Fábián Gáspár, a templomépítő

„Mi van magával Fábián úr?! Ön minden feladatát toronnyal díszíti!" Valóban, Fábián Gáspárt leginkább templomépítőként ismerhetjük, és ahogy önéletrajzi visszaemlékezéséből kiderül, kedves tanára Nagy Virgil már egyetemi évei alatt észrevette ezirányú vonzódását. Legjelentősebb hagyatéka, az Üllői úti Szent Kereszt templom, a Szondi utcában található Szent Család, a Haller téri Páli Szent Vince, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom. Ezen a héten Dr. Fábián Gáspár munkássága elevenítjük fel.

Fehérvárról a Műegyetemre

A túlnyomórészt a két világháború között alkotó, konzervatív szemléletű építész kétségkívül a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építőmestere volt. Majd 90 épület kötődik a nevéhez, köztük több mint negyven katolikus templom.
A forrásokból kiderül, hogy Fábián Gáspár magyar kisnemesi családban született 1885. január 2-án Székesfehérváron. Apai felmenői közül generációk óta építőmesterek, kőművesek és ácsok kerültek ki. A jeles érettségi után bátyja tanácsára a Műegyetem építész szakosztályára iratkozott be, és egy fehérvári jezsuita ajánlására bekerült a Szent Imre Kollégiumba. Az itt eltöltött évek meghatározóak voltak szellemi és lelki fejlődése szempontjából. Az egyetemi évei alatt több pályázatot is nyert. A diploma kézhezvételét követően 1908 októberében bevonult egyéves önkéntesnek, sikeresen letette az utász hadnagyi vizsgát, majd visszakerült a Műegyetemre, és két évig Nagy Virgil tanársegédjeként dolgozott.

Szakmai karrierje felfelé ívelt, amikor 1914-ben kitört az első világháború. Július 31-én vonult be a budapesti 4. utászezredhez és hamarosan az orosz harctérre vezényelték. Egy évnyi harctéri szolgálat után tífuszos lett, és hét hónapra hadikórházba került. Visszatérése után újabb nehézségekkel kellett szembenéznie: megtakarítása elértéktelenedett. Mivel a harctérre nem térhetett vissza, rokkant állományú tisztként közgazdász diplomát szerzett, ezután sikerült tanárként elhelyezkednie, azonban pedagógusi fizetéséből nem tudta eltartani a családját, ezért a tanítás mellett újságírónak állt, közgazdasági rovatvezető lett a Vass József által szerkesztett Új lapnál. Szerencséjére Vass József nemcsak az újságírásban volt érdekelt. Amikor Vass a kultusztárca élére került, azonnal pártfogásába vette. Megbízta a pavilonrendszerű Mester utcai főgimnázium – ma Fáy András Technikum – tervezésével és felépítésével. Az iskola mai otthona 1922–1928 között épült fel Fábián Gáspár és Lechner Loránd tervei alapján. Ez idő tájt fejezte be a Madarász utcai gyermekkórházat, valamint a nyíregyházi, a kisvárdai és a szekszárdi közkórház épületeit. Legjelentősebb és talán legismertebb iskolaépülete a budai Szent Margit Leánygimnázium épülete, mely a megrendelő kérésére neobarokk stílusban készült. Közben Fábián az írással sem hagyott fel, 1921. január 1-től 1932-ig ő volt az Ybl Miklós által alapított Építő Ipar–Építő Művészet főszerkesztője.

Szent Kereszt – Szent Család

Külső-Ferencvárosban 1920-ban indult meg az egyházi élet, ekkor még önálló plébánia létesítése csak álom volt az itt élő közösség számára. Erre egészen 1924-ig kellett várnia a híveknek, az egyházközségük megalakulása utáni legfőbb törekvésük, hogy az istentiszteletek számára állandó helyiséget biztosítsanak. Ezt végül az egykori Mária Valéria telepi IV. tartalék kórház tégla barakkjának megszerzése tette lehetővé. A szegényesen kialakított kis kápolnában 1925. szeptember 6-án tartották meg az első szentmisét. Amikor végül elegendő pénz gyűlt össze – a főváros jelentékeny támogatásával – az építkezéshez, csupán a telek kiválasztása hiányzott. Ahogy erről Fábián önéletírásában is beszámol, a templomépítésben a legnagyobb fejtörést mindig a telek elhelyezkedése jelentette, itt sem volt másképp. Az Üllői út és Ecseri út kereszteződésénél lévő saroktelken fekvő 573 m2 alapterületű, 2000 fő befogadására alkalmas épületet 1930. szeptember 14-én Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel. Bár az épület megtelt élettel, a templom toronyórája mindig ugyanazt az időt mutatta, mert óraszerkezete sosem volt. A II. világháborút sikeresen átvészelte az épület, mindössze kisebb károk keletkeztek benne. Az 1960-as években a környező nyomortelepeket elbontották, az új lakótelepek épülésével pedig nemcsak a lakosság, hanem a hívek száma is megnőtt. A teljes felújítás, korszerűsítés 2005-re, a felszentelés 75. évfordulójára készült el és azóta a toronyóra is működik.

A Szondi utcában található templomra azért volt szükség, mert a két világháború között Budapest lakossága jelentősen megnövekedett. Az építkezést megelőző telekvitákkal a korabeli sajtó is foglalkozott. Ugyanis az egyházközség az Epreskert egyik sarkára szerette volna felépíttetni a plébániát, a kultuszminisztériumnak azonban más tervei voltak. A székesfőváros így egy elhagyatott bérház keskeny frontú, három oldalról beépített telkét ajánlotta fel templomépítés céljára. Az új épületet 1931. november 15-én Breyer István segédpüspök szentelte fel. A második világháborúban, 1945. január 1-jn bombatalálat érte, és súlyosan megrongálódott, ekkor pusztult el teljes berendezése is. Az épület eklektikus stílusú, de egyértelműen a középkori templomépítészet jegyeit viseli magán. Homlokzatának hangulata a román stílusú templomokéra emlékeztet, de a részletek, különösen az ablakok egyértelműen az angol gótikát idézik.

A rendkívüli munkabírású építész a templomépítészetben elsőként, a korábban használt mészkő helyett, az Üröm és Pilisborosjenő környékén bányászott kőtípust alkalmazta, mely nemcsak tartós és szép, de rendkívül olcsónak is számított, hiszen alig volt drágább a vakolatnál.
Fábián főművének az 1933-ban felszentelt székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplomot tekintette, ami a római Pantheont idéző óriáskupolájával teljesen kilóg az életműből. Fábián 1936-ban agyvérzést kapott majd 1938-ban nyugdíjba vonult. Az építész és családja is a Prohászka-emléktemplom kertjében nyugszik, emlékére 1990-ben mellszobrot is állították.

TÉ

Forrás:

http://www.szentkeresztplebania.hu/templom_tortenete_1.html

http://dkvk.hu/wp-content/uploads/2019/09/DHSZ_2013_2_2_5.pdf

http://misc.bibl.u-szeged.hu/16401/1/mepito_1934_006_007.pdf

https://pestbuda.hu/cikk/20210113_budan_es_pesten_is_epult_templom_a_szent_csalad_tiszteletere

https://pestbuda.hu/cikk/20180116_fabian_gaspar_historizmus_elfeledett_epitomuvesze

Ajánló

Újranyit a Mecsek koronája

A négycsillagos Hotel Kikelet 2015 ősze óta nem fogadott vendégeket. Tulajdonosa Scheffer Ferenc akkor úgy nyilatkozott, hogy már három éve árulja a szállót, amire nem jelentkezett addig vevő. A szomszédban fekvő Da Vinci Magánklinika megvásárolta az egykori patinás szállodát, melyben a páciensek számára hotel részleget, 16 rendelővel rendelkező ambulanciát és irodákat szeretnének kialakítani. Tervezik a wellness részleg működtetése mellett gyógytornaterem kialakítását, fizioterápiás kezelések indítását. Pécs egyik legszebb étteremét és teraszát a Da Vinci páciensei mellett a nagyközönség számára is szeretnék megnyitni.

Időutazás a Nagykörúton

Egy építőmérnök grandiózus víziója és néhány vállalkozó túlságosan merész álma egy tervben testet öltve sokakat meggyőz és magával ragad, arra inspirálva őket, hogy tegyenek valamit a megvalósulásáért. A terv, amely szerint egy szedett-vedett földszintes házakkal, istállókkal és műhelyekkel tarkított város kerületeit palotasorokkal szegélyezett közlekedési útvonal kösse össze, amely fellendíti a város fejlődését, részben megvalósul. Ez a pesti Nagykörút inspiráló története.

Csillagok, hóstyák és bikavér – Városnézés Egerben

Eger rendkívül szövevényes történelmi múlttal büszkélkedő város. Heves megye székhelye a Bükk lábánál terül el, népszerű borvidék öleli körbe. Számos nevezetesség juthat eszünkbe róla, köztük Magyarország kedvenc könyve, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, az egri vár és a hős várvédők emléke, a Líceum, a Bazilika, a termálvizek vagy a bikavér és a szépasszony-völgyi borospincék.

Hild József – a reformkor klasszicista mestere

A hazánkban élt Hildek Csehországból származtak, a család szinte valamennyi férfi tagja jeleskedett az építőmesterség terén, de kétségtelen, hogy a legismertebb Hild József lett, aki tervezett épületeivel meghatározta a reformkori Pest arculatát, kár, hogy sokukban már nem gyönyörködhetünk. Édesapja korai halálával édesanyja örökölte apja mesterjogát, a fiatal Hild hivatalosan Hild Klára pallérosaként működött. Hogy milyen elfoglalt volt, jól mutatta, hogy mesterremekét csak huszonhét évvel később mutatta volna be – bár addigra a merev céhes szabályzás is enyhült –, végül életművére hivatkozva 1843-ban megkapta a mesterjogot. Ekkor már olyan épületek öregbítették nevét, mint a ma is álló Tänzer-ház, vagy a Lloyd-palota. Ezen a héten életművének legjelentősebb alkotásai elevenednek meg.

A középkor felhőkarcolói: gótikus katedrális-óriások

A középkorban a vastag falakkal való építkezés fő szerepe a nehéz tetőszerkezet megtartása volt, ami azzal a hátránnyal járt, hogy a viszonylag kisméretű ablakokon kevés természetes fény jutott be az épületekbe. Különös módon a fény szerepét előtérbe hozó gótikus építészeti újítások megvalósítását elsősorban nem a praktikai szempontok, hanem a teológiai nézetek, illetve a Jelenések könyvében található mennyei város leírásai inspirálták, amely szerint a világ végén egy olyan város száll alá a mennyből, ami a színes drágakövekkel díszített magas falak és aranyutak városa, ahol az isteni dicsőség ragyogása látható.

Kincses Kolozsvár

A „kincses Kolozsvár” kifejezés valószínűleg összefügg azzal, hogy Kolozsvár sokáig az erdélyi ötvösművészet központja volt, de alapvetően a város gazdagságára utal az elnevezés, amely elsősorban az Erdélyi Fejedelemség idején volt használatos. Nem véletlen, hiszen az önálló Erdélyi Fejedelemség megalakulása Kolozsvár virágkorának kezdetét is jelentette. A város sokrétű, gazdag történetének fontosabb eseményeit mi mutathatná be jobban, mint legfontosabb helyszíne és jelképe, a Főtér? Ennek a varázslatos helyszínnek a kialakulását és változásait követhetik nyomon legfrissebb helytörténeti válogatásunkban.

További tematikus virtuális kiállításaink