Magyar Népmesekatalógus 4.
A Magyar novellamesék típusai AaTh 850–999
MNK 4. A nemzetközi ATU (=Aarne-Thompson : The Types of the Folktale, Hans Jörg Uther által 2004-ben javított, bővített, átdolgozott kiadású) katalógusrendszerében elhelyezett, az egész magyar nyelvterületről az 1800-as évektől napjainkig gyűjtött novellamesék specifikuma a varázsmese és a realisztikus tréfák közti átmenetiségük. Ez a jellegzetesség megmutatkozik a novellamesei színhely, a szereplők, a szintagmatikai felépítettség (szerkezet), a hordozott eszmeiség (hétköznapi filozófikusság), a stílusjegyek terén egyaránt. A novellamesék első csoportjának közös sajátsága, hogy az alacsony státusú/trónkövetelő hősnek a mesei próba során bizonyítani kell mágikus felfegyverzettségét, chtonikus /szexuális (túlvilági jegyeket magukon viselő tárgyak birtoklását, mindentudását, azt, hogy ő az, akivel a termékenység jár, s ezáltal győzheti le a mindezekkel nem rendelkező idősebb, magasabb státusú, de tudatlan vetélytársait, nyerheti el jutalmul a királykisasszonyt, s a fél országot. A ‘Jó tanácsokról’, okos szavakról és tettekről - kérdésekről/válaszokról, eszességet próbáratevő feladatokról és megoldásaikról szóló mesékben az a közös vonás, hogy szegény és okos, vagy tanácsokat megfogadó, helyes magaviseletű, de alacsony helyzetű szereplői elsősorban anyagi jellegű értékek híján kerülnek konfliktusba a jóindulatú, vagy ellenségesen gazdag, s az esetek többségében azonban ostoba, magasrangú partnerrel, s a bölcsesség, mindent tudás segítségével létesített megoldás eredménye ritkábban házastárs megszerzése, többnyire pénz, jutalom. Az evilági színtéren játszódó cselekményben, a reális, hétköznapi vonások összefonódva jelentkeznek a tréfás humoros sajátságokkal valamennyi a szereplőben. A ‘sorsmesék’ mondai vagy mesei jellegű epikumok helyét R.W.Brednich a sorsról, végzetről, előjelekről szóló hiedelemelbeszélések közt jelöli ki. A novellamesékhez sorolt rabló történetekben a rablás semmiképp nem történeti, hanem realisztikus, valószerű formákban él. Írta: Benedek Katalin
The Catalogue of Hungarian Folktales 4. BENEDEK, K. (ed. by) : The Types of Hungarian Romantic Tales. AaTh 850-999. (in Hungarian with in English & in German Summary)
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
nyelv | német |
nyelv | angol |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | szellemi kultúra |
tárgy | népmese |
tárgy | a magyar novellamesék típusai |
tartalomjegyzék | Elöljáróban 7. old. teljes tartalomjegyzékBevezetés: A katalógus használatához 9. old. Bibliográfia 22. old. Rövidítésjegyzék 28. old. Példatár 31. old. Típusmutató 165. old. A Magyar Népmesekatalógus novella mese katalógus AaTh 850-990 167. old A nyomtatásban megjelent és a kéziratos gyűjtemények tartalommutatói 291. old. Bibliográfiák a/ nyomtatásban megjelent gyűjtemények 297. old. b/ kéziratos gyűjtemények az Ethnológiai Adattárban 305. old. az MTA Kéziratában 314. old. az ELTE Néprajzi Intézetének Folklór Archivumában 317. old. c/ átdolgozások, vegyes gyűjtemények, ponyvák 318. old. d/szövegközlések, fordítások 322. old. Földrajzi mutató 325. old. Gebrauchsanweisung zum Katalog 334. old. How to use the catalogue 376. old. |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Benedek Katalin (összeállító, bevezető) |
kiadó | Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport |
közreműködő | Nagy Ilona (lektor), Kovács Ágnes (sorozatszerkesztő) |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | 1250 Budapest |
térbeli vonatkozás | Egész magyar nyelvterület |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | 1014 Budapest, Országház utca 30 |
hivatalos kibocsátás | 1984-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1800-tól napjainkig |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 418 oldal |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet |