A világítástechnika története

„A fáradhatatlanul kutató, soha megpihenni nem tudó emberi elme megtalálta a módot, melylyel a különben megközelithetlen „nap“ fényét is túlszárnyalhatja, melylyel sötét égből tündér fényt varázsolhat, éjjelből nappalt alkotott magának.  S mindezeket a halhatatlan vívmányokat eléri a természet titkaiból ellesett és onnan megfejtett - villamossággal.” - Kiskunhalas, 1898. E heti kiállításunkkal a világítástechnika fejlődéstörténetének világába kalauzoljuk önöket, adatbázisunk archív fotói segítségével. 

Fáklya, gyertyák és lámpások kenderkanóccal

857.jpgMinden idők legősibb világítóeszköze, amelyet már az ősember is használt, a fáklya volt, amelynek hátrányai (a tűzveszélyesség és a fölösleges melegítőhatás) ellenére olyan hosszú ideig állt az emberiség szolgálatában, hogy a szegényebb rétegek körében még a középkorban is használatos volt. Hátrányai szükségessé tették a világítóeszközök következő generációja, a kanóc elven működő eszközök megjelenését. E világítótestek esetében az égő rész a kanóc, amely valamilyen textíliából (kenderből, gyapjúból, vagy lenből) szőtt, vagy sodort anyag, amit egy folyadékba lógattak (mécses), vagy szilárd közegbe ágyaztak (gyertya).

„A mécses az egyiptomiaktól származott át a rómaiakra, kik rendesen ezzel világították úgy a kunyhóikat, mint a caesar palotáját, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi számára a mécsesek aranyból készültek.”Nagybánya és Vidéke, 1899

A petróleum lámpa, aminek szebb a lángja

Lampamuzeum_kepeslap_1978_m.jpgA fejlődés következő állomása a petróleumlámpa kifejlesztése volt, ami lényegében a mécses továbbfejlesztett változata annyi különbséggel, hogy üvegburával látták el és az olajat petróleumra cserélték benne, mivel akkoriban már a petróleum nagy mennyiségben állt rendelkezésre és olcsón beszerezhető volt. E lámpák előnye volt, hogy erősebb és fehérebb fénnyel rendelkeztek elődeiknél, hátrányuk viszont, hogy erősen füstöltek.

Gázlámpák és villámfény

Az 1900-as évek során megjelent olcsó metán tartalmú gázoknak köszönhetően a világ nagyvárosainak Kigyo_utca_KF_3982_e.jpgutcáin a petróleumlámpák mellett megjelentek a gázlámpák is, ami ugyan nagy előrelépés volt, de mivel számos hátránnyal rendelkeztek, ezért nem arattak mindenki körében osztatlan sikert.  

„Ha magát az utczai világítást, a város a petróleummal való világítással annyira fejleszteni akarná, hogy annak némi látszata legyen, a mostanihoz még egyszer annyi fényt kellene beállítania, hogy az a mostani sötétségből a megláthatóságig kibontakozzék… De még akkor sem szűnnének meg a lámpagyújtogatási mizériák, a melyek most nap-nap után ismétlődnek. Tovább kisértenének a lámpa gyújtogatok szeszélyei, a vállalkozó nyerészkedési vágya, (…) a melyek hol eloltják, hol meggyújtják a szegényes petroleum mécseket, de állandó, biztos és kielégítő fényt soha nem engednek.” – Kiskunhalas, 1898

VF_16307_b_atm_c.jpgA gázlámpák amellett, hogy az utcai világításhoz nem rendelkeztek elegendő fényerővel, a petróleumhoz hasonlóan üzemeltetésük még drágább is volt, mint a villanyfény.

„Ma, a mikor a villám világítás már oly tökéletes, s a mellett annyira olcsó, csak botrány köve lehet egy városnak a petroleum világítás.” – Kiskunhalas, 1898

A bambuszrost-izzószál az üzleti siker kulcsa

Edison0001_33_a.jpgA villanyvilágítás elterjedésének fontos sarokpontja a villanykörte feltalálása volt, amit jellemzően Thomas Edison nevéhez kötnek, annak ellenére, hogy a tudománytörténészek szerint nem ő volt az első, aki feltalálta azt. Őt megelőzően összesen 22 különböző feltaláló tervezett már villanyégőt, volt, aki már 70-évvel Edison előtt. Csakhogy amíg mások találmánya a tömeggyártáshoz túlságosan költségesnek bizonyult, Edisonnak, aki néhány versenytársa szabadalmát is megvette, hogy tovább fejlessze azt, sikerült olcsó izzószálat találnia, nevezetesen elszenesedett bambuszrostot használt izzószálnak. Kpkivgs2.JPGEgy másik probléma, amit Edison oldott meg, az volt, hogy levegő hatására magas hőmérsékleten az izzószál gyorsan elégett, ezért vákuumot hozott létre a villanykörtében, így megnövelte annak élettartamát. Végül az egyik legfontosabb műszaki újítása a foglalat volt, ami lehetővé tette az izzó cseréjét. 

Az izzólámpa fejlődése és a neves magyar kutató, Bródy Imre fejlesztése

filmhirad.jpgAz 1930-as években Bródy Imre az Egyesült Izzó (később Tungsram) vállalat laborjában végzett kutatásai során felfedezte, hogy az izzószál párolgásának csökkentésére a nagy atomsúlyú nemesgázok, a hőveszteség csökkentésére pedig a nitrogén a legalkalmasabb. Bródy kutatásai alapján 1936-ban az Egyesült Izzó vállalat a világon először gyártott kripton-gázas (majd kripton-nitrogén gázkeverékű) izzólámpákat, amelyek már akár 1000 órán át is működőképesek voltak.

A szénszálat idővel a wolfram váltotta fel, ami (a bekapcsolást követően fellépő) kettőezer ötszáz fokos hőmérsékletet is kibírt. Ezeket az égőket használtuk az elmúlt közel 50 év során, annak ellenére, hogy ezek rossz hatásfokkal működnek. E probléma megoldását sokan a kompakt fénycsőben látták, látják.

A világ legöregebb működő villanykörtéje és a tervezett elavulás üzletpolitikája

KF_71_61_383_1.jpgUgyan a mai villanyégők jellemzően 1000-órán át világítanak, léteznek tartósabb villanyégők is. Egyikük (a rekordtartó), a világ legöregebb – több mint 100 éves – villanykörtéje a kaliforniai Livermore-ban található tűzoltóállomáson üzemel, és néhány óra kihagyással 1901-óta világít folyamatosan. A tűzoltóságon 1972-ben tűnt fel, hogy ez a villanykörte nagyon régóta nem égett ki. Az izzó, amely a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült mára turisztikai látványossággá vált és saját weboldallal is rendelkezik, amelyen webkamerán keresztül is megfigyelhető. E lámpa az egyik ékes bizonyítéka az úgynevezett tervezett elavulás nevű üzletpolitikai stratégiának, amelyet az 1920-as években, a gazdasági-túltermelési világválság idején dolgoztak ki. A tervezett elavulás lényege annak megtervezése, hogy mennyi idő eltelte után romoljon el egy adott termék. Így a cégek a tartósabb termékek helyett kevésbé tartós, hamarabb elromló, ezért hamarabb lecserélendő termékeket terveznek és gyártanak, annak érdekében, hogy ezzel mihamarabb újravásárlásra ösztönözzék vásárlóikat.

EK

Forrás

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!