A balatoni Kékszalag vitorlásverseny története

Magyarországon a vitorlázás kezdetben főúri luxusnak számított. Az 1700-as évek végén Festetics György volt az első, aki királyi vendégeit vitorlázni hívta a Balatonra, Phönix nevű vitorlására. Később, 1866-ban egy bulvárhírnek köszönhetően, miszerint Erzsébet királyné Balatonfüreden fogja tölteni a nyarat, a hajózási kedv felélénkült. A főurak vitorlásokat hozattak a Balatonra és felújították a balatoni infrastruktúrát, hogy biztosítsák a királyné szórakoztatását.

Balatonfüred kikötője

Balatonfüred kikötője – Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND

02_239437.jpgMegalakították az első magyar vitorlás klubot, a Balaton-Füredi Yacht Egyletet, melynek tagjai szintén olyan nemesi családok sarjai voltak, mint a Károlyi, Széchenyi, Batthyány, Festetics. Miután Erzsébet mégsem jött a Balatonra, a hajózási kedv lanyhult. Az 1880-as években mindössze kb. 70 vitorlás volt a tavon.

A két világháború között

05_39858.jpg1933-ban alakult meg a Hungária Yacht Club, mely felvetette egy megállás nélküli, gyorsasági vitorlásverseny ötletét. A kék színű szalagot valaha a tengerek leggyorsabb vitorlás hajója viselhette az árbócán, és a balatoni sportvitorlázás is ezt a tradíciót honosította meg, amikor 1934-ben megrendezték az első kék szalag versenyt.

06_25202.jpgA balatoni Kékszalag egyike Európa négy leghosszabb és legrégebbi tókerülő versenyének. A táv 155 km légvonalban, melyet a versenyzők kezdetben időkorlátozás nélkül, ma már 48 óra alatt kell, hogy teljesítsenek. Az útvonal Balatonfüred – Balatonkenese – Siófok – Keszthely – Balatonfüred. Vagyis az nyer, aki az óramutató járásának megfelelő irányban a leggyorsabban körbehajózza a Balatont.

07_141518.jpgA verseny időpontját mindig a holdtöltéhez igazítják. Azon a júliusi hétvégén tartják, amely a legközelebb esik a holdtöltéhez. Ennek praktikus oka van. A rajt reggel 9 óra, de sokan csak késő este vagy éjjel érnek célba, így a telihold segíti őket a navigálásban.

Sikerek és rekordok

08_28292.jpgA legeredményesebb hajó a fából épült Tramontana, mellyel a legénysége hét alakalommal nyerte meg a versenyt 1940 és 1989 között. A legelső győztes női kormányos is a Tramontanával nyert versenyt 1940-ben, Gordon Evelyn. Az 1955-ös 10. Kékszalagon Németh István és legénysége a Nemere nevű 75-ös cirkálóval új sebességi rekordidőt állított be; 10 óra 40 perces idejét 57 évig nem tudták túlszárnyalni. A legeredményesebb kapitány a Kékszalag történetében Litkey Farkas, aki eddig 13 alkalommal nyerte el a kék szalagot.

2014 óta mind az egytestű, mind pedig a többtestű (katamarán, trimarán) hajók is indulhatnak a megmérettetésen. A modern technika és az új anyagok fejlesztésének köszönhetően már úgy nevezett foileres hajók is versenyeznek, és sorra döntik a sebességi rekordokat. 2018-ban pedig megdőlt a résztvevők számának addigi rekordja, miután több mint 660 hajó nevezett a sporteseményre.

Népszerű vízi sport

11_141491.jpgA kékszalag verseny természetesen nem az egyetlen balatoni vitorlás verseny. A magyar fiatalok körében a vitorlázás a 80-as években kezdett egyre népszerűbbé válni. Az állami egyesületekbe jelentkezhettek a szegényebb társadalmi osztályokból is, és így saját hajó nélkül is megtanulhattak hajót vezetni. Több, mára ikonikussá vált film is készült ebben az időben, a híres vitorlázó színész Bujtor István (1942-2009) főszereplésével, melyek a balatoni vitorlázást népszerűsítették. Külön érdekesség, hogy közel három évtizeden át ő volt a kormányosa a híres Rabonbán cirkálónak, melynek első változata annak idején 1934-ben megnyerte az első balatoni Kékszalag versenyt. Az idei Kékszalag július 22-én fog elrajtolni Balatonfüredről. Ha teheti, nézze meg Fonyódról vagy Tihanyból, hiszen lenyűgöző látvány, ahogy a csillogó kék vízen több száz fehér vitorla feszül a szélnek.

Tihany, Panoráma

Tihany, Panoráma – Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND

Aknai Zita

Forrás:

Wikipedia

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!