Pécsi villamos

105 éve komoly mérföldkő következett be a pécsi tömegközlekedés történetében, ugyanis ezen a napon indult el a város első villamosa, ezzel Pécs lett a 29. város a Monarchiában, ahol létesült villamosközlekedés. Az e heti virtuális múltidézésünkben bemutatjuk a pécsi villamos történetét, egykori útvonalait.

Pécs város lakossága az 1910-es évek elején csaknem elérte az ötvenezer főt. Az egyre növekvő lakosság tömegközlekedésének megoldása érdekében, a város beruházásában 1913. ápr. 12-én kezdődött meg a villamosvasút-hálózat kiépítése. A kiépítés a Ganz Villamossági Rt. vállalkozásában valósult meg, melynek költsége 1.650.000 osztrák–magyar korona volt. A villamosvonal megnyitásakor 10 darab 36 LE-s favázas motorkocsit és 3 darab nyitott pótkocsit vásároltak a Ganz gyártól, ezek a villamosok hasonlítottak az egy évvel korábban Újvidéknek szállított motorkocsikhoz. Összesen három vonal épült meg. A fővonal a város kelet-nyugati tengelyében helyezkedett el a Tüzér utcai Hadapródiksola (napjainkban Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának a főépülete) és a Zsolnay-gyár között. A belvárosi Széchenyi téren ágazott ki belőle a Főpályaudvarhoz vezető vonal, a keleti végén pedig a Külvárosi pályaudvarhoz és a kocsiszínhez vezető vonal. A villamosközlekedés 1913. okt. 20-án indult, a 200.000 osztrák–magyar korona alaptökével (50% város, 25% Ganz Villamossági Rt., 25% helyi érdekeltség) alapított Pécsi Villamos Vasúti Rt. üzemelésében.

Az alábbi térképen megpróbáltuk szemléltetni a pécsi villamosközlekedés útvonalait, ami a város azóta létrehozott körforgalmai és a megváltozott utcái és terei miatt kismértékben eltér az eredeti útvonalaktól.

Főpályaudvar-Zsolnay-gyár

600569.jpg

A Főpályaudvar-Zsolnay-gyár villamosvonal hossza 1.337 m volt, amin 12 percenkent közlekedtek a villamosok és a menetidejük 15 perc volt. A megállók átlagos távolsága 186 m, az utazási sebesség – ma már igeny szerénynek tűnő – 11,8 km/h volt. 1916-tól a főpályaudvarról induló villamosok csak a Széchenyi téren található Városházáig közlekedtek. villamosvasút egyvágányúnak épült, ezért a találkozásokat villamoskitérőkkel oldották meg.

Hadapródiskola-Zsolnay-gyár

603533.jpg

A vágányok normál vasúti nyomtávval épültek, 550 V-os egyenáramú felső vezetékkel. A Zsolnay-gyár és a Hadapródiskola közötti járat hossza volt legnagyobb a maga 3.483 méterével, ezen a vonalon a járatsűrűség 24 perc, menetidő 17 perc volt. Az utasok száma 1915-ben 2.370.000, 1926-ban 3.134.500 volt, 1957-ben 24 nagyobb teljesítményű pótkocsis villamossal már több mint 12 millió utas szállítása történt.

Irányi Dániel tér-Budai külvárosi pályaudvar

603000.jpg

A legrövidebb 609 méteres pályaszakasz az Irányi Dániel tér (napjainkban Búza tér) és a Budai külvárosi pályaudvar között helyezkedett el. A felsorolt útvonalakon kívül épült még egy 233 méteres a MÁV-állomáshoz vezető összekötő vágány. A Pécsi Villamos Vasúti Rt. összdolgozói Iétszáma 70 fő volt, ebből, 5 irányitó, 20-20 kocsi vezető, illetve kalauz, 2 ellenőr és 23 egyéb alkalmazott. Pécsi Villamos Vasúti Rt.-nek 20 évig volt szerződése a villamosokat üzemeltetni, 1933-ban a szerződés lejártakor a a Pécsi Városi Közlekedési Vállalat (PVKV) vette át a szerepét a korábbi fenntartónak.

Trebbin Ágost helytöréneti kutató szerint gazdagabb pécsiek nem nagyon használták a pécsi villamost, ők továbbra is saját fogataikon közlekedtek, vagy konflist vettek igénybe. Sőt voltak olyan pécsiek, akik kimondottan ellenséges érzülettel fogadták a villamost – magyarázza Trebbin Ágost. – Ők voltak a bérkocsisok, akik féltették a konkurenciától a megélhetésüket. A Pécsi Napló így írt 1913-ban erről: “Most városunkban mintegy 100 bérkocsi áll a közönség rendelkezésére és bár nem panaszkodhatnak fiákereseink, hogy nagy a konkurencia, megélnek azok szépen és meg fognak élni a jövőben is a villamos vasút dacára, melynek létesítését a bérkocsisok nem szívesen látták, de az ellen nem is agitáltak, amint hiába tettek volna a pécsi fuvarosok bármit is a vasút ellen, az mégis kiépült volna!”

Villamosremíz

392844_12.jpg

A villamosközlekedés elengedhetettlen kellékeként elkészült a villamosok otthona is, a villamosremíz, amely 125.000 osztrák-magyar koronába került, és 20 kocsi befogadására volt képes. Az irodák, a raktárak és a műhelyek a Nefelejcs (ma Bacsó Béla) utcában épültek fel. Érdekesség, hogy a remíz épülete volt az első vasbeton szerkezetű építmény a városban. 1926-ban az autóbuszközlekedés elindulásával, a villamosvasút igazgatósága elhatározta, hogy a kocsiszín bővítésével építi meg az autóbuszgarázsokat. Újabb bővítés ezután 1941-ben történt, amikor 25 autóbusz tárolása vált megoldottá. A villamos megszűnése (1960. aug. 31.) után már csak autóbuszgarázs, később javítóműhely, majd a Pannon Volán bérlője üzemelteti.

Villamoskitérők

A villamosvasút egy-vágányúnak épült, ezért kitérőket kellett kiépíteni, hogy a —»villamosközlekedés lebonyolítható legyen. Első ütemben az 1913-as megnyitásra készült el: Főpályaudvar-Széchenyi téri vonalon, a főpályaudvari végkitérő (99 m hosszú) és a Ráth Mátyás (ma József Attila) utcai (70 m), A Hadapródiskola-Zsolnay- gyári vonalon, a hadapródiskolái végkitérő (70 m), Szigeti úti (Uránia mozi, 70 m), Színház téri (70 m), Kossuth Lajos utcai (Búza tér, 70 m), Zsolnay utcai (70 m) és a Zsolnay gyári végkitérő (70 m), a külvárosi pu. vonalon a vég-kitérő (100 m). 1916-ban a Ráth utcai kitérő áthelyezésre került a Rákóczi útra, a Hadapródiskola-Zsolnay-gyár vonalon megépült: a megyeri kitérő a Rókus utcánál (105 m) és a Ferencesek utcáján (70 m). A váltókat kézi erővel, vasrúddal állították át. A végkitérőkön körbejárással oldották meg, a motorkocsi és pótkocsi cseréjét.

A villamos megszünése, utóélete

401583_1.jpg

A pécsi villamost 1960. augusztus 31-én szűntették meg és számolták fel a

Napjainkban is találhatunk a pécsi villamosról néhány tárgyi emléket. Fentmaradt a remíz, az aszfaltban elvétve megbújik néhány síndarab és egyes belvárosi épületeken még ott díszelegnek a rozettás felső vezetéktartó kampók. A villamos átadásának századik évfordulójáról több civil szervezet is megemlékezett és egy régi budapesti villamos motorkocsit is kiállítottak a Korház téren.

A rendszerváltás óta az önkörmányzati közgyűléseken többször felmerült, hogy ismét kiépítsenek egy villamos hálózatot Pécsett. A 2010-es évek elején készült is egy megvalósíthatósági tanulmány, amely 90 milliárd forintos költséggel számolt a villamos újjáépítésére, emiatt a város elvetette az ötletet.

Felhasznált irodalom: 

  • Pécs Lexikon / főszerk. Romváry Ferenc, Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.

Szüts Etele