A könyvillusztrációk és porcelánpannók mestere – Szász Endre élete

Szász Endre a 20. századi képzőművészet kiemelkedő hatású, rendkívül sokoldalú alkotója: festő, grafikus és látványtervező, emellett divat-és ékszertervező, porcelánfestő, a könyvillusztrációt művészi rangra emelő mester. A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum jóvoltából adatbázisunkban jelentős grafikai gyűjtemény böngészhető digitális formában Szász különleges munkáiból. Ennek kapcsán górcső alá veszünk kalandos életéből néhány szemelvényt.

Avicenna, olajfestmény - Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, CC BY

Szász Endre 1926. január 7-én született, Csíkszeredában, Szász Béla sebészorvos és Susenka Erzsébet egyetlen gyermekeként. Gyermekkorát is itt élte, majd a család Kaposvárra költözött. Már gyermekkorában megmutatkozott kiváló megfigyelőképessége, amelynek köszönhetően fejből, modell nélkül rajzolt vagy faragott. Szigorú nevelést kapott, és a művészi orientáció miatt édesapjával gyakoriak voltak a konfliktusok. Később emiatt és apja alkoholproblémái következtében elhagyta szüleit, és tizennégy éves korától önfenntartó volt, egy évvel később önálló kiállítása nyílt Marosvásárhelyen. Mestere Molter Károly, ill. patrónusai Kós Károly és László Gyula vették szárnyaik alá a fiatal tehetséget. Az 1946-ban elkezdett Képzőművészeti Főiskolát két és fél év után hagyta ott a politika által lekorlátozott művészet fullasztó atmoszférájából menekülve.

1950-ben koholt vádak alapján, fegyverrejtegetésért elítélték 10 évre, de betegsége miatt csak másfél évet töltött börtönben. Mindezek után a Nemzeti Dekorációs Vállalatnál talált munkát grafikusként. Itt egyik különös feladata volt 1951-ben, hogy egy magas rangú kínai vezető tiszteletére kellett dekorálnia a Puskin mozi különtermét a két nagy nemzeti költő, Petőfi és Puskin barátságának témájával. Szász megoldotta annak ellenére, hogy eme barátság megkérdőjelezhető, hiszen Petőfi csupán 14 éves volt, amikor Puskin meghalt. 1956-ban az épület egy része elpusztult, a freskó megsemmisült.

Omár Chajjam illusztráció, rézkarc - Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, CC BY

Szász ekkoriban kezdett könyveket illusztrálni, az ötvenes, hatvanas években körülbelül 600 kötetet gazdagított rajzaival, köztük Villon, Heine és Balassi köteteket. Illusztrációit tollrajzokként vagy rézkarcokként készítette el, majd hidegtű-technikát alkalmazott – ez utóbbival tudta leginkább kifejezni saját stílusát. Iskolateremtő lett, jellegzetes stílusjegyei meghatározóak voltak a könyvgrafika művészetében. Egyik legnagyobb sikerét 1964-ben Omar Khajjám 10. századi perzsa költő Rubáiyát c. magyar kiadásának illusztrálásával érte el, amelyet a British Museum – Öt évszázad könyvművészete c. kiállítása keretében –
beválogatott a 20. század harminc legszebb könyve közé.

A hatvanas években a Filmgyárban dolgozott dekoratőrként és díszlettervezőként, közben festett is, és egyre több díjat kapott – köztük Munkácsy-díjat is – ill. egyre ismertebbé vált. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az 1968-tól kiadott, Szász Endre szürrealisztikus festményeivel illusztrált Medicor naptárak óriási népszerűségnek örvendtek, sokan kivágták és bekeretezték a képeket, és mint reprodukciót a falra akasztották. Egyik leghíresebb filmes munkája, hogy díszlet- és látványtervezője volt az 1968-ban készült Egri csillagoknak – egy rövid jelenet erejéig fel is tűnik a filmben festő szerepben. A feladatra Várkonyi Zoltán rendező kérte fel, akivel művészi szimbiózisban, egymást inspirálva dolgoztak a film felvételei alatt. Szász ebben az időben ismerkedett meg az Omega együttes tagjaival, a grafikusművész tervezte az 1970-es Éjszakai országúton c. lemez borítóját. Közös szemléletmódjuk is összekovácsolta őket, miszerint a befogadói élményt növeli, ha társművészeteket egyesítenek.

A rókalány, szitanyomat - Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, CC BY

A következő két évtizedet Szász Endre Torontóban és Los Angelesben töltötte – miután a magyar politika sokáig nem engedte külföldre utazni. Kinttartózkodása alatt megismerkedett Salvador Dalíval és menedzserével, akivel Szász rövid ideig együtt is dolgozott. Dalíval baráti kapcsolatot ápoltak. 1974-ben a Fehér Ház is rendelt tőle egy monumentális művet a vietnámi háború végetvetése témában. 1978-ban, egy hazalátogatás alkalmával, a Győri Színház igazgatójától felkérést kapott nagyméretű pannó készítésére. Ekkor terelődött a figyelme a porcelánra mint időtálló anyagra és kezdett kísérletezni vele a Hollóházi Porcelángyárban. Az óriási táblakép elkészült a színház számára, Szász pedig további gyümölcsöző kapcsolatban maradt a porcelángyárral: terveket és motívumokat, ill. további porcelán faliképeket készített, többek között a budapesti Hilton Szálloda számára. Mindemellett az ő keze munkája a 3-as metró Dózsa György úti megállóiban található Dózsa Györgyöt ábrázoló két, 10 méter széles porcelánpannó.

A király mátkája, szitanyomat - Rippl Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, CC BY

Szász Endre a kilencvenes években hazatelepült Magyarországra, és Kaposvártól nem messze, Várdán találta meg otthonát és a legmegfelelőbb helyszínt az alkotásra. 2003 augusztusában hunyt el a festőművész. Özvegye, Szászné Hajdú Katalin jóvoltából megtekinthető a mester által összegyűjtött műtárgykollekció és egykori műterem, a család várdai otthonából lett Szász Endre Kastélymúzeumban. A miskolci Herman Ottó Múzeumban is látogatható
egy Szász Endre-gyűjtemény 300 alkotással.

TEJ

Forrás:

Ajánló

Szépség és szörnyeteg, varázslatos terek, koponyák és rózsák - Az ex libris témavilágának eredete

A könyvjegyek, azon túl, hogy bemutatják a régi korok címereit, tájait, utcaképeit, belső tereit, stílusvilágát, azok értékrendjét, eszméit, és kultúráját is tükrözik. Habár a könyvjegyek témavilágának csoportosítása, - sokféleségük miatt- nem könnyű feladat, korántsem lehetetlen. Most a főbb könyvjegy-témacsoportok meghatározása mentén emelünk ki néhányat közülük, és feltárjuk az ábrázolások mögött rejlő kulturális hátteret és történeti eredetet.

Művészeti anatómiai fejtegetések

Kiállításunk keretében az adatbázisunkban található anatómiai rajzokat mutatjuk be egy rövid történeti áttekintéssel, az alapokat megteremtő reneszánsz művészekkel, illetve a hazai mesterekkel. A megfigyelést és elemzést ösztönző művészeti anatómia évszázadok óta része a képzőművészeti oktatásnak, magyar viszonylatban a 19. század második felében a hallgatók már részt vettek bonctani előadásokon. A műfajban lenyűgözően, olykor hátborzongatóan keveredik artisztikum és tudomány.

Ex libris

Ex libris means bookplate, a small multiplied graphic work pasted into the book, on the inside front cover, identifying the book owner. Typically, it contains the owner’s name or a symbol that refers to them or their gratifications. According to its original function, it identified the library where the book belonged to. Lots of graphic artists undertake creating bookplates even today, so the art-historical significance of ex libris labels is indisputable. The first bookplates decorated the books of Cardinal Thomas Wolsey and those of Willibald Pirckheimer. Pirckheimer’s bookplate was etched by Albrecht Dürer himself, who excelled both in wood-cutting and copperplate engraving techniques. Not surprisingly, ex libris – as a tiny work of art- became the object of collections in the course of time. Some proportion of them never gets into books, but remains stock of barter for collectors.

Címtelen könyv

1932 júniusában vendég érkezik a balatonföldvári Zrínyi Szállóba. Az ekkor már elismert író magányra vágyik, otthon nincs nyugta a vendégektől, akiket neje főztje vonzz. Persze, nemcsak ezért jön, orvosai a szívét akarják meggyógyítani, ő pedig írni akar. Móra Ferencnek szerződése van egy új regényre, az Aranykoporsóra. A készülő művel azonban nem halad, tulajdonképpen egy sor sincs meg belőle, de a legnagyobb baj, hogy nem is jut eszébe semmi. A hotelben egy feltűnően szép nő, hivatalból szórakoztatja, a kialakult viszonyukról régóta tud az irodalomtörténet.

Isteni „vakcinák” – A 18. századi népi vallásosság csodás emlékei

Már hónapok óta a figyelem középpontjában áll, hogy országos- és világviszonylatban milyen új vakcinákat fejlesztenek, melyek nyertek hivatalos engedélyt, illetve mely típusú védőoltásokból érkezett éppen szállítmány hazánkba. A Piarista Múzeum virtuális kiállítása a gyűjteményében őrzött különleges emlékanyagon keresztül egy olyan korból szeretne kis ízelítőt adni, amelyben az emberek még nem bízhattak a modern orvostudományban vagy a professzionális gyógyszeriparban, ahol nem léteztek még védőoltások.

Több, mint 77 magyar népmese

Ki ne emlékezne az autentikus virágmotívumokat daloló kismadárra, a Kaláka dallamokra és furulyaszóra a főcímben, Szabó Gyula mesemondó hangjára és az „én mesémre”, amely mindig tovább tartott volna, ha nem lett volna vége a 6-8 perces játékidőnek?

További tematikus virtuális kiállításaink