A tavasz tizenkét legszebb pillanata

Friss-zöld levelek, virágok súlyától roskadozó fák, a városi parkok virágágyásaiban ezerszín tulipán erdők nőnek, a konyhakertekben is megkezdődik a munka – a téli színtelenségnek vége, a tavaszi újjászületés megkezdődött.

A természettel együtt felébredünk mi is: tavaszi fesztiválok kezdődnek, majálisok épülnek, pokrócok kerülnek a pázsitra: kifekszünk, élvezzük a napsütést. A tavasz az élet ünnepe minden évben – e kiállításunkkal képzőművészek alkotásain keresztül alkotunk meg egy szubjektív tavaszi kalendáriumot.

1.

Kezdjük talán a legelején. Bár egyre ritkább jelenség, de ha épp olyan telünk volt, hogy hó is esett, tartósan meg is maradt, akkor a télből tavaszra váltás első lélektani határa talán az a pillanat, amikor olvadásnak indul a hólepel, előbukkannak az első hóvirágok és téltemetők – vagy csupán a tavaly ősszel elfagyott, elsárgult fűszálak, mint Kunffy Lajos Hóolvadás című tájképén.

Kunffy Lajos – Hóolvadás (1926) – Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY

2.

Van az az első pár nap vagy hét, amikor annyira korai még a tavasz, hogy itt-ott utánunk nyúl, ránk lehel a tél hidege a fagyzugos völgyekből és a városok olyan sarkaiból, ahova hónapok óta nem jutott napsütés. Ezt az érzés keltheti bennünk Réti János Tavasz az Avas alján című pasztellképe.

Réti János – Tavasz az Avas alján – Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND

3.

Megérkeznek az első kellemesebb, már nem téli, hidegfényű napsugarak, amik kicsalogatnak minket a természetbe, a közeli parkba egy délutáni sétára, talán már eggyel vékonyabb kabátot is húzunk.

Ruzicskay György – Tavasz a ligetben – Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY

4.

Az első virágba borult fa látványa szintén meghatározó élmény tud lenni koratavasszal – valami ehhez hasonlót láthatunk Lóránt János alkotásán is. Az egyik legkorábban virágzó gyümölcsfánk a mandula. Már az első melegebb napokon szirmukat bontják – kockáztatva azt, hogy a vissza-visszatérő fagyok kárt tehetnek későbbi termésükben.

Lóránt János – Virágzó fák (1962) – Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY

5.

A napos órák számának növekedésével a kertek felébresztése is megkezdődik. A munkákhoz időben kell hozzá látnunk, ha gazdagon termő, vagy épp szépen virágzó kertet szeretnénk magunknak. A rendszeresen kertészkedők életében a tavasz az egyik legnépszerűbb évszak, a téli bezártság után egy kis kapálás nemcsak fizikai, de mentális egészségünknek is jót tesz.

Rippl-Rónai József – Tavaszi munkák – Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY

6.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Vallási vetületén túl, sokaknak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Mozgóünnep, kezdete a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, ami eshet márciusra vagy áprilisra is.

Thorma János – Húsvéti ételszentelés – Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND

7.

Magnóliák vagy liliomfák március végétől május közepéig virágoznak, de még a lombfakadás előtt. Így igazán látványossá tudnak válni ezek a virágfák, pláne akkor, ha egy-egy nagyobb példányukkal találkozunk, például kastélykertekben, régi villanegyedekben, városi parkokban.

Csengery Béla – Magnóliák – Capári Róbert magángyűjtő CC BY-NC-ND

8.

A cseresznyefavirágzásnak kultusza van. Persze alapvetően nem nálunk, Japánban viszont tavaszi örömünnep. A Sakura-ünnep egy legendához kötődik, miszerint a Fuji istennője minden tavasszal újjáéleszti a cseresznyefákba, rózsaszín virágokkal díszíti a japánok legszentebb hegyét. A virágzás és a sziromhullás folyamata az újjászületés és elmúlás legfőbb szimbólumává, a cseresznyefavirág pedig Japán nemzeti jelképévé és a japán identitás részévé vált.

Taikan Yokoyama – Színes tusrajz (1934) – Déri Múzeum CC BY

9.

Május beköszöntével – ha az idő is engedi, már május elsején, a munka ünnepén – megrendezik az első majálisokat. Ha a szótári definícióját vesszük, a majális szabadban rendezett társas összejövetel, táncmulatság, átvitt értelemben pedig derűs, vidám szórakozás – ideális esetben egyszerre mindkettő.

Gebauer Ernő – Majális – Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY

10.

Tölgyessy Artúr Virágágy című alkotása megidézi azt a lopott időt, amit alkalmanként megengedhetünk (megengedhetnénk!) magunknak: padon üldögélni madárcsicsergést hallgatva, langyos tavaszi szellő által simogatva lenni, csak a virágokat és a minket körülvevő jelent figyelni, megpihenni határozottan jó dolog.

Tölgyessy Artúr – Virágágy – Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY

11.

A május derekán megjelenő végtelen pipacsmezők már a nyár ígéretét hozzák magukkal – a vadvirágok királynőjeként aposztrofált növény májustól július végéig virágzik.

Csengery Béla – Pipacsok – Capári Róbert magángyűjtő CC BY-NC-ND

12.

A városszéleken megjelenő vurstlik, vándorcirkuszok, a falusi búcsúk már a tavasz végét, a nyár elejét, vele pedig a vakáció közeledtének hírét hozzák.