Két ikonikus kiállítás és vásár: a BNV és az OMÉK

A Budapesti Nemzetközi Vásár története egyértelműen egy sikertörténet, akárcsak a Mezőgazdasági vásáré. Mindkettő hosszú évtizedeken át rendkívül népszerű rendezvényként vonzotta az érdeklődők tömegeit. Különösen a BNV, amelynek sikerében fontos szerepet játszott annak szórakoztató jellege is, ami főként az olyan változatos programoknak volt köszönhető, mint a filmvetítések, divatbemutatók, ételkóstolók. De népszerűségét tovább fokozta a TV- és rádió közvetítések által generált „nagy felhajtás” is.

 lead_20200407_n_b.jpg

BNV főbejárata 1971-ben - Fortepan, CC BY-SA

Hogy ne kelljen az iparosoknak „megélhetés végett kapálni menni”

11_363.jpg

A BNV létrejöttében fontos szerepet játszott a magyar iparcikkek vásárlásának fellendítését célul kitűző Tulipán Mozgalom, amely 1906 márciusában a Fővárosi Kereskedők Egyesületével közösen a Pesti Vigadóban szervezte meg a hazai papír- és írószergyártó cég árumintavásárát, Márciusi Vásár néven.

„Döry Pál alispán a fel-felhangzó éljenzések lecsillapultával a legnagyobb elismeréssel szólt dr. Steiner felolvasásáról, mely mindenkire kellemes hatást tett. Hangsúlyozza, hogy a tulipánmozgalom célja hazánk gazdasági önállóságának és függetlenségének kivívása. Idézi gr. Széchenyi István mondását, hogy csak azon ország lehet szabad, melynek népe gazdag. A statisztikai adatok szerint milliók mennek ki Magyarországból külföldi cikkekért. Honfiúi és honleányi kötelességünk, hogy lehetőleg pártoljuk a magyar ipart s amit itthon megszerezhetünk, azért ne menjünk Ausztriába. Támogassuk a magyar iparost, hogy iparosaink ne legyenek kénytelenek megélhetés végett kapálni menni.” – Tolnamegyei Közlöny, 1906

LTSZN_8_11.jpg

A Budapesti Nemzetközi Vásár látképe - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Már a következő évtől a városligeti Iparcsarnokban került sor az évenkénti Tavaszi Vásár megrendezésére, a résztvevők egyre bővülő palettájával: a papírgyártók mellé 1907-ben előbb a játékgyártók és díszműipari cégek, majd 1908-ban az üveg-, porcelán-, illatszer- és cipőipar, illetve egyéb szakmák képviselői is csatlakoztak.  

A lelkes magyar hölgyek tulipán mozgalma

„A lelkes magyar hölgyek az ország szivéből kiindulva megindították a tulipán mozgalmat, melynek nemes és hazafias célja visszhangra talált városunk előkelő hölgyeinek szivében is, akiknek élén Döry Pál alispán neje, született Dőry Gabriella úrnő áll.” – Tolnamegyei Közlöny, 1906

 A rendezvény több névváltozás után 1925-ben kapta a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet.11_362.jpg

Látogatók a BNV-n, 1934-ben - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Ahová özönlöttek a tömegek, és aminek csodájára jártak a népek

A kiállítás sikerét és egyre növekvő népszerűségét tanúsítja, hogy látogatóinak száma idővel egyre csak nőtt. 1930-ban 530 ezer látogatóból 43 ezer volt külföldi, illetve vidéki. Mivel a rendezvény ilyen mértékben hozzájárult az idegenforgalom fellendüléséhez, ez megnövelte jelentőségét. 1941-ben azonban minden korábbi rekordot megdöntve, 1 300 000 látogató volt kíváncsi a kiállításra. 

VF_32_828.jpg

BNV pavilonok a II. Világháború idején  - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

Bár a kiállítást a II. világháború ideje altt is megtartották, a háborút a BNV annyiban megsínylette, hogy a pavilonok legtöbbje az 1885-ös Országos Kiállításra épült Iparcsarnokkal együtt megsemmisült.

VF_7599_c_x_gal_atm.jpg

 Az Express Büfé a BNV-n, 1962-ben - Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND

1960-as ’70-es évek: „megyünk megnézni, mi az, amit majd nem lehet megvenni”

E közhelyszerű mondásnak volt valóságalapja, mivel a BNV valójában közvetlen vásárlási lehetőség nélküli árubemutató rendezvény volt. A BNV népszerűségében komoly szerepet játszott annak kifejezett szórakoztató jellege: a nemzetközi pavilonok több ország életmódját és kultúráját is bemutatták.

126992.jpg

Parfümpróba a Budapesti Nemzetközi Vásáron, 1962-ben - Fortepan, CC BY-SA 

„Hétfőn este tíz órakor a budapesti Városligetben a hangszórókon felcsendültek a Rákóczi-induló dallamai, sorra kialudtak a vásárváros fényei, bezárta kapuit az 1964-es Budapesti Nemzetközi Vásár. Az utolsó napon is élénk üzletkötésekre került sor, nagy volt a forgalom, szinte rohamot indítottak a látogatók a BNV csarnokai ellen: csaknem egymillió ember kereste fel a vásárt, amely jól szolgálta a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok békés egymás mellett élését.” – Új Szó, 1964

126606.jpg

Kemenes Mari manöken a BNV bejárata előtt, 1971-ben - Fortepan, CC BY-SA

A BNV-n voltak filmvetítések, ételkóstolók, plakát- és prospektus osztás. De a vásár területére költözött éttermek, büfék, a területét bejáró, több nyitott pótkocsit húzó kisbuszok, a divatbemutatók, a folyamatos zene, a rádió- és tévéközvetítések mind hozzájárultak a rendezvény vonzerejéhez, és népszerűségéhez. A BNV egészét egyfajta fesztiváljellegű, modern és egyben futurisztikus hangulat szőtte át.

126643.jpg

Ikarusok a BNV-n, az 1970-es évek elején - Fortepan, CC BY-SA 

Széchenyi gróf állatkiállítása, ami idővel kinőtte magát  

Pcs_Orszgos_killts_1907_37.jpgA nagyszabású mezőgazdasági rendezvények kezdete Magyarországon Széchenyi István gróf nevéhez köthető, aki 1829-ben egy lóversenypálya területén megszervezte az első tenyészállat-kiállítást. Majd – a szintén Széchenyi által alapított – Állattenyésztők Társasága az 1830-as évek elejétől kezdődően rendszeresen rendezett állatkiállításokat. Később előfordult, hogy ezeket a rendezvényeket olyan programokkal is egybekötötték, mint például a kocsi és traktorverseny:

„A Gazdakör kerthelyiségében díszebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A délután folyamán a vendégek a leventék szabadgyakorlatait és egyéb versenyszámait szemlélték meg, másnap délelőtt pedig díjazással egybekötött állatbemutatás, traktor szántóverseny, délután pedig ló- és kocsiverseny volt.” – Délmagyarország, 1925

127788.jpg

Gazdák és egy óriásdisznó a kicsinyeivel az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron 1955-ben  - Fortepan, CC BY-SA

A közkedvelt „állatmutatások” és „kótya vetyék”

Később a társaság az 1831-ben Károlyi György gróftól vásárolt budapesti majorban rendezte meg ezeket az úgynevezett „állatmutatásokat”, amelyeken főképpen szarvasmarhákat, lovakat, juhokat, sertéseket, kecskéket, illetve – Széchenyi által Angliából behozatott – korszerű mezőgazdasági gépeket mutattak be. Ezeken a rendezvényeken adás-vételre, korabeli nevén úgynevezett „kótya-vetyék”-re is volt lehetőség. E rendkívül népszerű rendezvények egyik sajátossága, hogy az angliai Royal Show és az 1804. évi berni kiállítás mellett a legkorábbi állat-kiállítások egyike volt. E rendezvényt elsőként 1929-ben nevezték Magyar Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárnak. 

Erdélyi Károly

Forrás 

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!