A sümegi motívumkincs – Fazekasok öröksége

"Éliás,Tóbiás,
Egy tál dödölle,
Ettél-e belőle?"

Bizonyára kevesen tudják, hogy ezt a gyermekdalt annak idején Kodályné Sándor Emma Sümegen gyűjtötte. Két fazekas rossz szomszédi viszonyáról árulkodik.(1)
Sümeg múltjában kimagasló helyet foglal el a népi fazekasság és kályhásmesterség története. Erről szóló középkori adataink Károly Róbert időszakára nyúlnak vissza.

632447_2.jpgA legelső fazekasok várjobbágyok voltak, akik a veszprémi püspök tulajdonában levő sümegi várnak tartoztak szolgáltatásokkal. A sümegi várban 1957 után végzett ásatások számos középkori (14-16. sz.) eredetű cserépanyagot hozott a felszínre (pl. a Szent György lovag alakjával, kétfarkú oroszlánnal, illetve Mátyás címerével díszített kályhacsempék).

A sümegi fazekascéh alapításának éve, illetve annak körülménye nem ismert, az biztos, hogy csak valamikor a 19. sz. közepe táján történhetett, mivel a 18. században alakult keszthelyi fazekas céh tagságában öt sümegi mester neve is szerepelt.

Az 1880 és 1910 közötti időszak a sümegi népi fazekasság virágkorát élte. A Dunántúl egyik legnagyobb és legfőbb fazekasközpontjában több mint 50 működő műhelyről van tudomásunk, ahol mintegy 80 fazekas dolgozott.

635709_6.jpgA sümegi fazekasságot 1910-ben érte el a hanyatlás, amely a század elején általánosan jellemezte hazánk népi fazekasságát. Folyamatosan fogyott az utánpótlás, mivel a fiatalok nem láttak biztos jövőt a szakmában. Ezekben az években, évtizedekben egyre terjedt a zománcedények használata, ami szintén a fazekas mesterség visszaszorulásához vezetett.

Hogy mégsem ez történt, Patonai Ferenc és felesége, Horváth Margit, valamint a napjainkban is dolgozó keresztfiuk, Nádasi János érdeme. A Patonai-házaspár az 1970-es években képes volt életre kelteni a megszűnés szélére sodródott népi mesterséget. Országos díjai jelzik azt a kitartást és tehetséget, mellyel a házaspár választott hivatását folytatta.

639367_8.jpgFazekas gyűjteményünkben négy nagyméretű tárlóban került bemutatásra a sümegi kerámia többszázéves története. Az állandó kiállításon számos csodálatos tárgy található, így az 1730-ból való „1730 Sümeg” feliratot viselő, s növényi ornamentikával díszített boroskancsó. Sümegi mester munkája az 1750-ből való karádi takácsok céhkorsója, az egyik legrégibb efféle céhemlékünk.

Az egyik tárlóban szemelvényeket lehet látni a vár ásatásai során előkerült régi emlékanyagból, egy másikban a 19. századi fazekasok munkáiból tekinthető meg egy válogatás (Pintér Lászlóné adománya). További két vitrinben a Patonai-házaspár emlékkiállítása látható.

632272_10_v2.jpgGyűjteményünk őriz egy Szent Flórián alakjával díszített, hímzett zászlót, melyet Patonai Ferenc (1934-1997) adományozott a múzeumnak. A zászló felirata „St. FLORIANUSORA = PRONOBIS 1841”. Mivel a helyi tűzoltóság csak később alakult, nagy a valószínűsége annak, hogy a sümegi fazekasok egykori céhzászlója lehetett.

A sümegi fazekasok életrajzi (kis)lexikonában (Miklósi-Sikes Csaba nyug. múzeumigazgató) 27 fazekas életrajzi adatát rögzítettük, de név szerint 117 mesterről tudtunk. A közelmúltban Szathmary Tibor térképtörténész felajánlásával, két fővel bővült az adatbázisunk. Támogatónk a családi anyagok között kutatva rátalált két felmenőjére, nevezett Ns. Magyar László és (sz: 1801). Ns. Magyar György (sz: 1831) fazekasokra.

2019-ben települési értékké nyilvánítottuk a „Fazekas értékeinket és motívumkincsünket”, mivel a sümegi népi fazekasság évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a településünk történetében. Munkásságuk egy sajátos formavilágot és egyéni hangvételű díszítő-, és színvilágot teremtett, olyan értéket, amit az utókornak kötelessége megismerni és megismertetni.

  

Oszkai Réka
szakmai vezető
Kisfaludy Sándor Emlékház

 

Forrás:

(1) VARGÁNÉ BÖRÖNDY Erzsébet: Fazekasok öröksége. A sümegi motívum-kincs, ÉT 1984. 38. 1202—1204. p.

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!