Egy kis Itália Bárdibükkön – Goszthony Mária művészete

A huszadik század emancipációs törekvéseivel egy időben egyre több nőművész lép a nyilvánosság elé, mint amilyen Goszthony Mária is volt. Alkotótevékenysége, ízlése elválaszthatatlanul összeforrt az Itáliában töltött éveivel. Életéről és munkásságáról olvashatnak aktuális összeállításunkban. Hagyatékát a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából adatbázisunkban is megtalálhatják.

Családi idill

Goszthony Mária 1893. augusztus 22-én született Bárdibükkön. Édesapja híres pesti ügyvéd, jogtanácsos, egyetemi magántanár. Budapesten tekintélyes ügyvédi irodát tartott fenn, valamint Bárdibükkön több mint ezer holdas birtokot műveltetett. 1889-ben kötött házasságot Csiszár Marienneval, akit társaságkedvelő, szociálisan érzékeny asszonynak tartottak. Elsőszülött gyermekük ifj. Goszthony Mihály, apja hivatását követve ügyvéd lett. A család az év nagy részben a fővárosban egy Erzsébet hídhoz közeli palotában élt, de a nyarakat mindig Bárdibükkön töltötték.
A kor szokásai szerint Máriát a legmegfelelőbb módon taníttatták, magántanárok egész hada állt rendelkezésére. 1906-ban egy tánciskolában ismerte meg Josipovich Idát, aki később leghűségesebb barátnője és pályatársa lett. Érettségije után édesanyjával európai körutat tett. A művészetek iránt érdeklődő lány számára meghatározó utazáson Firenze, Milánó és Párizs után Münchenbe is ellátogattak. Itt egy télen át olajfestészetet tanulhatott. 1917-től a budapesti Haris közben működő Képzőművészeti Szabadiskolában tanult. Mesterei voltak: Kernstok Károly, Rippl-Rónai József és Vedres Márk. Önarcképén erősen érződik Rippl-Rónai hatása, mégis igazi mesterének Kernstok Károlyt tartotta.

Művészet - mozgalom

1916-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba és érdeklődéssel fordult a Vasárnapi Kör előadásai felé is. A korszak mozgalmai mellett szociális érzékenységével is kitűnt. A világháború kitörésekor ápolónőnek jelentkezett, éjszakánként nyelvkönyvekből tanult oroszul, hogy a haldokló orosz katonákkal beszélgetni tudjon. Visszaemlékezései szerint kapcsolata a szocializmussal vele született, egyszerűen csak reagálni akart az élet igazságtalanságaira. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején, Kernstok vezetésével Nyergesújfalun művésztelep létesült, melynek létrehozásában segítségére volt mesterének. Az 1917–19 között készült szén- és tusrajzai, olajképei szervesen illeszkednek a korszak képzőművészeti szemléletéhez, munkáit formai lényeglátás, energikus, biztos vonal- és színkezelés jellemzik. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. Bécsbe, majd az osztrák határ közelében, az Alpok lábánál fekvő Villachba ment, ahol közel egy évet töltött. Expresszív, lírai hangvételű táj-akvarellek és tusrajzok őrzik az itt töltött idő emlékét. 1920-ban sikerült újból Olaszországba jutnia. Hosszabb időt töltött Firenzében, Assisiben és Perugiában is.

Fiorenza - Itália Bárdibükkön

Mária "mozgalmi" tevékenysége hatással volt családja megítélésére is, édesapja feladni kényszerült ügyvédi praxisát. Végül, 1923-ban szülei közbenjárása után, a "megtért bűnös" magától Horthytól kapott privát amnesztiát. Így térhetett vissza szülei bárdibükki birtokára. Ekkor bontakozott ki, folyamatosan dolgozott, miközben a nyarakat Rómában töltötte, barátnőjével Josipovich Idával. A festőnek induló Mária később fordult a kerámiaművészet felé. Unokatestvérével, Saroltával és Idával közösen hozták létre a műhelyt. Alkotásaik között mindenféle kerámiatárgy szerepelt, vázák, kisplasztikák és tányérok is.
A klasszikus habán stílust a magyar fazekas művészet hagyományos motívumaival ötvözve hozták létre saját stílusukat. 1944-től, miután a családjukól elvették birtokot és a kastélyt, Máriának kellett gondoskodnia szüleiről, így a kerámiák sikere létfontosságúvá vált. Az általuk készített alkotásokat főként az Iparművészeti Vállalaton és a Képcsarnokon keresztül árusították. "F" betűvel jelölték őket, amely a Fiorenza elnevezést rejti, és a bárdibükki műhely fantázianeveként Firenzére utalt. Az 1919-es szerepvállalása után nem volt kapcsolata a politikával, de nem lehet véletlen, hogy még életében a közjóra hagyta a bárdibükki családi örökségét; a bárdibükki műhelyet.

TÉ

Forrás:
H. Bognár Zsuzsa művészettörténész Szerep és alkotás című - Goszthony Mária Emlékkönyv 1893 - 1989, Rippl-Rónai Múzeum 2004.

http://bardudvarnok.hupont.hu/45/goszthony-maria

Ajánló

Ki volt Endrő Margit?

Endrő Margit élt és alkotott, ez biztos. Ahogy az is, hogy az 1920-as és 1930-as évektől a felfelé ívelő keramikusi karrier, vagy épp a begyűjtött elismerések alapján a későbbi élete során várt siker ígéretét végül nem váltotta be – hogy nem tudta vagy nem akarta, esetleg idővel mégsem tekintették akkora tehetségnek, azt már nehéz megítélni.

Legyen vörös

A vörös a szivárvány első színe, alapszín, ami azt jelenti, hogy nem keverhető ki más színekből. Sárgával keverve narancssárgát, kékkel keverve lila színt kapunk, amiket másodlagos színeknek nevezünk. Grafikai programok használatakor a #FF0000 hexadecimális szám, vagy a 255, 0, 0 RGB érték megadásakor tökéletes vörös színt kapunk. De milyen másodlagos jelentéseket társítunk még ehhez a színhez?

Ex libris

Ex libris means bookplate, a small multiplied graphic work pasted into the book, on the inside front cover, identifying the book owner. Typically, it contains the owner’s name or a symbol that refers to them or their gratifications. According to its original function, it identified the library where the book belonged to. Lots of graphic artists undertake creating bookplates even today, so the art-historical significance of ex libris labels is indisputable. The first bookplates decorated the books of Cardinal Thomas Wolsey and those of Willibald Pirckheimer. Pirckheimer’s bookplate was etched by Albrecht Dürer himself, who excelled both in wood-cutting and copperplate engraving techniques. Not surprisingly, ex libris – as a tiny work of art- became the object of collections in the course of time. Some proportion of them never gets into books, but remains stock of barter for collectors.

Nem most jöttünk a falvédőről!

Az ismerős mondás, bár legtöbbször egyes szám első személyben használva, alapvetően nem rendelkezik túl mély jelentéssel: a közlője jelzi, hogy nem olyan ártatlan, tudatlan, hiszékeny vagy tájékozatlan, mint ahogy azt valaki feltételezi róla. Hogy falvédő-történeti szempontból se legyünk tájékozatlanok, készítettünk egy rövid összeállítást, melyhez adatbázisunk falvédőiből válogattunk.

Rippl-Rónai szerelmei

Amikor Rippl-Rónai József Párizsban Munkácsi tanítványa, majd segédje lett, modelljeit az utcán vagy kávéházakban találta és kérte fel, hogy üljenek neki. Nem minden modelljével vált szorosabbá a kapcsolata, de 1888-ban Neuillyben a heti vásáron így történt, ekkor látta meg a burgundiai származású Lazarine Baudriont, későbbi feleségét, és ez történt abban a Csengery utcai vendéglőben is, ahol Bányai Elzát, Zorkát megpillantotta. Ezen a héten nem arra keressük a választ, hogyan festett Rippl-Rónai, hanem hogy, hogyan szeretett.

Szépség és szörnyeteg, varázslatos terek, koponyák és rózsák - Az ex libris témavilágának eredete

A könyvjegyek, azon túl, hogy bemutatják a régi korok címereit, tájait, utcaképeit, belső tereit, stílusvilágát, azok értékrendjét, eszméit, és kultúráját is tükrözik. Habár a könyvjegyek témavilágának csoportosítása, - sokféleségük miatt- nem könnyű feladat, korántsem lehetetlen. Most a főbb könyvjegy-témacsoportok meghatározása mentén emelünk ki néhányat közülük, és feltárjuk az ábrázolások mögött rejlő kulturális hátteret és történeti eredetet.

További tematikus virtuális kiállításaink