Egy kis Itália Bárdibükkön – Goszthony Mária művészete

A huszadik század emancipációs törekvéseivel egy időben egyre több nőművész lép a nyilvánosság elé, mint amilyen Goszthony Mária is volt. Alkotótevékenysége, ízlése elválaszthatatlanul összeforrt az Itáliában töltött éveivel. Életéről és munkásságáról olvashatnak aktuális összeállításunkban. Hagyatékát a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából adatbázisunkban is megtalálhatják.

Családi idill

Goszthony Mária 1893. augusztus 22-én született Bárdibükkön. Édesapja híres pesti ügyvéd, jogtanácsos, egyetemi magántanár. Budapesten tekintélyes ügyvédi irodát tartott fenn, valamint Bárdibükkön több mint ezer holdas birtokot műveltetett. 1889-ben kötött házasságot Csiszár Marienneval, akit társaságkedvelő, szociálisan érzékeny asszonynak tartottak. Elsőszülött gyermekük ifj. Goszthony Mihály, apja hivatását követve ügyvéd lett. A család az év nagy részben a fővárosban egy Erzsébet hídhoz közeli palotában élt, de a nyarakat mindig Bárdibükkön töltötték.
A kor szokásai szerint Máriát a legmegfelelőbb módon taníttatták, magántanárok egész hada állt rendelkezésére. 1906-ban egy tánciskolában ismerte meg Josipovich Idát, aki később leghűségesebb barátnője és pályatársa lett. Érettségije után édesanyjával európai körutat tett. A művészetek iránt érdeklődő lány számára meghatározó utazáson Firenze, Milánó és Párizs után Münchenbe is ellátogattak. Itt egy télen át olajfestészetet tanulhatott. 1917-től a budapesti Haris közben működő Képzőművészeti Szabadiskolában tanult. Mesterei voltak: Kernstok Károly, Rippl-Rónai József és Vedres Márk. Önarcképén erősen érződik Rippl-Rónai hatása, mégis igazi mesterének Kernstok Károlyt tartotta.

Művészet - mozgalom

1916-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba és érdeklődéssel fordult a Vasárnapi Kör előadásai felé is. A korszak mozgalmai mellett szociális érzékenységével is kitűnt. A világháború kitörésekor ápolónőnek jelentkezett, éjszakánként nyelvkönyvekből tanult oroszul, hogy a haldokló orosz katonákkal beszélgetni tudjon. Visszaemlékezései szerint kapcsolata a szocializmussal vele született, egyszerűen csak reagálni akart az élet igazságtalanságaira. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején, Kernstok vezetésével Nyergesújfalun művésztelep létesült, melynek létrehozásában segítségére volt mesterének. Az 1917–19 között készült szén- és tusrajzai, olajképei szervesen illeszkednek a korszak képzőművészeti szemléletéhez, munkáit formai lényeglátás, energikus, biztos vonal- és színkezelés jellemzik. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerült. Bécsbe, majd az osztrák határ közelében, az Alpok lábánál fekvő Villachba ment, ahol közel egy évet töltött. Expresszív, lírai hangvételű táj-akvarellek és tusrajzok őrzik az itt töltött idő emlékét. 1920-ban sikerült újból Olaszországba jutnia. Hosszabb időt töltött Firenzében, Assisiben és Perugiában is.

Fiorenza - Itália Bárdibükkön

Mária "mozgalmi" tevékenysége hatással volt családja megítélésére is, édesapja feladni kényszerült ügyvédi praxisát. Végül, 1923-ban szülei közbenjárása után, a "megtért bűnös" magától Horthytól kapott privát amnesztiát. Így térhetett vissza szülei bárdibükki birtokára. Ekkor bontakozott ki, folyamatosan dolgozott, miközben a nyarakat Rómában töltötte, barátnőjével Josipovich Idával. A festőnek induló Mária később fordult a kerámiaművészet felé. Unokatestvérével, Saroltával és Idával közösen hozták létre a műhelyt. Alkotásaik között mindenféle kerámiatárgy szerepelt, vázák, kisplasztikák és tányérok is.
A klasszikus habán stílust a magyar fazekas művészet hagyományos motívumaival ötvözve hozták létre saját stílusukat. 1944-től, miután a családjukól elvették birtokot és a kastélyt, Máriának kellett gondoskodnia szüleiről, így a kerámiák sikere létfontosságúvá vált. Az általuk készített alkotásokat főként az Iparművészeti Vállalaton és a Képcsarnokon keresztül árusították. "F" betűvel jelölték őket, amely a Fiorenza elnevezést rejti, és a bárdibükki műhely fantázianeveként Firenzére utalt. Az 1919-es szerepvállalása után nem volt kapcsolata a politikával, de nem lehet véletlen, hogy még életében a közjóra hagyta a bárdibükki családi örökségét; a bárdibükki műhelyet.

TÉ

Forrás:
H. Bognár Zsuzsa művészettörténész Szerep és alkotás című - Goszthony Mária Emlékkönyv 1893 - 1989, Rippl-Rónai Múzeum 2004.

http://bardudvarnok.hupont.hu/45/goszthony-maria

Ajánló

Ki volt Endrő Margit?

Endrő Margit élt és alkotott, ez biztos. Ahogy az is, hogy az 1920-as és 1930-as évektől a felfelé ívelő keramikusi karrier, vagy épp a begyűjtött elismerések alapján a későbbi élete során várt siker ígéretét végül nem váltotta be – hogy nem tudta vagy nem akarta, esetleg idővel mégsem tekintették akkora tehetségnek, azt már nehéz megítélni.

Kalandos fesztiválok legjobb pillanatai képekben

Az emberek az idők folyamán mindig is keresték az olyan alkalmakat, ahol közösségi élményeket élhetnek át, legyen szó akár az ősi pogány népek rituális szertartásairól, az ókeresztények találkozóiról, az 1800-as évek tábori összejöveteleiről vagy a modern kori fesztiválokról. De miért jó fesztiválozni? – kérdezhetjük. A kikapcsolódáson és azon túl, hogy lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a megszokásból, többek közt segíthet felfrissítő új látásmódot szerezni a festői környezet, a művészet, valamint a kalandos élményekkel való feltöltődés.

Több, mint 77 magyar népmese

Ki ne emlékezne az autentikus virágmotívumokat daloló kismadárra, a Kaláka dallamokra és furulyaszóra a főcímben, Szabó Gyula mesemondó hangjára és az „én mesémre”, amely mindig tovább tartott volna, ha nem lett volna vége a 6-8 perces játékidőnek?

Kőre rajzolt portrék – Barabás Miklós litográfiái a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteményében

A fotográfia térhódítása előtt megfizethetőségének és a metszeteknél finomabb, szabadabb, valósághűbb ábrázolásmódjának köszönhetően az 1840-1850-es években a litográfia, a kőrajz vált a portrékészítés legelterjedtebb technikájává, amelynek egyik legjelentősebb hazai képviselője Barabás Miklós (1810-1898) volt, akinek 31 litografált portréját őrzi a Piarista Múzeum Grafikai gyűjteménye.

Szépség és szörnyeteg, varázslatos terek, koponyák és rózsák - Az ex libris témavilágának eredete

A könyvjegyek, azon túl, hogy bemutatják a régi korok címereit, tájait, utcaképeit, belső tereit, stílusvilágát, azok értékrendjét, eszméit, és kultúráját is tükrözik. Habár a könyvjegyek témavilágának csoportosítása, - sokféleségük miatt- nem könnyű feladat, korántsem lehetetlen. Most a főbb könyvjegy-témacsoportok meghatározása mentén emelünk ki néhányat közülük, és feltárjuk az ábrázolások mögött rejlő kulturális hátteret és történeti eredetet.

Befőtt, lekvár, pálinka

A nyárhoz hozzátartoznak a zamatos gyümölcsök, de hogy télen se kelljen nosztalgiázva visszagondolni rájuk, érdemes tartósítanunk őket. A tartósítási eljárások közül a befőzés és a lekvárkészítés történetébe mélyedünk bele. Érdekesség, hogy a lekvárfőzés tudománya legalább olyan ősi, mint a sörfőzés. Receptekért sem kell messzire mennünk szakácskönyvet, pontosabban liktáriumos könyvet böngészhetünk gyűjteményünkben, és megtudhatjuk mire jó a szilke.

További tematikus virtuális kiállításaink