A középkor felhőkarcolói: gótikus katedrális-óriások

A középkorban a vastag falakkal való építkezés fő szerepe a nehéz tetőszerkezet megtartása volt, ami azzal a hátránnyal járt, hogy a viszonylag kisméretű ablakokon kevés természetes fény jutott be az épületekbe. Különös módon a fény szerepét előtérbe hozó gótikus építészeti újítások megvalósítását elsősorban nem a praktikai szempontok, hanem a teológiai nézetek, illetve a Jelenések könyvében található mennyei város leírásai inspirálták, amely szerint a világ végén egy olyan város száll alá a mennyből, ami a színes drágakövekkel díszített magas falak és aranyutak városa, ahol az isteni dicsőség ragyogása látható.

A mennyei város jelenése

2014_2218_b.jpgAzon túl, hogy a középkori keresztény építészek életcéljának központi eleme a földi élet utáni élet, a mennyországba jutás volt, a kor teológusai Szent Ágostont követve abban hittek, hogy a teremtett világ Isten dicsőségét tükrözi (éppúgy ahogy a templomok is). Arnold Angenendt teológiaprofesszor szerint a gótika lényegét is ez adja, hogy az ámulatba ejtő fényviszonyokkal és a színes üvegek „megigéző csodájával” megidézzék a mennyország, az eljövendő mennyei város képét és a világvége csodáját, amikor hitük szerint Isten csodálatos ereje és dicsősége beragyogja majd az egész Földet:

„Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől.” (…) „lélekben elvitt egy nagy magas hegyre, s ott megmutatta nekem a mennyből, az Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet. Isten dicsőségét sugározta. Ragyogott, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. Széles, magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal.”  - Jelenések könyve 21:1-2, 10-12

A gótikus építészek meglátták, hogy az aranydicsőségben való ragyogásról szóló vízió építészeti-művészeti megvalósítása az ablakokon beszűrődő napsugarakon keresztül, nagyméretű ablakok építésével oldható meg. A gótika első megjelenése a XII. századi franciaországi Saint Denis-i apátság építéséhez kapcsolódik, és Suger apát nevéhez fűződik, akiről tudjuk, hogy (főként teológiai okokból) a világosságot Isten jelenlétével azonosította:

„Nemesen ragyog a munka, írja Suger apát a templomról. E nemesen ragyogó munka világítsa meg a lelkeket, hogy az igaz fény által eljussanak az igaz világosságba ahol Krisztus az igazi ajtó.” 

2013_0573_c.jpgAzon túl, hogy Suger apát meggyőződése volt, hogy az egyházi épületeknek a díszítésen és csillogáson keresztül Isten dicsőségét kell sugároznia, (Georges Duby, francia középkortörténész szerint) egy a Saint-Denis-ben akkoriban igen népszerű teológiai műnek is szerepe volt abban, hogy a fény építészeti szempontból előtérbe került. Ez a Theologica Mystica című értekezés volt, amelynek egyik állítása az, hogy Isten maga a világosság, maga a fény. Ez a tantétel eredetileg a Bibliából származik:

„Isten a világosság. Az üzenet, amelyet tőle hallottunk és nektek hirdetünk, ez: Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.” - János I. levele 1:5

elet_es_tudomany_1993_12_szam0001.JPG

A fényre vonatkozó teológiai utalásokon túl, a Jelenések könyvének bizonyos szakasza, a mennyei város színes drágakő díszítéséről készült leírásai inspirációs forrásként szolgálhattak a színes üvegekkel való díszítés koncepciójához is. Saját feljegyzéseiből tudjuk, hogy Suger apát a templom díszítése iránt oly mértékben lelkesedett, hogy szinte spirituális élményként élte meg azt, amikor azzal foglakozott:

"Amikor Isten házának díszítése iránti szeretetem, a kövek tarka szépsége eltávolított egyéb gondoktól úgy éreztem, mintha a föld felett lebegnék, mintha magasabb szférába születtem volna.” 

A csúcsos boltívek és támpillérek szerepe

ptszeti_stlusok0001Copy_c.jpgA nagyobb ablakok építéséhez vékonyabb falakra volt szükség, ezért a gótika építőmesterei pontosan meghatározták a terhelést hordozó erővonalakat, azaz a vastag falak helyett a támpillérekre és bordákra terhelték a súlyt. A kihívást az jelentette, hogy a klasszikus római boltívek esetén, ahol a zárókő oldalirányú erőt fejt ki, egy bizonyos magasság után szétcsúsztak az oszlopok és beszakadt a mennyezet. A francia mérnökök azonban rájöttek, hogyha csúcsos boltívet építenek, akkor a zárókő által kifejtett erő az oszlopok alja felé terhelődik át, ezért az oszlopok több súlyt bírnak el, így a boltív magasabb, a templom pedig nagyobb lehet úgy, hogy közben falainak jelentős része ablakokból állhat. De azt tapasztalták, ha túl nagy ablakokkal, túl magasra építkeztek, építményük, még a technikai újítások ellenére is, gyakran összedől, ha pedig támfalakat építenek, az csökkenti a beáramló fény mennyiségét. Az építőmesterek végül a probléma megoldásaként támpillérekkel és támívekkel erősítették meg a falakat, és ez úgy oldotta meg a szerkezeti problémát, hogy közben a beáramló fénymennyiség sem csökkent.

Középkori látványtervek és földrengésálló katedrálisok

128389_b.jpgUgyan a középkori katedrálisok nem teljes mértékben földrengésállók (például a mennyezetük károsodhat), de tornyaik sok esetben azok. Erre jó példa a kölni dóm, amely az elmúlt párszáz évben több mint 120 olyan földrengést élt túl, amelyet modern társai nem. Hogy lehetséges az, hogy a kölni dóm földrengés esetén inga módjára hajladozó mozgása elnyeli a földrengés erejét? A válasz az ideális súlyelosztásban rejlik: a puha homokos talajba 120 ezer tonna sziklából épített, 16 méter mélybe nyúló alap teszi lehetővé, amely olyan felhőkarcolók alapozási mélységével egyezik meg, mint a NewYork-i Empire State Building. Az, hogy ez a korát meghaladó technikai megoldás az építészek természettudományos ismereteinek köszönhető, vagy csak a véletlen körülmények eredménye, egyelőre rejtély marad. A középkori építészet részleteivel kapcsolatos ismereteink ugyanis hiányosak, hiszen a korabeli tervrajzok, például a kölni dóm tervrajza, amely a 13. századból maradt fenn, nem tartalmaznak leírásokat és magyarázatokat. Többek között ezért nehéz az olyan épületek eredetihez hű újjáépítése, mint amilyen a Notre Dame. Ezek a tervrajzok ugyanis sokkal inkább látványtervek voltak, amelyeknek fő célja a műszaki célok helyett az anyagi támogatók toborzása volt.

EK

Forrás

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!