Az üvegszínezés fortélyai és Róth Miksa hagyatéka

Az üvegszínezés kezdete a XI. és XII. századra, az üvegfestészet igazi reneszánsza pedig a XIII. századra tehető, és a gót stílus uralomra jutásával hozható összefüggésbe. E kiállításunkban az üvegfestés történetének és módszerének rövid áttekintése mellett főként a legnevesebb üvegfestőnk, Róth Miksa hagyatékának dokumentumai közül válogattunk, amelyet az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai őriznek, és amit digitalizált formában adatbázisunkba is elérhetővé tettek.  

Tökéletesebb, és magasabb rendű

2013_1608_c.jpgA gótikus építészeti újítások hozta nagy ablakoknak köszönhetően a templomokban már nem volt olyan sötét, mint korábban, épp ellenkezőleg! Ekkor már a túl sok fény kezdett problémát okozni. Ezt a túlzott fénymennyiséget képes megtörni a mozaikszerű, több kisebb színes üveglapból összerakott ablak.

„Az ablakoknak úgy kell színezve lenniök, hogy a rajtuk beszűrődő fény ne tűnjék fel, hogy a különböző színek keverödjenek és egységes tónust adjanak a templomnak. Ebből a szempontból az a legfőbb követelmény, hogy (…) a színes ablak ne vessen rikító, kellemetlen fényfoltokat a padlóra vagy a miséző pap hátára, hanem csak mintegy a levegőt színezze, megadja a hangulatot, anélkül, hogy önmagát észrevétetné. Ennek a célnak sokkal inkább megfelel a mozaik- szerű, sok üveglapból összerakott ablak, mint a nagy festett lapokból álló, mert az előbbi a fényt sokszor megtöri és összekeveri.”

MTA_BTK_MI_Adattar_MDK_C_I_58_069.jpgA praktikai okok mellett az üvegfestés művészeti vonzereje is hozzájárult népszerűségéhez. A középkori művek írói, például Theophilius, egyházi író az üvegszínezést még a festészeti technikák közé sorolta, az így készült alkotásokat pedig olyan üvegfestménynek tartotta (ő és feltehetőleg kortársai is), amely „magasabb rendű” mint a hagyományos festmények:

„A fényáteresztő képesség, a ragyogás teszi tökéletesebbé, magasabb rendűvé az üvegfestményt a táblaképnél, miniatúránál vagy faliképnél.”  – Theophilius 

Hogyan álljunk neki? - Először is „csinálj magadnak két vagy három kis ecsetet szőrből!”

MTA_BTK_MI_Adattar_MDK_C_I_58_044.jpgAz üvegfestmény a régi időkben úgy készült, hogy a kis mozaikok körvonalait, terv alapján egy fatáblára öntötték ki ónnal vagy ólommal. Majd az üvegdarabok megfestését megelőzően, néha szükség volt a festő-ecsetek elkészítésére is:

„Végy egy ólomedénykét, tegyél bele vízzel elkevert krétát, és csinálj magadnak két vagy három kis ecsetet szőrből, mégpedig menyét, evet, mókus vagy macska farkából vagy szamársörényből.”

Ezt követően a már megrajzolt ólomkeret mögé illesztettek egy üveget, krétával körberajzolták levágás előtt. Majd a felforrósított vágóvas segítségével megfelelő méretűre vágták a kijelölésnek megfelelően. A művelet következő lépése maga a festés volt:

„Végy vékonyra kalapált rezet, hevítsd kis vascsészében, míg egészen szét nem porlik, majd végy zöld üveg- és görög zafírüveg darabkákat, morzsold szét azokat egyenként két porfírlap [kőzetlap] között, és MTA_BTK_MI_Adattar_MDK_C_I_58_053_23.jpgvegyítsd össze mindhármat, úgy, hogy egyharmada rézpor legyen, harmada zöld és harmada zafírüveg. Nagyon gondosan törd meg őket ugyanazon a porfírkövön borral vagy vizelettel, majd vas- vagy ólomedénybe téve, fesd őket.”

A festést további díszítés követte:

„Néha a körökbe állatkákat, madárkákat, kis csúszómászókat és ruhátlan alakokat is illeszthetsz. Ily módon készíts felületeket a legvilágosabb fehérből, ezeknek képeit ruházd fel zafírral, zölddel, bíborral és vörössel.”

A színek tartóssága érdekében a festett üveget kemencében hevítették majd a művelet utolsó állomásaként az üvegelemeket olvasztott ónnal és ólommal rögzítették a helyükön.

Akinek zseniális művészeti és jó üzleti érzéke is volt egyben   

MTA_BTK_MI_Adattar_MDKCI58_410.jpgRóth Miksa 1865-ben született Budapesten. Apja és nagyapja is üvegfestő mester volt. Rajzolni a pesti Iparrajziskolában tanult meg, az üvegfestés mesterségét apja műhelyében tanulta ki, de később tudományát Nyugat-Európában és Angliában is továbbfejlesztette. Az első ablakokat tizennyolc évesen készítette az Andrássy úti Bobula-palotába és az Országos Kiállítás Iparcsarnokába. Külföldről hazatérve önálló üvegfestészeti műintézetet nyitott, ahol eleinte reneszánsz stílusú üvegeket festett.  MTA_BTK_MI_Adattar_MDKCI58_406_32.jpgKortársa, egy neves magyar építész, Steindl Imre kulcsszerepet játszott Róth Miksa művészeti karrierjének alakulásában, ugyanis nemcsak első megrendeléseit köszönhette neki, de azt is, hogy megkedvelte a kora középkor üvegfestményeit a Vas vármegyei Máriafalva késő gótikus templomának restaurálási munkálatai közben. Ugyanis ezt a megrendelést is Steindl-től kapta. Bár közismertté válásában nagy szerepet játszottak az 1896. évi Országos Kiállításra készült munkái, az igazán nagy sikert és országos hírnevet az Országház üvegfestményeinek tervezése és kivitelezése hozta meg számára.

„Az ablakokat Róth Miksa fővárosi üvegfestészeti műintézete az intézet tulajdonos művészi tervezetei alapján készíti [a szekszárdi templomhoz]. Aki már múzeumunkban látta a Róth müintézetéből kikerült két opálfényü ablakot, annak fogalma lehet, hogy a belvárosi templom ablakai minő művészi becscsel biró remek műtárgyak lesznek.” – 1905

Színváltoztató arany, kobalt és szelén

MTA_BTK_MI_Adattar_MDKCI58_421.jpgAz Osztrák-Magyar Monarchiában Róth Miksa honosította meg a Tiffany-üvegkészítés technikáját, amelyet eredetileg Louis Comfort Tiffany amerikai belsőépítész talált föl az 1800-as évek végén. A módszer lényege, hogy az üveg különféle színárnyalatait nem festéssel érik el, hanem úgy, hogy az üveghez gyártás során, még olvadt állapotban különféle anyagokat kevernek, például aranyat, szelént, vagy kobaltot. E módszer különlegessége, hogy alkalmazva nem csak az üveg színe változik meg, de különböző mintázatok is keletkeznek benne. 1897-ben Róth Miksa Velencében kitanulta az üvegmozaik készítés mesterségét is, amelyet kreatívan fejlesztett tovább: mozaikkészítési újításai közt van például a Zsolnay-féle eozinmázas elemek mozaikként való felhasználása is.

EK

Forrás

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!