Indulj el egy úton! - A hazai túrázás kis históriája

Ki ne vágyna a zsúfolt nagyvárosból a zöldbe, ahol nyakunkba vehetjük a végeláthatatlan tájakat. A számtalan turistaútra, a fák közé, a fűbe fekve, a friss levegőre, ahol elmajszolhatjuk elemózsiánkat – a szemetet természetesen elvisszük a város kukáiba. Nem volt ez másként száz évvel ezelőtt sem, az emberek mindig is vágytak a természet lágy ölére – főként mióta felgyorsult az urbanizáció.

A Magyarországi Kárpát Egyesület, az első

magas_tatra_327944.jpgA természetjárás kezdetei hazánkban a Magas-Tátra vidékein kezdődtek a 17. században. A Tátra felfedezőiről, Frölich Dávidról, a Buchholtz családról, Rainer János Györgyről külön, a Magas-Tátra kultúrtörténetét bemutató kiállításunkban emlékeztünk meg. 1873-ban alakult meg a Magyarországi Kárpát Egyesület, hazánk első turistaegyesülete. Ekkoriban még gyerekcipőben járt ez a szabadidős tevékenység, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világon a hatodikként jött létre e szervezet – osztrák, svájci, olasz klubok után.

Az MKE tagjai között tudhatta Déchy Mórt, aki nem csak a Tátrát, hanem többek között az Alpok ormait is meghódította, és a Kaukázus legmagasabb csúcsán, az Elbruszon is járt – első magyarként. Az Elbrusz 5642 méterével emelkedik az orosz-grúz határon, és egyes nézetek szerint Európa legmagasabb hegye. Ismerősebben csenghet Eötvös Loránd neve, aki amellett, hogy fizikus volt, és miniszteri tisztséget is betöltött, hegymászóként is aktív volt.

vidam_tarsasag_kirandulasa_634188.jpg

Az MKE számos tátrai menedékházat épített, illetve jelzett turistautakat, a sziklákon pedig vasláncokat alakítottak ki. Sőt, megalakultak Magyarország különböző részeire szakosodott természetjáró MKE-osztályok. Például 1888-ban került csak sor a Budapest közeli Pilis felfedezésére, ebben az évben indult el az MKE Budapesti Osztálya is. 1889-től az MKE adta ki az első természetjárók számára szerkesztett folyóiratot, a Turisták lapját.

Az MKE Budapesti Osztálya nem sokáig működött ezen a néven, három évvel később belőlük lett a Magyar Turista Egyesület – Eötvös Loránd elnökletével. Az MTE szintén helyi osztályokba csoportosult. Az egyesület számos menedékházat emeltetett: Dobogókőn vagy Galyatetőn, sőt Tátrai Osztálya építette a 2015 méteren fekvő Téry menedékházat, amely még ma is áll, és a Tátra legmagasabban fekvő, egész évben nyitva tartó menedékháza.

Kitekintés a híres Kéktúra

kirandulo_gyerekek_240108.jpg1913-ban megalakult a Magyar Turista Szövetség is. Egyik kiemelkedő szerepük volt, hogy 1929-ben ők, főként dr. Strömpl Gábor kezdte forszírozni az egységes turistajelzések fontosságát az országban. Ekkor merült fel egy olyan hosszú turistaút gondolata, amely a keleti és nyugati határ között végighaladna az ország természeti látnivalóin. Ennek jelöléseként a kék színben állapodtak meg végül. 1937-re még nem készültek el az összes felfestéssel, azonban már időszerű volt kipróbálni az útvonalat. Egy évvel később, március 15-én vette kezdetét a Szent István Vándorlás, amelynek során két csoportot indítottak el a túra két végéről. A tervek szerint 5 évente sor került volna hasonlóra, amelyből végül 50 év lett: 1988-ban, Szent István Emléktúra néven.

A történelem viharai

udvozlet_a_balatonrol_168610.jpgAz egyesületek tevékenységét megtépázta az I. világháború és az elcsatolás, de a húszas, harmincas években lassan újra megindult a turistaélet, és az egyesületek ismét erőre kaptak. A II. világháborút követően azonban nem csak a háborús nehézségekkel kellett szembenézni: az egyesületek vagyonát elkobozták, 1946-ban pedig feloszlatták azokat. A turistaegyesületek az 1948-ban létrehozott Magyar Természetbarát Szövetségbe olvadtak, amely állami ellenőrzés alatt, nem működhetett önálló szervezetként. Az egyesület Magyar Természetjáró Szövetség néven azóta is aktív – az aktuális politikai irány szerint kormányozva.

A Magyar Turista Egyesület 1989 óta szintén újra működik, az újjáalakulás után első elnöke Peták István, aki a legendás Másfélmillió lépés Magyarországon c. természetjáró dokumentumsorozat ötletgazdája és szerkesztője volt.

Az a bizonyos másfélmillió lépés

ut_udulo_vendege_610842.jpgRockenbauer Pál 1979-es útisorozata gyakorlatilag a ma reneszánszát élő nomád – backpacker – túrázás egyik nagyszabású vállalkozása volt. A 10 fős stáb hátizsákkal, sátrakkal, plusz a technikai felszereléssel járta végig a Kéktúra útvonalát. Különös bája van annak a kerekes szerkezetnek, amivel – a GPS előtti időkben – megtett út hosszát mérték, és amely, férfilábbal számolva, valóban 1 499 032 lépés volt. A Zempléni-hegység volt a kiinduló állomás és a Kőszegi-hegységben ért véget az 1124 km-es túra.

A stáb és a meghívott szakértők segítségével megismerhetjük a bejárt tájak földrajzi, geológiai érdekességeit, flóráját és faunáját, illetve a falvak lakóit, történetüket, régi szakmákra csodálkozhatunk rá, illetve a helyi népdalokból és folklórból is kapunk ízelítőt. A hetvenes évek végi turista-infrasturktúráról is átfogó képet vázoltak fel, a menedékházak romló állapotáról, a tisztálkodási lehetőségek szűkösségéről.

Folytatása 1986-ban készült el, szintén Rockenbauer Pál rendezésében …és még egymillió lépés címmel, és folytatja az utat a Kőszegi-hegységtől a Dunántúlon át Szekszárdig. A Kékkör ezt a szakaszát ma „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának” hívjuk. 1996-tól Alföldi Kéktúra is létezik – Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig. Ezzel teljest kört alkot az ország területén ez a túraútvonal.

Indulj el egy úton / én is egy másikon / hol egymást találjuk / egymásnak se szóljunk
Aki minket meglát / mit fog az mondani / azt fogja gondolni / idegenek vagyunk
Az bajom van véled / sír a szívem érted / sír a szívem érted / majd meghalok érted

goldmark_karoly_kirandulas_266417.jpgAz azóta kultikussá vált főcímzene a Muzsikás együttes előadásában valójában moldvai csángó népdal és szerelmi líra. Az eredeti népdal versszakait felcserélve hallhatjuk, így a vándorlás motívummal kezdődik a dal. A negyedik strófát (Idegenek vagyunk / szeretetet tartunk / ahol összegyűlünk / ketten szeretkezünk) teljesen kihagyták, valószínűleg a „szeretkezik”, azaz szereti egymást visszaható ige félreérthetősége miatt.

Reméljük, ezzel a kis kultúrtörténeti összeállítással kedvet csináltunk egy kora őszi természetjáráshoz, hiszen ideálisabb, kiszámíthatóbb időjárás nincs is az erdő felfedezéséhez. Még ha nem is rögtön a Kéktúrának ugrunk neki, bár erre is csak bátorítani tudunk mindenkit. 

TEJ

Forrás: 

Tetszett ez a virtuális kiállítás? Olvasson tovább!