Végiglátogattuk az adatbázisunkba töltő partnereinket

A MaNDA adatbázisa e cikk írásának idején 177 543 találatot tartalmaz. Ezen kívül közel milliós lehet azon tételek száma, amelyeket már előkészítettek arra, hogy az adatbázisba kerülhessenek. A digitalizálási munkákon jelenleg mintegy félezer közfoglalkoztatott kolléga dolgozik az országban, szakértő muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok segítő felügyelete mellett. Ahhoz, hogy az anyag a MaNDA adatbázisba, majd később az európai közös digitális könyvtárba, az Europeanába is bekerülhessen, a MaNDA főosztályán dolgozó munkatársak háttérmunkájára is szükség van.

Az adatbázist a legkülönfélébb kulturális intézmények gazdagítják – anyagaik lenyűgözően sokszínűek, mert gyűjtőkörük is sokféle. Az intézmények azon műtárgyaikat, dokumentumaikat kezdik el digitalizálni, amelyek feldolgozása számukra a legfontosabb. Fontos, mert nagy érdeklődésre tart számot, fontos, mert az adott gyűjteményegység technikailag jól és a tárgy veszélyeztetése nélkül feldolgozható – vagy fontos, mert a digitalizálással már nem lehet várni: a felhőalapú adatbázisban van a helye, ha azt szeretnénk, hogy a lassan elenyésző értéket unokáink is láthassák.

Együttműködő intézményeinkkel eddig is folyamatos kapcsolatot tartottunk, help desk szolgáltatásunk teszi lehetővé, hogy anyagaik online megjelenését javítsák. Technikai tanácsokat is adunk, például a 3D-modellezéshez készült képsorozatok javítása, az összefűzött könyvek, iratok tömörítése és az optikai karakterfelismertetés kapcsán. Negyedéves „országjárásunk” célja az volt, hogy személyesen is találkozzunk minél több kollégánkkal, s megismerhessük azokat a technikákat, amelyeket ők a legjobbnak tartanak. Mi magunk is sokat tanultunk ezektől az elhivatott, lelkes szakemberektől. A nagyobb intézmények általában saját adatbázisokat, virtuális kiállításokat is gondoznak – a kisebb intézményekben viszont lényegében semmilyen digitalizálás nem folyt korábban, vagy csak elszigetelt kísérletek történtek rá. Az általunk végiglátogatott intézmények több munkatársa azt mondta, az alapfeladatok ellátása mellett nem folyna digitalizáció a MaNDA által biztosított eszközök és munkatársak nélkül. A MaNDA adatbázis sok intézménynek nyújt lehetőséget arra, hogy tárgyait rendszerezze és hozzáférhetővé tegye.

Ózdtól Zalalövőig, Debrecentől Szolnokig, Szentendrétől Kecskemétig jártuk végig az intézményeket. Láthattunk digitalizálás közben 18. századi könyvet, kéziratot, helytörténeti értékű fotót és képeslapot. Fotózás közben bababútort és numizmatikai értékeket, 3D-modellezés folyamatában plüssjátékot és régészeti feltárásból előkerült ékszert. Van, ahol az intézmény névadójának kézzel írt levelezését dolgozzák fel: így válik mindenki számára hozzáférhetővé a magyar muzeológia atyjának is tartott népszerű író, Móra Ferenc számos emléke. Máshol is az intézmény profiljába illeszkedő dokumentumanyagokat helyezték a digitalizálási program középpontjába: visszaemlékezéseket, amelyek a holokauszt időszakának hiteles forrásai.

A székesfehérvári Városi Képtár – Deák Gyűjtemény archív fotókat tölt föl hozzánk. A Deák Gyűjtemény anyagait éppúgy közvetítettük már az Europeana felé, mint a miskolci Hermann Ottó Múzeumban folyó professzionális munka gyümölcseit. Ott például a népművészeti tárgyak gyűjteményét tartották digitalizálásra megfelelőnek. A kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár aprónyomtatvány gyűjteményét dolgozza föl. Ez az anyag méreteinél, jellegénél fogva egyszerű irodai szkennerek segítségével is könnyen, gyorsan feldolgozható – de egy helytörténeti kutató számára egy 1950 utáni meghívó vagy szórólap is hiánypótló információt tartalmazhat. A gyöngyösi Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár ezzel szemben ősnyomtatványokat és kézzel írt prédikációs könyveket is megjelenít az adatbázisban.

Sok helyen nemcsak a gyűjteményi anyag, de a feldolgozás módja is tanulságos volt. A Balatoni Múzeum – amellett, hogy országos hírű, 25 000 darabos képeslap gyűjteményét is feldolgozza –, az általunk javasolt 3DSOM alkalmazás köré valóságos digitalizáló műhelyt épített ki: a muzeológiai munka ideális ütemezése révén folyamatosan újabb és újabb műtárgyak várják, hogy körbeforgatható modelljük elkészüljön, ezekről rendszeresen beszámolunk cikkeinkben. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum nagy gondot fordít zoológiai gyűjteményük preparátumairól készített képeik minőségére. A kiállítási tárgyakról elkészült felvételeket digitális utómunkának vetik alá, a képszerkesztés során aprólékosan, az utolsó pixelekig eltávolítják az eredeti hátteret még a legapróbb fű- és szőrszálak közül is.

Az ózdi Digitális Irodában – többek között – nagyméretű ipartörténeti jelentőségű tervrajzok szkennelése történik. A dokumentumokat több részletben olvassák be, majd a kapott képeket a digitális utómunka során szerkesztik össze. A MaNDA digitalizációs programja keretében itt dolgozik egy helyen a legtöbb közfoglalkoztatott kolléga, közel 70 ember.

Magyarország még nem tartozik Európa élvonalába a kulturális kincsek digitális hozzáférhetővé tételében. A MaNDÁval együttműködő intézményekben tapasztaltak azt jelzik: erre a munkára hosszú távon is szükség van. És az adatbázis napról napra gyarapodik 2015-ben is…

Képes Gábor

2015.01.16.