Magyar Népmesekatalógus 4.

A Magyar novellamesék típusai AaTh 850–999

szöveg

MNK 4. A nemzetközi ATU (=Aarne-Thompson : The Types of the Folktale, Hans Jörg Uther által 2004-ben javított, bővített, átdolgozott kiadású) katalógusrendszerében elhelyezett, az egész magyar nyelvterületről az 1800-as évektől napjainkig gyűjtött novellamesék specifikuma a varázsmese és a realisztikus tréfák közti átmenetiségük. Ez a jellegzetesség megmutatkozik a novellamesei színhely, a szereplők, a szintagmatikai felépítettség (szerkezet), a hordozott eszmeiség (hétköznapi filozófikusság), a stílusjegyek terén egyaránt. A novellamesék első csoportjának közös sajátsága, hogy az alacsony státusú/trónkövetelő hősnek a mesei próba során bizonyítani kell mágikus felfegyverzettségét, chtonikus /szexuális (túlvilági jegyeket magukon viselő tárgyak birtoklását, mindentudását, azt, hogy ő az, akivel a termékenység jár, s ezáltal győzheti le a mindezekkel nem rendelkező idősebb, magasabb státusú, de tudatlan vetélytársait, nyerheti el jutalmul a királykisasszonyt, s a fél országot. A ‘Jó tanácsokról’, okos szavakról és tettekről - kérdésekről/válaszokról, eszességet próbáratevő feladatokról és megoldásaikról szóló mesékben az a közös vonás, hogy szegény és okos, vagy tanácsokat megfogadó, helyes magaviseletű, de alacsony helyzetű szereplői elsősorban anyagi jellegű értékek híján kerülnek konfliktusba a jóindulatú, vagy ellenségesen gazdag, s az esetek többségében azonban ostoba, magasrangú partnerrel, s a bölcsesség, mindent tudás segítségével létesített megoldás eredménye ritkábban házastárs megszerzése, többnyire pénz, jutalom. Az evilági színtéren játszódó cselekményben, a reális, hétköznapi vonások összefonódva jelentkeznek a tréfás humoros sajátságokkal valamennyi a szereplőben. A ‘sorsmesék’ mondai vagy mesei jellegű epikumok helyét R.W.Brednich a sorsról, végzetről, előjelekről szóló hiedelemelbeszélések közt jelöli ki. A novellamesékhez sorolt rabló történetekben a rablás semmiképp nem történeti, hanem realisztikus, valószerű formákban él. Írta: Benedek Katalin

The Catalogue of Hungarian Folktales 4. BENEDEK, K. (ed. by) : The Types of Hungarian Romantic Tales. AaTh 850-999. (in Hungarian with in English & in German Summary)

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
nyelv német
nyelv angol
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy szellemi kultúra
tárgy népmese
tárgy a magyar novellamesék típusai
tartalomjegyzék
Elöljáróban 7. old.
Bevezetés: A katalógus használatához 9. old.
Bibliográfia 22. old.
Rövidítésjegyzék 28. old.
Példatár 31. old.
Típusmutató 165. old.
A Magyar Népmesekatalógus novella mese katalógus AaTh 850-990 167. old
A nyomtatásban megjelent és a kéziratos gyűjtemények tartalommutatói 291. old.
Bibliográfiák
a/ nyomtatásban megjelent gyűjtemények 297. old.
b/ kéziratos gyűjtemények az Ethnológiai Adattárban 305. old.
az MTA Kéziratában 314. old.
az ELTE Néprajzi Intézetének Folklór Archivumában 317. old.
c/ átdolgozások, vegyes gyűjtemények, ponyvák 318. old.
d/szövegközlések, fordítások 322. old.
Földrajzi mutató 325. old.
Gebrauchsanweisung zum Katalog 334. old.
How to use the catalogue 376. old.
teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Benedek Katalin (összeállító, bevezető)
kiadó Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport
közreműködő Nagy Ilona (lektor), Kovács Ágnes (sorozatszerkesztő)
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye 1250 Budapest
térbeli vonatkozás Egész magyar nyelvterület
az eredeti tárgy földrajzi fekvése 1014 Budapest, Országház utca 30
hivatalos kibocsátás 1984-01-01
időbeli vonatkozás 1800-tól napjainkig
Jellemzők
hordozó papír
méret 418 oldal
formátum pdf
Jogi információk
jogtulajdonos Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet