Indulj el egy úton! - A hazai túrázás kis históriája

Ki ne vágyna a zsúfolt nagyvárosból a zöldbe, ahol nyakunkba vehetjük a végeláthatatlan tájakat. A számtalan turistaútra, a fák közé, a fűbe fekve, a friss levegőre, ahol elmajszolhatjuk elemózsiánkat – a szemetet természetesen elvisszük a város kukáiba. Nem volt ez másként száz évvel ezelőtt sem, az emberek mindig is vágytak a természet lágy ölére – főként mióta felgyorsult az urbanizáció.

A Magyarországi Kárpát Egyesület, az első

A természetjárás kezdetei hazánkban a Magas-Tátra vidékein kezdődtek a 17. században. A Tátra felfedezőiről, Frölich Dávidról, a Buchholtz családról, Rainer János Györgyről külön, a Magas-Tátra kultúrtörténetét bemutató kiállításunkban emlékeztünk meg. 1873-ban alakult meg a Magyarországi Kárpát Egyesület, hazánk első turistaegyesülete. Ekkoriban még gyerekcipőben járt ez a szabadidős tevékenység, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világon a hatodikként jött létre e szervezet – osztrák, svájci, olasz klubok után.

Az MKE tagjai között tudhatta Déchy Mórt, aki nem csak a Tátrát, hanem többek között az Alpok ormait is meghódította, és a Kaukázus legmagasabb csúcsán, az Elbruszon is járt – első magyarként. Az Elbrusz 5642 méterével emelkedik az orosz-grúz határon, és egyes nézetek szerint Európa legmagasabb hegye. Ismerősebben csenghet Eötvös Loránd neve, aki amellett, hogy fizikus volt, és miniszteri tisztséget is betöltött, hegymászóként is aktív volt.

Az MKE számos tátrai menedékházat épített, illetve jelzett turistautakat, a sziklákon pedig vasláncokat alakítottak ki. Sőt, megalakultak Magyarország különböző részeire szakosodott természetjáró MKE-osztályok. Például 1888-ban került csak sor a Budapest közeli Pilis felfedezésére, ebben az évben indult el az MKE Budapesti Osztálya is. 1889-től az MKE adta ki az első természetjárók számára szerkesztett folyóiratot, a Turisták lapját.

Az MKE Budapesti Osztálya nem sokáig működött ezen a néven, három évvel később belőlük lett a Magyar Turista Egyesület – Eötvös Loránd elnökletével. Az MTE szintén helyi osztályokba csoportosult. Az egyesület számos menedékházat emeltetett: Dobogókőn vagy Galyatetőn, sőt Tátrai Osztálya építette a 2015 méteren fekvő Téry menedékházat, amely még ma is áll, és a Tátra legmagasabban fekvő, egész évben nyitva tartó menedékháza.

Kitekintés a híres Kéktúra

1913-ban megalakult a Magyar Turista Szövetség is. Egyik kiemelkedő szerepük volt, hogy 1929-ben ők, főként dr. Strömpl Gábor kezdte forszírozni az egységes turistajelzések fontosságát az országban. Ekkor merült fel egy olyan hosszú turistaút gondolata, amely a keleti és nyugati határ között végighaladna az ország természeti látnivalóin. Ennek jelöléseként a kék színben állapodtak meg végül. 1937-re még nem készültek el az összes felfestéssel, azonban már időszerű volt kipróbálni az útvonalat. Egy évvel később, március 15-én vette kezdetét a Szent István Vándorlás, amelynek során két csoportot indítottak el a túra két végéről. A tervek szerint 5 évente sor került volna hasonlóra, amelyből végül 50 év lett: 1988-ban, Szent István Emléktúra néven.

A történelem viharai

Az egyesületek tevékenységét megtépázta az I. világháború és az elcsatolás, de a húszas, harmincas években lassan újra megindult a turistaélet, és az egyesületek ismét erőre kaptak. A II. világháborút követően azonban nem csak a háborús nehézségekkel kellett szembenézni: az egyesületek vagyonát elkobozták, 1946-ban pedig feloszlatták azokat. A turistaegyesületek az 1948-ban létrehozott Magyar Természetbarát Szövetségbe olvadtak, amely állami ellenőrzés alatt, nem működhetett önálló szervezetként. Az egyesület Magyar Természetjáró Szövetség néven azóta is aktív – az aktuális politikai irány szerint kormányozva.

A Magyar Turista Egyesület 1989 óta szintén újra működik, az újjáalakulás után első elnöke Peták István, aki a legendás Másfélmillió lépés Magyarországon c. természetjáró dokumentumsorozat ötletgazdája és szerkesztője volt.

Az a bizonyos másfélmillió lépés

Rockenbauer Pál 1979-es útisorozata gyakorlatilag a ma reneszánszát élő nomád – backpacker – túrázás egyik nagyszabású vállalkozása volt. A 10 fős stáb hátizsákkal, sátrakkal, plusz a technikai felszereléssel járta végig a Kéktúra útvonalát. Különös bája van annak a kerekes szerkezetnek, amivel – a GPS előtti időkben – megtett út hosszát mérték, és amely, férfilábbal számolva, valóban 1 499 032 lépés volt. A Zempléni-hegység volt a kiinduló állomás és a Kőszegi-hegységben ért véget az 1124 km-es túra.

A stáb és a meghívott szakértők segítségével megismerhetjük a bejárt tájak földrajzi, geológiai érdekességeit, flóráját és faunáját, illetve a falvak lakóit, történetüket, régi szakmákra csodálkozhatunk rá, illetve a helyi népdalokból és folklórból is kapunk ízelítőt. A hetvenes évek végi turista-infrasturktúráról is átfogó képet vázoltak fel, a menedékházak romló állapotáról, a tisztálkodási lehetőségek szűkösségéről.

Folytatása 1986-ban készült el, szintén Rockenbauer Pál rendezésében …és még egymillió lépés címmel, és folytatja az utat a Kőszegi-hegységtől a Dunántúlon át Szekszárdig. A Kékkör ezt a szakaszát ma „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának” hívjuk. 1996-tól Alföldi Kéktúra is létezik – Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig. Ezzel teljest kört alkot az ország területén ez a túraútvonal.

Indulj el egy úton / én is egy másikon / hol egymást találjuk / egymásnak se szóljunk
Aki minket meglát / mit fog az mondani / azt fogja gondolni / idegenek vagyunk
Az bajom van véled / sír a szívem érted / sír a szívem érted / majd meghalok érted

Az azóta kultikussá vált főcímzene a Muzsikás együttes előadásában valójában moldvai csángó népdal és szerelmi líra. Az eredeti népdal versszakait felcserélve hallhatjuk, így a vándorlás motívummal kezdődik a dal. A negyedik strófát (Idegenek vagyunk / szeretetet tartunk / ahol összegyűlünk / ketten szeretkezünk) teljesen kihagyták, valószínűleg a „szeretkezik”, azaz szereti egymást visszaható ige félreérthetősége miatt.

Reméljük, ezzel a kis kultúrtörténeti összeállítással kedvet csináltunk egy kora őszi természetjáráshoz, hiszen ideálisabb, kiszámíthatóbb időjárás nincs is az erdő felfedezéséhez. Még ha nem is rögtön a Kéktúrának ugrunk neki, bár erre is csak bátorítani tudunk mindenkit.

TEJ

Forrás:

Jellinek János: A magyar természetjárás története. Budapesti Turista Egyesület Kiadása, 1939. Magyar Elektronikus Könyvtár
http://mek.oszk.hu/14600/14665/14665.pdf
Az Országos Kéktúra honlapja
www.nyest.hu

Ajánló

Az ikonikus, a szerepét vesztett és a Nagy-Villám – kilátótörténeti körutazás

Hegyek meghódítása valami ősi ösztön lehet, különben nem lenne olyan vonzó egyre magasabbra jutni, az ismeretlen felé. Meglehet, pragmatikusabb okai is vannak ennek a felfelé törekvésnek, de a lényegen nem változtat, aki meghódítja azt a bizonyos magaslatot, azé a lenyűgöző kilátás. A héten kilátók történetéről olvashatnak.

Bazaltsziklák, borteraszok és a múzsák csókja

Badacsony. Jellegzetes alakú tanúhegyünkre gondolva pozitív asszociációk tömkelege jelenik meg a fejünkben: egy balatoni nyaralás, a kéknyelű vagy a szürkebarát íze, kedélyes borozgatás tepertős pogácsával kísérve, séta a szőlőtőkékkel borított hegyoldalon, túrázás a bazaltsziklák között. Aktuális kiállításunkban mindezeket megidézzük és egy virtuális sétát teszünk a Badacsony lankáin.

A mi Dunánk

A mi Dunánk – mondja német, szlovák, román és mi magyarok is, pedig hogyan lehetne birtokolni egy ilyen óriási, hömpölygő folyamot. Miközben metaforákkal próbáljuk megragadni lényegét – híd és határ funkcióját kidomborítva –, hol királynői, hol királyi jelzővel illetve, talán elég lenne, ha megbecsülnénk ezt a csodálatos, élő folyót.

Távlatok térben és időben - panorámaképek a múltból

Ugyan panoráma jellegű ábrázolások régebben is készültek, azonban a panoráma szó csak a 18. század óta ismert, amikor is – főként eleinte – csak körfestmények megnevezésére használták. A széles látókörnek és a távlatoknak nem csak a panorámalátvány, illetve a panorámaképek készítése esetén van kulcsjelentősége. A távolba tekintés, a távlatokban történő gondolkodás a stratégiai tervezés, a sikeres vállalkozók, illetve stratégák gondolkodásmódjának is jellemzője, így az a harcászati tevékenységhez is kapcsolódik, nem véletlen, hogy a katonai-stratégiai szempontból fontos várakat egykor olyan magaslatokra építették, amelyek lehetővé tették a környező táj megfigyelését.

Boszorkányok és Grimm-mesék vidékén – A Harz hegység

A Harz hegység titokzatos tájai számos mesét és rémtörténetet ihlettek, többek között a Grimm testvérek történeteit és a Goethe Faustjában bemutatott Boszorkányéjt. A vidék jellegzetes fagerendás házai valóban mesébe illő miliőt teremtenek. A tündérmesék mellett gazdag és szövevényes történelemi múlt is jellemző a Harz körüli városokra.

Sárkánycsontok, kincskeresők és szanatóriumok – a Tátra kultúrtörténete

A Magas-Tátra egyet jelent a Budapestről viszonylag rövid időn, fél napon belül elérhető alpesi üdülőhellyel, kirándulási, hegymászási lehetőséggel, a bámulatos ormokkal, a tiszta levegővel. A hegység lábánál az 1820-as évekre ütötte fel fejét a turizmus, nem sokkal később itt épültek a Monarchia pompásabbnál pompásabb szállodái. Kiállításunkból kiderül, miként alakult a masszívum és az emberek közös históriája az utóbbi pár évszázadban.

További tematikus virtuális kiállításaink