Neológ zsinagóga, Bonyhád piactér. Tolna vármegye legnagyobb zsidó hitközsége alapításának időpontja bizonytalan. Az 1735-ös népszámlálás még nem említett zsidókat Bonyhádon. Az 1781-ben 382 főt számláló zsidó község 1794-ben új zsinagógát épített, miután a korábbi tűzvészben leégett. Bonyhádon épült fel az egyik első újkori magyarországi zsinagóga, 1795-ben. A hagyomány szerint a köveket a zsidó közösség maga faragta és építette fel belőlük a zsinagógát, hogy idegen kéz ne érintse a templomot. A zsinagóga külső megjelenésében nem igazán különbözik a többi mezővárosi, uradalmi épülettől, belső tere azonban szimbólumokban gazdag. A bonyhádi zsidó közösség a 19. század második felében két hitközségre, a modernizálódó neológokra és hagyományokat szigorúbban őrző ortodoxokra szakadt. Az 1795-ben épült templomot a neológok használták, az ortodoxok külön zsinagógát építettek. A mintegy 1200 bonyhádi zsidóból körülbelül 200 élte túl a holokausztot.