Legendás éttermeink – Apostolok
Vajon szentségtörés, hogy az apostolokról sokaknak nem tizenkét férfi jut először eszébe, hanem egy budapesti vendéglátóhely? Meglehet. Az Apostolok étterem és söröző bár profán helyszín, mégis volt benne valami fennköltség. Talán az étterem félhomályos bokszai felett ábrázolt jámbor apostolfők miatt érezhette úgy az ember, mintha egy kápolnába lépett volna, ahol még a sör is ünnepélyes keretek közt habzik fel. Sorozatunk (Legendás éttermeink) első helyszíne ez, mely ma is működik, igaz társbérletben egy másik legendával, a Jégbüfével.
Az Apostolok története 1903-ban kezdődött, amikor a Förster vendéglősdinasztia második generációs tagja, János megalapította a Kígyó utcai vendéglátóhelyét. Igaz, ekkor még nem vendéglőként inkább sörözőként tartották számon. Aki a századfordulós budapesti éttermek étlapjait szemrevételezi, láthatja, hogy ekkoriban igen szerény volt a sörkínálat. Amíg fehér és vörösborból, de még ásványvízből is bőven volt miből válogatni, addig a sörök közül rendszerint világos vagy barna közül lehetett választani. Ki vonná kétségbe, hogy a frissen csapolt sörnek nincs párja? Nem véletlen, hogy a vendéglátóhelyek igyekeztek szerződést kötni egy-egy sörgyárral, így volt ez a Mátyás Pincével és így volt ez az Apostolokkal is, ez utóbbiban müncheni Löwenbräu sörrel csillapíthatták szomjukat a betévedők. 1913-ban kisebb átalakítások történtek, de a söntés belső elrendezése megmaradt a fülkesoros változatnál.
Az üzlet virágkora kétségtelenül az 1930-as években kezdődött. 1927-től ugyanis János fiai, Pál és Miklós kerültek az üzlet élére. A házirend szerint ekkor csend és józanság uralkodott a nagyjából 180 személy befogadóképességű vendéglőben. A vendéglátóhely ekkor már az „Apostolokhoz címzett söröző és borozó” néven működött és éttermi tevékenységgel is rendelkezett. 1929-ben történt bővítés során, a bérház udvarának részbeni beépítésével sikerült helyet teremteni az eredetileg Irredenta teremnek nevezett Kisterem kialakítására.
Ami a belső tereket illeti, az ún. Nagyterem, vagy Apostolok terme oldalfalai mentén 6-6 számozott box (fülke)volt, mindegyike előtt különálló pad szeparálta el a fülkéket. A galériánkban megtekinthető fotók java a vendéglőnek erről a terméről készült. A vendéglő és a terem is azokról az apostolokat ábrázoló mozaikokról kapta a nevét, melyeket Zsellér Imre mozaik- és üvegfestő készített. A művész munkássága kevéssé dokumentált, de feltehetően 1929-ben készülhetett el velük. Zsellér munkája volt többek között a Vakok Intézete (ma: Vakok Iskolája) Nádor Termében látható festett üvegablak-együttes, valamint a Műcsarnok homlokzati mozaikképe is.
A Kisterem vagy Irredenta terem berendezése sokban hasonlított a Nagyterem bútorzatához, de itt a fülkéket számozás helyett, városképek különböztetik meg. Egy-egy elcsatolt város jellegzetes épületeit, híres szülötteit jelenítették meg, Pozsonytól Szabadkán át Marosvásárhelyig.
Az étterem enteriőrje igazi iparművészeti remekművek tárháza, a bútoroktól, a réz kalap- és csomagtartókon át a metszett üveg lámpaburákig. Az 1950-es évek végén Pilseni Sörözőként hivatkoztak rá, később a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat egysége lett. A 80-as években még sejtelmes félhomály fogadta a vendégeket. Mára azonban mindez megváltozott, hiszen az üvegfalaknak hála, valóságos fényárban úszik a hely, de az eredeti boltozat és a fa lambéria megmaradt. 1991-ben a Pannónia Hotels Rt.-t birtokló francia Accor tulajdonában került, ma a Jégbüfével osztozik a Kígyó utca 4-6. szám alatt.
TÉ
Forrás:
https://www.apostoloketterem.hu
Gundel Imre, Harmath Judit: A Vendéglátás emlékei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982.
