Mesterművek a bankjegytervezés aranykorából

A pengő és a korona művészeti szempontból különleges bankjegytervezési megoldásaikkal koruk igazi mesterműveinek számítottak. Az aprólékosan kidolgozott mintázatokon túl, amelyek a kor kifinomult grafikai-művészeti kultúráját tükrözik, sajátosságuk, hogy portrérajzaikon, neves személyeken túl (mint például Tinódi Lantos Sebestyén), egyszerű közemberek is láthatók, többek között Rudas Valéria, bényi palóclány, illetve Tóth Rózsi az 5-pengősön, vagy Lendvay Lúcia székesfehérvári lakos, aki az egymilliárd millpengősön pózolt. Ismeretlenségük ellenére a „pénzmodellek" személye néha a média és a közérdeklődés tárgyává vált.

200831112.JPGA pengő és a korona díszes grafikai megoldásai a bankjegytervezés azon időszakában születtek, amely az illusztrációk aranykorához, az 1880 és 1930-as évek közötti időszakhoz köthetők. Ugyan a szakemberek művészettörténeti szempontból általában nem tekintik önálló időszaknak, jelentősége azért kiemelkedő, mert ezidőtájt – fényképillusztrációk híján – a nyomdaipari szemléltetőábrák készítésekor központi szerep jutott a grafikai ábrázolásnak.  

200831512.JPGA grafikai munkák iránt jelentkező óriási igény magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért jött létre akkortájt oly nagy mennyiségű, kiváló művészeti értékkel rendelkező grafika, valamint arra is, hogy miért vált a grafikai ábrázolás ezidőtájt kifinomultabbá. A kor illusztrációs trendjeinek hatásán túl, feltehetőleg ez a kifinomultság tükröződik a korona és a pengő illusztrációin is.    

Ajtót nyitni a kincsvágy ördögének? - Nézetek a korona idejéből

beolvass0009.jpg„Mióta általános csere-egységül föltalálták a pénzt, azóta minden egyéb hatalom eltörpült ennek az új hatalomnak rendkívüli hatása mellett. Ez lett az emberiségnek egyfelül áldása, másfelül átka. Azzal, hogy a rendkívül nehézkes cserekereskedés helyett sokkal könnyebb módot nyújtott az értékek megforgatására: áldást hozott az emberiségre; de azzal, hogy az értékeknek mentül gyorsabb megforgatásával munkára hívta az ügyes élelmességet: ajtót nyitott a kapzsiság, a kincsvágy ördögének is.” - Zalamegye, 1895

2008309111_msolata.JPGA pénz azon túl, hogy az elszámolás, és a különféle ügyletek nehezen nélkülözhető, valamint a vagyontartás egy lehetséges eszköze, a hatalom eszköze is, amelyből meglehetősen nagy mennyiségre van szüksége azoknak, akik hatalomra és befolyásra szeretnének szert tenni a társadalomban. Ezt az osztrák-magyar korona korában is így vélték:

„Pusztán a tudás, az értelmi és érzelmi kiválóság nem képezik bázisát a modern előkelőségnek. Ellenben a pénz, a vagyon (tudás és szellemi, erkölcsi kiválóság nélkül is) mindenkinek biztosít bizonyos fokú társadalmi előkelőséget.” - Zalamegye, 1895

Női modellek az osztrák-magyar korona arcképein

200830511.JPGAz 1892-ben bevezetett osztrák-magyar korona portréi közül némelyikhez ismeretlen, másokhoz ismert személy állt modellt. Az egyik ilyen közismert modell volt például Mina Wiesmüller operaénekesnő, akinek portréját férje, a grafikus Heinrich Lefler készítette. Wiesmüller asszony az 1000 és a 10000 koronás bankjegyen is szerepelt.

Havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel!

200831411.jpgÉs valóban! Ugyanis a húszas évek végén egy kétszáz pengős havi jövedelem elég jó fizetésnek számított. A pengő elnevezést már a pénznem bevezetése előtt is használták minden olyan fémpénz megjelölésére, amely -szilárd felülethez ütve - szép, pengő hangot hallatott. A pengő népszerűségének oka (a kedvelt portré-ábrázolásokon túl) feltehetőleg abban rejlett, hogy stílusjegyeiben eleinte olyan közkedvelt megjelenésű bankjegyekhez való hasonlóságra törekedtek, mint a dollár, az ábrázolások - például portrék - tekintetében pedig az osztrák korona volt az etalon.

200831412.JPGA pénz hátoldalára gyakran tájképeket, városképeket, épületeket ábrázoló festményekről, vagy egyéb művészi alkotásokról, például szobrokról készült rajzok kerültek. A harmincas években, főként  Horváth Endrének köszönhetően a pengő arculata megújult. Munkái a magyar bankjegy-grafika iskolapéldáivá váltak, új korszakot teremtve ezzel a bankjegytervezésben. Érdeme vitathatatlan, habár igaz, hogy időnként Helbing Ferenc bankjegyterveit is felhasználta saját munkáihoz.

Akiből sztárt csinált a 10-pengős

200831111.jpg

A fiatal Böhle Mária alkalmi munkásként segédkezett annál a cégnél, amelyben édesapja nyomdászként dolgozott. Az apuka ötlete volt, hogy leánya álljon modellt a 10 pengőshöz. Később ez tette ismertté őt, a korabeli sajtó ugyanis nagy érdeklődést tanúsított a modell személye iránt. Például az Est című napilapban egy vele készült interjú is megjelent. Rajongótáborának tagjai közül néhányan még házassági ajánlattal is megkeresték őt. A Magyar Nemzet 1939-ben nyereményjátékot hirdetett „Ki ez a nő, akiért milliók rajonganak?" címmel. A modell, miután felismerte magát a képen, megpályázta a nyereményt, így két könyvet nyert. Az egyik könyvben lévő idézet olyannyira emlékezetébe vésődött, hogy még idézni is tudta fejből, amikor 1987-ben Leányfalusi Károly felkereste öt:

"Én vagyok a pénz, a bér, a bolt, az ár, engem mindenki szerelme vár. Apa fiú ellen, kés a testvér ellen, a világ áll vérben, értem, értem, értem, mert én vagyok a pénz!" - Az érem. 1987

EK

Forrás

  • Leányfalusi Károly: Bőle Mária arcképe a 10 pengős bankjegyen. (1987). „Az érem” (43). 2.
  • Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza: Magyar papírpénzek. Budapest, (1992). ISBN 9637434119
  • Holmár Zoltán: Női modellek a magyar bankjegyeken. (szon.hu) 2016. szeptember 4.
  • MTI: Nyolcvanéves lenne a pengő. (index.hu) 2006. december 30.
  • „Pénz és előkelőség" (1895). Zalamegye(14). 5. 
  • Borítókép: "10 Pengő from Hungary" (wikimedia.org), (PDM)

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!