Ózsinagóga
Ó zsinagóga. A zsinagóga az egykor zsidók lakta tömb belsejében kialakult téren (ez ma piactér) szabadon álló épület. Az első, ideiglenes imaházat Bonyhád első rabbija, R. Jichok ha-Lévi Spitz építette, aki 1746 és 1768 közt működött Bonyhádon. 1782-ben a Perczel családtól bérelnek helyiséget istentisztelet céljára. Ábrahám Jehuda Léb Freistadt rabbi 1794-ben gyászdalban siratja el a tűzvészben elpusztult zsinagógát, ami valószínűleg ez a bérelt épület lehetett. Az új zsinagóga építéséhez 1795-ben látnak hozzá. A művészettörténeti kutatás szerint a ma is álló zsinagóga az 1795-ben épült zsinagógával azonos, amit 1868 óta a neológ (kongresszusi) hitközség használt. Műemléki szempontból ez az ország egyik legjelentősebb zsinagógája. Lényegében ma is őrzi XVIII. századi állapotát. Jelentősebb átalakítást 1896-ban végeztek rajta, amikor a nyugati homlokzathoz egy karzatfeljárót építettek és a veszélyes repedések megszüntetése miatt felújították az egész templomot. Az előcsarnokban márvány emléktábla őrzi az újraavatás emlékét.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | egyházi épület |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Bonyhád |
időbeli vonatkozás | 2000. |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 9,1 x 13,7 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Völgységi Múzeum |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Fényképészet Bonyhád |
leltári szám/regisztrációs szám | F.2000.2258. |