Ózsinagóga
Ó zsinagóga. Bonyhádon épült fel az egyik első újkori magyarországi zsinagóga, 1795-ben. A hagyomány szerint a köveket a zsidó közösség maga faragta és építette fel belőlük a zsinagógát, hogy idegen kéz ne érintse a templomot. A zsinagóga külső megjelenésében nem igazán különbözik a többi mezővárosi, uradalmi épülettől, belső tere azonban szimbólumokban gazdag. A bonyhádi zsidó közösség a 19. század második felében két hitközségre, a modernizálódó neológokra és hagyományokat szigorúbban őrző ortodoxokra szakadt. Az 1795-ben épült templomot a neológok használták, az ortodoxok külön zsinagógát építettek. A mintegy 1200 bonyhádi zsidóból körülbelül 200 élte túl a holokausztot. Nagy részük 1949 és 1956 között kivándorolt Izraelbe és az Egyesült Államokba. A hitközségek hamarosan megszűntek. A neológ templom ma festékraktár, az ortodox zsinagógában pedig bútorokat tartanak.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | egyházi Épület |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
térbeli vonatkozás | Bonyhád |
időbeli vonatkozás | 1999 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 6,5 x 9,5 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Völgységi Múzeum |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
leltári szám/regisztrációs szám | F.2000.2275. |