Révhelyi Elemér képei

Kőszeg Jurisics tér

Kőszeg Városkapun át

Kőszegi háztetők templom tornyokkal

Kőszegi házak

Kőszeg vizes árok

kép
minősített tartalom

Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.

Mária szobor
A Rózsafüzér Királynőjének készített szobrot 1739-ben állították, az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképeként.

Jézus Szíve templom
A historizáló neogót épület 57 méteres tornya a város legmagasabb építménye. 1892-ben indult meg az építkezés Ludwig Schöne tervei alapján.

Szent Jakab templom
A 14. és 15. század fordulóján építették a gótikus és barokk képet mutató templomot a 13. század végén elpusztított kolostor és templom részeinek felhasználásával

Szent Imre Templom
A templomot a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára építették 1615 és 1618 között, a polgároktól kapott hozzájárulásból. 1673-ban átadták a katolikusoknak.

Kőszeg azon kevés városok közé tartozik, amelynek középkori városfala még sértetlenül áll, városszerkezete is alig változott az idők során. Kőszeg jellegzetessége, hogy vár-város volt, így az Óvárosba is csak a vizesárokkal körülvett városfalon keresztül lehetett bejutni. Így a mai Fő tér felől, az egykori vizesárkon és hídon áthaladva, az ún. Déli városkapun keresztül volt megközelíthető a Jurisics tér is. A Jurisics tér szerkezetében még őrzi középkori eredetét, mai arculata azonban jellegzetesen barokk. Korábban ez volt a város legfontosabb tere: piactér, gyülekezési fórum, és a büntetés-végrehajtás színhelye is.

A Jurisics tér közepén az 1739-ben felállított Mária-szobor áll. Mögötte a tér másik díszes eleme, a Városkút található, amit 1766-ban építettek a korábbi láncos kút helyén. Az idők során elnyerte mai finom, könnyed vonalvezetésű, romantikus formáját.

Szintén a tér jellegzetessége, hogy közvetlenül egymás mellett két templom is található rajta. Ennek hátterében a város német-magyar kétnyelvűsége áll. A lakosság a 16.-17. századig közös templomot használt, de ezután a magyar protestánsok egy új templomot (Szent Imre) építettek a régi mellé (Szent Jakab). Így a régit ettől kezdve csak a németajkú kőszegiek használták.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Fénykép
tárgy Kőszeg
tárgy Mária szobor
tárgy Jurisics tér
tárgy Kőszeg templomai
tárgy óváros
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Révhelyi Elemér
kiadó Kuny Domokos Múzeum
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Tata
térbeli vonatkozás Kőszeg
térbeli vonatkozás Kőszeg belváros
térbeli vonatkozás Alpokalja
térbeli vonatkozás Nyugat-Dunántúl
térbeli vonatkozás Magarország
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Tata
időbeli vonatkozás 1930-1940
Jellemzők
hordozó papír
kép színe fekete-fehér
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Kuny Domokos Múzeum
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
leltári szám/regisztrációs szám 2013_0455