Mártírok tere Zsinagóga déli oldal. Egykor zsidók lakta tömb belsejében kialakult téren szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület, Ny-i homlokzata előtt emeletes, oromfalas, nyeregtetős lépcsőházzal. " Az első imaházat Bonyhád első rabbija, R.Jichok ha-Lévi Spitz építette, aki 1746 és 1768 közt működött Bonyhádon. A templom azonban csak ideiglenes épület lehetett, mert 1782-ben már arról értesülünk, hogy még nincs önálló templomuk, hanem a Perczel családtól bérelnek helységet istentisztelet céljára. Ábrahám Jehuda Léb Freistadt rabbi 1794-ben viszont már gyászdalban siratja el a tűzvészben elpusztult zsinagógát, ami valószínűleg az imént említett bérelt épület lehetett. Az új zsinagóga építéséhez már 1795-ben hozzálátnak. 1801-ben a közösség Perczel Zsigmonddal szerződést köt arról, hogy templom céljára épületet vásárolnak az uradalomtól. A régi templomhelységet pedig átengedik a talmudegyletnek. Egy 1807-es összeírás szerint az említett két zsinagóga mellett még egy magánháznál is folyt istentisztelet. A művészettörténeti kutatás szerint a ma is álló zsinagóga az 1795-ben épült zsinagógával azonos, amit 1868 óta a neológ (kongresszusi) hitközség használt. Műemléki szempontból ez az ország egyik legjelentősebb zsinagógája. A zsinagóga lényegében ma is őrzi XVIII. századi állapotát. Jelentősebb átalakítást 1896-ban végeztek rajta, amikor a nyugati homlokzathoz egy karzatfeljárót építettek és a veszélyes repedések megszüntetése miatt felújítják az egész templomot. Az újraavatás emlékére az előcsarnokban márvány emléktáblát helyeztek el."