlen, hogy a katonai-stratégiai szempontból fontos várakat egykor olyan magaslatokra építették, amelyek lehetővé tették a környező táj megfigyelését.

lead_VK_panoramakepek_20200922_c.jpg

Autómobil az úton (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY

2015_48075_AdfBM_e.jpg

Vízakna-fürdő (Nagyszebentől 10 kilométerre északra található fürdőhely) 100 év múlva - Terleczky József, CC BY-NC-ND

19925_b.jpg

Keszthelyi szigetfürdő az 1890-es években - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND 

2015_45938_AdfBM_e.jpg

Ótátrafüred II. Bad Altschmecks (1905) - Terleczky József, CC BY-NC-ND 

20152127_2_b.jpg

Séta a tengerpart közelében (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY

Aki a panoráma szót kitalálta

A panoráma szó, amit először az ír származású angol Robert Barker miniatűr és porcelánfestő használt, a körfestményeinek megnevezésére a görög pan („minden”) és horama („látvány”) szavakból tevődik össze, arra utal, hogy ha egy tájat nagy térbeli távlatokat áttekintve, széles látókörben szemlélünk, akkor egy teljesebb képet – ha nem is mindent, de szinte mindent, illetve sok mindent – látunk egyszerre. A panorámalátvány titka, hogy a megfigyelni kívánt objektumokat megfelelően nagy távolságból, jellemzően egy magaslatról tekintjük meg. Ez lehetővé teszi, hogy a részletek helyett a „nagy egész” látványa mély benyomást keltő, lenyűgöző hatást gyakoroljon ránk.

2015574.jpg

Havas hegycsúcsok madártávlatból (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY

Amire a hegyek tanítanak

2015_46064_AdfBM_e_atm.jpgTény, hogy lélegzetelállító panorámát leginkább magas helyeken, például hegységekről letekintve láthatunk. Kérdés, hogy miért olyan kedveltek a hegységek. Feltehetőleg nem csak a panorámalátvány miatt. Erre egy lehetséges válaszként szolgálhat az, hogy a hegységek olyan helyek, amelyek az emberiség által kevésbé uralt, így a Földbolygó kevésbé civilizált, vadabb területei közé tartoznak. Így a túrázáskor, különösen magas hegyek esetén a civilizált világtól való eltávolodáskor a túrázók számára szembetűnővé válhat a felismerés, hogy a világ sokkal nagyobb és lenyűgözőbb, mint önmagában az emberek által átformált, civilizált környezet.

2015567.jpg

Havas hegycsúcsok (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY

2015_45974_AdfBM_e.jpgEgy másik megközelítés szerint a hegyeket és a hegyi túrázást azok kedvelik igazán, akik szeretik a kihívásokat. Egy magashegyi túra ugyanis nagyon jó analógiája a céltudatos gondolkodásnak; a túrázás során van egy célunk, amelynek elérése érdekében terveznünk kell, és megfelelően fel kell készülnünk, utunk során – amellet, hogy kihívásokkal is szembe találhatjuk magunkat – az elérendő cél, a hegycsúcs végig a szemünk előtt lebeg. A siker érdekében akadályokat kell legyőznünk, felül kell emelkednünk a nehézségeken, és időnként a felmerülő problémákat is meg kell oldanunk. Végül a célunkat elérve, a hegy csúcsán távolba nézve gyönyörködhetünk a panorámában. Az egyik dolog, amire a hegyek taníthatnak minket a túrázás és hegymászás során, amellett, hogy a világ csodálatos, az a céltudatos gondolkodás.

20155211.jpg

Hegyi túrán (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY

TGYM_97_1_135_e.jpg

Tátra, Csorba-tó (1913) - Thúry György Múzeum, CC BY-NC-ND

Hogyan készítsünk panorámafotót?

A panorámafotók készítése a tájképfotózás egyik leginkább kedvelt eljárása. Mivel a fényképezőgépfejlesztők már a kezdetektől fogva tisztában voltak a tájképek népszerűségével, így a tájkép-fényképezéséhez szükséges funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt fektettek. Többek közt ezért van az, hogy manapság már minden digitális fényképezőgép tartalmazza az ehhez szükséges funkciókat, így a tájfotózás valójában kezdők számára is ajánlható, meglehetősen egyszerű feladat.

csgyk_fototar_pecsvarad_latkep_1933_1_b.jpg

Pécsvárad látképe a Paprika hegyről - Csorba Győző Könyvtár - Pécs, PDM

A panorámakép készítés egy olyan fotótechnikai megoldás, ahol a kép több különböző fénykép összeillesztéséből készül. Egy ilyen képhez egy adott táj esetén minimum 3-4 fotó készítése ajánlott, amelyek készítésekor a legfontosabb szempont az, hogy minden következő „részfotón” az előző kép minimum egynegyed részének látszódnia kell, annak érdekében, hogy a képek összeilleszthetők legyenek, ami történhet képszerkesztő szoftverrel, vagy külön erre a célra készült szoftverekkel is.     

VF_35_164.jpg

Brassó (1909) - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

20152128_1_b_atm.jpg

A svájci Matterhorn csúcsa (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY

3050_b.jpg

 Kilátás a fonyódi hegyről Badacsonyra (1907) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND2015560.jpg

Házak a völgyben (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY

2015_46264_AdfBM_e.jpg

Pöstyénfürdő látképe (1910) - Terleczky József, CC BY-NC-ND

20155126.jpg

Városkép (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY 

4191_b.jpg

Balatongyörök Szigliget felől (1925) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND

2015552.jpg

 Svájci hegységek (1900-as évek eleje) - Kuny Domokos Múzeum, CC BY 

2803_b.jpg

A tihanyi templom visszhangverő oldala, mellette a visszhang rontó villa (1900-as évek eleje) - Balatoni Múzeum, CC BY-NC-ND 

Erdélyi Károly

Forrás 

  • Douglas Harper: "Panorama" in: Online Etymology Dictionary (etymonline.com) Hozzáférés ideje: 2020 szeptember 24.
  • Enczi Zoltán, Richard Keating: A digitális fotózás műhelytitkai kezdőknek - 2007, Budapest, ISBN 963 8666641 

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!